Milyen érzès nőként nővel élni hosszútávon (10+ év)? Mik a legjobb közös élményeitek vagy szokàsaitok?

Mi 11 éve vagyunk együtt és nekünk is az eleje volt nehézkesebb. Akkoriban volt egy barátom, de nehezen vallottam be magamnak hogy már nem fűznek hozzá érzelmek.

Aztán elkezdük a kis életünket ami eleinte igen sok akadályt gördített elénk, így úgy döntöttünk autóba szállunk és meg sem álltunk Hollandiáig. Itt újrakezdünk mindent, majd bővült a család 2 4lábúval.

Azt mondom ennyi év távlatából is, hogy a legjobb dolog ami történhetett velem hogy megismertem őt.

Nem csak a párom de a legjobb barátnőm is. És többnyire az összezördülésünk oka hogy ki porszívózik. Azt vhogy egyikünk se szeret.

De amit imádunk: motorozni, társasozni, kártyázni, grillezni (sokszor viharban is) vagy csak egy nehéz nap után elnyúlni a kanapén és ráhajtani a fejem a vállára (miközben 4 lábú társaink fintorogva ránknéznek hogy nem velük foglalkozunk).

Aztán reggelente a készülődések munkába (bár ezt inkább én kedvelem mint ő) egyszerre kelünk de ő mindig előbb van kész. Mire az utolsó vakolatot is felviszem a képemre addigra ő lefőzi a kávét és elkészíti a 4lábú gyerekeket. Bár erről inkább őt ne kérdezzük mert morog mire leérek h megint elkésünk. De sajnos minden reggel elkésünk amihez tulajdonképpen már hozzászokhatott volna. (Hála az égnek a főnökeink ilyen téren elnézöek.)

Amit még szeretünk az az újítgatás. Vettünk egy házat pár éve és tóbbnyire saját magunk újítjuk fel (a szomszédok örömére). Így a hétvégi kalapácsolás nálunk majdnemhogy alapfeltétel.