Mi a véleményetek az írásomról?

Sziasztok! Tizenhat éves vagyok, és szeretném kikérni a véleményeteket. Most az egyszer nem egy tizenkét éves gyerek írta ki ezt a kérdést, aki ki szeretné adatni a könyvét. Csak kritikát kérnék. Nem tervezek nagy írói pályát, csak kedvem támadt írni pár sort, és véleményt kérek. Előre is köszi.

Nem szerettem volna szembe kerülni vele, pláne nem egyedül... A sráccal, akibe halálosan szerelmes voltam, és aki nagyon csúnyán megalázott. De szembe jött velem, én pedig bekattantam. Elindított bennem egy nagyon mocskos érzelmet: Ölni támadt kedvem. De nem csupán gyilkolni, kínozni. Azt akartam, hogy ezerszer jobban szenvedjen, mint én. Azt mondta, különc vagyok, ezért nem szeretne velem mutatkozni. Hát, most már nem is fog senkivel a büdös életben.

Éppen rám pillantott, amikor egy autó fényszórója elvakította. Mire újra megláthatott volna, én már nem voltam ott. Elbújtam, és csendesen a háta mögé lopakodtam. Ott ólálkodtam mögötte, lépteim halk koppanását enyhén lehetett hallani.

Még hátulról is olyan gyönyörű volt. Én szerettem volna ezzel a lehetetlen álommal végezni. Lassan megállt.

– Ne nézz hátra – suttogtam sejtelmesen. Éreztem, hogy megfog fordulni, ezért felkészültem. Acélbetétes bakancsommal alaposan bordán vágtam, mire hatalmas koppanással hullott le a földre.