Karib tenger kalózai, Gyűrűk ura, A hobbit, Harry Potter, mi még olyan film, ami ezekhez hasonlóan a "kötelező" kategóriába esik?

Star Wars

Alien

Indiana Jones

Múmia

Ha úgy nézzük, hogy mi az, ami a leginkább a popkultúra része. Mi az, ami a legtöbbet van hivatkozva emberek közt, amiből történő utalásokat kb mindenki megérti a Földön, akkor elég sokat lehetne sorolni. Ellenben pl A hobbitot vagy a Karib tenger kalózai sokadik részeit nem sorolnám feltétlen ide.

Star Wars(4-5-6 rész esetleg az 1-2-3 is)

Alien

Forrest Gump

Mátrix

Keresztapa

szinte az összes Disney klasszikus

Vissza a jövőbe

Az elveszett frigyláda fosztogatói

Hegylakó

A rettenthetetlen

...stb a lista hosszú és nem tud teljesen objektív lenni

Ezek "kötelezőek" ?

Nemáááááááááá! :D

#4

COVID-os vagy?

Meglehetősen szubjektív, hogy ki mit tart "alap" vagy "kötelező" filmeknek. Olyan ez, mint az "ezt mindenki tudja" vagy épp az alap műveltség.

Sokan a kedvenceiket tekintik alapnak. Mások a mindenki által ismert filmeket, mások a történeti, technikai, filmtörténelmi jelentőségük alapján rangsorolnak - szintén meglehetősen szubjektív szempontok szerint.

A filmtörténet a Vonat érkezésével (Lumiere testvérek) kezdődik, aztán jönnek olyan címek, mint a Patyomkin Páncélos, Modern Idők (Chaplin), Diktátor (Chaplin), Arany polgár, Körhinta, Jancsó filmek, stb.

Ezekről viszonylag átfogó és részletes listát találsz bármelyik filmtörténettel foglalkozó könyvben. Mivel a filmtörténelem viszonylag átgondolt, akár tudományosnak is nevezhető szempontrendszer szerint értékeli a filmeket, ezek a listák viszonylag egységesek. Persze kisebb-nagyobb elétérések lehetnek - és jó is, hogy vannak. Sok féle irányzat létezik és mindenki mást tart igazán fontosnak. De azért ezekről jobbára ha nem is egyformán, de hasonló szempontrendszerek szerint gondolkodnak.

A populárisabb filmekkel válik igazán szubjektívvé a dolog. Akik filmművészeti, szakmaibb szemmel nézik a filmeket, azok általában egészen máshogyan szoktak gondolkodni róluk, sok esetben teljesen más tulajdonságokat néznek bennük, egészen mást tartanak értéknek, előnynek, hátránynak is, mint az átlag néző. Nem véletlen, hogy egyre jobban elválnak egymástól a mainstream, romantikus, vígjáték, akciófilm és művészfilm kategóriák. Időnként előfordulnak találkozási pontok, keveredések, de alapvetően sok esetben kimondottan nagy szakadék van köztük és nagyon sok akár kimondottan mozi rajongó is van, akit csak az egyik vagy másik műfaj érdekel és kimondott szenvedésnek éli meg, ha a másik műfajban kell filmet néznie. Talán a romkom, akció és művészfilmek kedvelői közt húzódnak nagyon éles és akár átjárhatatlanul mély határok. Kicsit leegyszerűsítve talán abban kereshetjük ennek a magyarázatát, hogy az egyik a már-már csöpögősen érzelmes műfaj, a másik az ego és adrenalin fűtötte szórakozás, a harmadik pedig az intellektuálisabb, sokszor elvontabb szórakozás. Vannak, akik mindhármat egyformán szeretik, de általában inkább valamerre eltolódni szokott a hangsúly mindenkinél és egyik-másik irányba jobban, más kevésbé nyitott.

Nagyon sok filmet (ahogy ismeretekre is igaz ez), csak azért tart az ember alapnak, mert ő a maga idejében találkozott vele, megismerte, tehát részévé vált az ismereteinek. Ugyanakkor más emberek számára egyáltalán nem biztos, hogy az az ismeret bármilyen jelentőséggel bír, kell ismernie, többé válik az ismeretétől, vagy kevesebbé a nem ismeretétől.

Filmek esetében pl. a nemzeti sajátosságok is nagy hatással vannak. Az amerikai filmipar termékeit piaci súlyuk és nemzetközileg beszélt nyelvük miatt az egész világ ismeri. A britek már nem feltétlenül ennyire ismertek, a többi kisebb piaci és kulturális súlyú ország filmjei pedig egyre kevésbé ismertek, illetve egyre kevesebb az olyan film, amiket a világban ismernek. Egy-egy film jobban befut kevésbé szem előtt tartott országokból is, de még a jobb filmek közt is sokkal több maradhat nemzetközileg akár teljesen ismeretlen is, mint amennyi esélye egy vacakul sikerült amerikai filmnek van eltűnni a süllyesztőben, csak mert az amerikai filmekre sokkal többen és jobban figyelnek.

Az se mindegy, hogy valaki hány évesen teszi fel ezt a kérdést, mert még egy 13 és 20 éves ember ismeretei, tapasztalatai, tudása és ezekből adódó érdeklődése is nagyon eltér, az idősebbeké pedig méginkább.

Sok esetben egyes filmeket leginkább a korszellem, történelmi érdekességei miatt érdemes, érdekes ismerni. Főleg jóval a film megjelenése után nagyon át tudnak értékelődni a dolgok. Egy film valós filmélménykénti értéke nagyban függhet attól, hogy milyen korban és gondolkodás mellett nézik. Pl. egy film lehet nagyon újító és különleges a maga korában. Viszont ha te 10-20-30 évvel később születtél és a jóval azután a film után megjelent filmeken nősz fel, akkor teljesen hidegen hagyhatnak annak a filmnek a maga idejében újító megoldásai, mert te ma már csak egy elavult valamit láthatsz benne, ami ma már akár otthon készült YouTube videóknál is teljesen hétköznapi megoldássá válhatott. Sok esetben a szereplők, vagy helyzetek is ilyen hatással lehetnek. Nem véletlen, hogy egy csomó sztorit évtizedek után újraforgatnak új szereplőkkel, akár más történelmi korba helyezve, hogy az újabb néző generációk számára is értelmet nyerjen és ne egy régi történetben kelljen nézniük és pláne a mai sztárokkal eladhatóbb a moziban, mint a régiekkel. Amerikában különösen nagy hagyománya van nem csak más filmipar sikereinek (főleg európai filmek) sajátkénti újraforgatásának saját nyelven, akár saját színészekkel, hanem akár saját korábbi filmek újra feldolgozásának.

Az ilyen feldolgozásoknál a mainstream megközelítés, hogy ezt vagy azt a változatot érdemes nézni belőle, mert az a jobb. Viszont, ha filmtörténetileg, vagy elmélyültebben akarod értelmezni a dolgokat, akkor sokkal érdekesebb lehet megnézni az eredetit is és a feldolgozásokat is, hogy a saját értékítéleted meghozhasd és még ha nem tetszik is valamelyik, akkor is láthatod, hogy miből lett a másik, érzékelheted a különbségeket is belőle. Míg ha valaki azt mondja, ez a jobb, ezt nézd, azzal pont ezt a saját információ szerzést és értékítélet alkotást veszíted el.

Tippek "alap" filmekhez a teljesség igénye nélkül:

Tanú

Üvegtigris sorozat

Valami amerika sorozat

Macsakafogó

Bud Spencer és Terence Hill filmek (együtt és külön-külön is)

Bujtor István filmek

Luis de Funes filmek

Luc Beson filmek

Tarantino filmek

Hair

Forest Gump

Amelie csodálatos élete

Apokalipszis most

Keresztapa sorozat

Terminátor sorozat

Schwarzenegger filmek

Stallone filmek

Tom Hanks filmek

Mel Gibson filmek

Clint Eastwood filmek

Hugh Grant filmek

Robotzsaru sorozat

Die Hard sorozat

James Bond sorozat

Indiana Jones sorozat

Alien sorozat

Múmia sorozat

Mátrix sorozat

Szárnyas fejvadász sorozat

Dűne filmek

Harry Potter sorozat

Gyűrűk ura sorozat

Star Wars sorozat

Csupasz pisztoly sorozat

Nagy durranás sorozat

Hülyék birodalma

Ford Fairlane kalandjai

Közönséges bűnözők

Memento

Inception

Dark City

Gattaca

Kpax

Ghost in the Shell sorozat