Olvasnak a mai 8-13 évesek régi pöttyös és csíkos könyveket? Hogy tetszik?

Őszintén én ennyi idősen nem igazán olvastam. Pár Harry Potter könyvet kölcsönadott a nagynéném mondván, hogy tetszeni fog, illetve talán kb 10 szülinapom körül kaptam tőle egy könyvet, egyébként Deirdre Maddentől a Kösz, hogy szóltál, Emily! címűt. Néha jártam könyvtárba, de kisváros lévén nem volt nagy választék, szóval egy év után meguntam, mivel ami érdekelt, azt elolvastam. De a pöttyös és ilyen könyvek kimaradtak az életemből, igazából ami érdekelt volna se tartozott azok közé. Talán azért maradt ki sok dolog, mert a szüleim nem igazán olvasnak, anyu szerint pénzkidobás könyvekre költeni, szóval ha szülinapomra és ilyenekre könyvet akartam soha nem lehetett az, inkább kaptam valami mást, aminek nem is örültem annyira, nem is nagyon használtam és még drágább is volt. De legalább anyám szerint "hasznosabb" volt... Viszont felsőbe már zavart, hogy nem igazán ismerem azokat a könyveket, amiket az akkori legjobb barátnőm olvasott. Kölcsönkérni annyira nem volt szokás felénk, könyvtárba nem volt, könyvesbolt nem volt a helyben, igazán zsebpénzem se legt volna rá, anyám meg hülyeségnek tartotta, plusz mindig mondta, hogy ő nem jár olyan helyeken, nem tudja megvenni nekem (az online rendelést meg ellenzi, bár mondjuk amikor másik városban voltunk és velem együtt akarta kinézni mit tudom én a szülinapi ajándékom, akkor pedig nagy ívben kerülte a könyvesboltokat...) Szóval pl a Szent Johanna gimi így maradt ki szinte az életemből, pedig anno nagyon érdekelt, az első két részt mondjuk sikerült netről összeszedni pdf-ként 😅 csak akkor meg az ment otthon a vita, hogy túl sokat lógok a tableten... És persze mindent arra fogtak, hogy azért nem tanulok (alias kaptam egy négyest, szóval meg fogok bukni 🤦🏻‍♀️🤣 egyébként kitűnő voltam) véletlen sem az apám akkori alkoholizmusa és a viták álltak a háttérben...

Azóta viszont kolis lettem így középsulira, több a zsebpénzem, tudok diákmelózni, szóval veszek magamnak néha könyveket, tudok végre normálisabn könyvtárba járni 😁

Bár halkan megjegyzem, hogy anyám szerint túl sokat költök könyvekre... Ami vicces mivel évi tízezer forint alatt vagyok bőven, max akkor költök többet, ha várok egy könyvsorozat új részére, és mondjuk megjelenés után rövid idővel már szeretném 😅

De most így válaszírás közben megjött a kedvem a "Kösz, hogy szóltál, Emily!" újraolvasára😅

(17l)

Igen, osztom #6-os nézetét, hogy más az érdeklődés.

Én a kérdésben említett korosztály szülője lehetnék, és némelyik pöttyös/csíkos könyv, már nekem is furcsa volt kamaszként. Ennek ellenére én még azért többet elolvastam, sőt a kedvenceimet még most is vadászom az antikváriumokban. :)

Ha esetleg ide téved néhány kamasz is, ajánlanék nekik egy könyvet, ebből a sorozatból, ami, ha a korszak sajátosságain túllendülünk még most is megállja a helyét mondandó tekintetében. Ez pedig, Janikovszky Éva - Szalmaláng.