Szerintetek egy mélyen vallásos ember aki engem nagyon szeret, mit szólna ha megtudná hogy leszbikus vagyok?

Ez a nagyon bölcs ember tanulmányozta néha a való életet is a vallások helyett? Vagy maradjunk az ő logikájanál, Téged talán nem Isten teremtett ilyennek, ha úgy tetszik? Teremtés után pedig Isten fogta magát és elment szabadságra, végtelen időre. Isten nem szól bele kit szeretsz, legalabbis nálam és az exemnél sem tiltakozott. Pedig az aztán tényleg rossz ötlet volt.

Minden mélyvallásos képmutató kicsit. Ha téged csak az érdekel meg fog-e utálni ettől: nem, nem fog. Ha szeret, majd szépen úgy alakítja a hitét, hogy ez beleférjen neki. Először zavarba jöhet, de majd megbeszéli Istennel, vagyis magával. Arra fog jutni, hogy nem véletlenül ismert meg téged. Isten üzent ezzel, hogy a leszbikusok mégsem olyan ördögtől valók.

A barátod olvasott,de szűklátókörü ember.

S nem a jelenben él.

Én ateista vagyok, nem hiszek Istenben. Legjobb barátom anyja mélyen vallásos, jár templomba, de nem maradi gondolkodású és nem akarja senkire ráerőszakolni a vallását!!! Nagyon rendes asszony szeretettel tele! Tudja rólam, hogy én nem hiszek Istenben mégis fiaként szeret...

A te ismerősöd mennyire kedves? a vallásos emberek egy része nem kedves, sőt gyűlölettel teli! önző és gyűlölködő és a kedves embereket használják ki...

23F

Csak arról tudok beszámolni, hogy mind az én, mind a barátnőm családjában vannak nagyon mélyen vallásos emberek. Nálam református, nála katolikus a család egy része, de konkrétan a minden héten templomba járó típusú emberekről beszélek.

Az elején náluk talán kicsit nagyobb volt a döbbenet, de elfogadták a tényt is, hogy leszbikusok vagyunk és a kapcsolatunkat is. Igazából semmi nem változott. Oké, tőlük jött igazából a fog ez még változni, ez csak egy korszak, majd, ha megtalálod az utad és igazi családod lesz, de ilyenkor csak mosolyogtam és mondtam, hogy már megtaláltam az utam és sohasem voltam boldogabb. Elfogadták, szeretnek.

Nekem egyetemen sikerült belecsöppenni egy olyan baráti hármasba, ahol én ateista/minimális részben istenhívő, de az mindenféle felekezettől független leszbikus vagyok, az egyik barátnőm művészlélek, istenhívő, de az szintén elég egyedien, felekezettől függetlenül, emellett szimpatizáns heteró, a harmadik lány pedig nagyon mélyen vallásos, református, hetente templomba járós, Bibliát szó szerint vevős, melegeket elítélő típus. Aztán akaratlanul is sokszor belekeveredtünk abba a témába, hogy ők ketten összevesztek azon, hogy az egyik miért támogatja, a másik miért ellenzi a dolgot. (Hozzáteszem, a szimpatizáns barátnőm kezdetektől fogva tudta, mert a bemutatkozásunk úgy alakult, hogy elmondtam neki, hogy leszbikus vagyok.) Én meg próbáltam a semleges maradni és a mérleg szerepet betölteni. Aztán egy év alatt, amikor az önelfogadással kapcsolatban is sokat fejlődtem, eljutottam oda, hogy elmondom a vallásos barátnőnknek, lesz ami lesz alapon. És nem fogadta rosszul, bár kiderült a beszélgetésből, hogy ha neki is ezzel mutatkozom be, akkor sosem állt volna velem szóba, de mivel szeret és tudja, hogy jó ember vagyok, így el tudja fogadni, megpróbálja beleépíteni a hitébe. Ami szintén pozitívum, hogy így egy csomó dolgot meg tudtunk beszélni (, ami ált. abszolút irreális, de sajnos sok heteró fejében élő kép a melegekről és ő is ezt hitte, de igazából nem teljesen úgy van.) Bár én mindig feltételes módot használok, meg jelezem, hogy én gondolom így, ő meg tehet máshogy is, de sok dolgot tisztáztunk, úgy érzem jót tett a kapcsolatunknak, hogy kinyíltam neki. Az biztos, hogy utána hagynom kellett neki egy két hetet ameddig tisztába jött magával, ugyanis ilyenkor előfordulhat, hogy két szék között a pad alá állapotba jutnak az emberek, mert úgy érzik, hogy bűnt követnek el, hogy elfogadnak, de azzal is ha nem. Szerintem a mi esetünkben sikerült beépítenie engem is a hitébe, aminek örülök.

Én annyit tudok tanácsolni kedves kérdező, hogy ha ez az ember ennyire erős hatással van rád, akkor szerintem megérdemel annyit, hogy őszinte legyél vele. Ha valóban mélyen vallásos, akkor úgy is felül fog mindent írni az egyetemes szeretet és el fog fogadni, ha nehezen is. Ha meg inkább szektásan fanatikus, akkor nem biztos, hogy elfogad, de akkor már sok más szempontból is megkérdőjelezhető, hogy megéri-e neked vele jóban lenni. És persze előfordulhat, hogy nem fogad el, de ezt nem kell magadra venni, az ilyen embereket el kell engedni, még ha fáj is, amit pedig addig kaptál tőle az nem fog elveszni, és nem kell feltétlen "kukába dobnod".