Vélemények a Szent Johanna gimiről?

Pfu, amikor olvastam nagyon szerettem, és nagyon meghatározó volt a számomra. A gimit elkezdve ismét kézbe vettem,mert hogy elméletileg aktuális lenne... már nem fogott meg. Laura írói stílusa primítív, a könyv meg sekélyes és túl rózsaszín. Abszolút nem bántásból írom, még most is kedvelem, mind Laurát, mind a könyvet, de szerintem inkább számít gyerekkönyvnek, mint ifjúságinak, inkább kis-ifjúságinak mondanám, ha létezik ilyen.

Sosem gondoltam, hogy mondok majd ilyet de asszem kinőttem az LL könyvekből :))

Gimisekről szóló könyv, de nem a gimiseknek, inkább talán a 12-13 éves korosztálynak. Nyelvezetileg teljesen jó nekik, de a tartalma szerinem valami botrány.

Egyrészt mindenki egy egyoldalú papírmasé szereplő, néhány fanfictionben és blogos történetben kidolgozottabb szereplőket találni mint Leiner Laura karakterei között.

És míg folyamatosan azt próbálják kihangsúlyozni, hogy márpedig az az osztály mennyire elfogadó és király, addig kritizálnak és gúnyolnak mindenkit aki nem közéjük tartozik - ne felejtsük, egy könnyen befolyásolható korosztály olvasná a könyvet, engem eléggé zavarna, ha a most ötödikes húúgomnak ez lenen a példakép.

Sőt, még mindig hihetetlen, hogy konkrétan azok voltak a jófej menők, akik bántalmazták a többi gyereket (gondolok itt pl arra, amikor az egyik alsóbbéves biciklijéből kiszedték a féket, vagy valami ilyesmi).

Szörnyen elrugaszkodott az írónó a magyar fiatalok valóságától, ami oké, ha egy fiatalabb közönségnek szánja, csak akkor ne azzal reklámozzák (mert régebben ez ment), hogy hát az az igazi magyar gimis életet mutatja be. Nem.

Reni karaktere eléggé unalmas volt, de nem volt vele különösebben bajom. Olvastam már rosszabbról is. Ő legalább gúnyolódás nélkül elfogadta, hogy a többiek miket csináltak, mit szeretnek, max megjegyezte, hogy az nem az ő világa lenne. Emberként oké, könyvbeli karakterként rémunalom és idegesítő volt. De valljuk be, ez legalább igaz a történetekben. Gimi elején a legtöbben szerencsétlenek vagyunk, mint Reni. Az más dolog, hogy olvasni klasszabb karakterekről jó.

Amit a négyes válaszoló írt "Hibái ellenére még mindig a legjobb kortárs magyar sorozat magyar kamaszokról." én ezt inkább úgy fogalmaznám át, hogy a legsikeresebb mindenképpen, de attól még nem jó. Habár ez szubjektív.

Én mindig nagyon hálás leszek a SZJG-nek, az össze hibája ellenére, mert szerintem több ezrekkel szerettette meg az olvasást, köztük velem is.

Ez most lehet nem lesz egy népszerű vélemény, de szerintem nem kell mindenképp valami mély tartalomról szólnia egy könyvnek. Egy középiskolás lányról van szó és neki a mindennapjairól, persze, hogy nem fog világmegváltó témákat boncolgatni, szóval szerintem nem kell túlgondolni annyira ezt a könyvsorozatot. Persze nagyon sok minden nem realisztikus benne és a mai tinédzserek már egyáltalán nem beszélnek így, mint ebben a könyvben, és a fentebbi válaszolók legtöbb pontjával egyetértek (engem is nagyon zavart, hogy az osztályt úgy jellemzi Laura sokszor hogy “nem szokott ítélkezni” amikor igazából folyamatosan azt csinálják)

Viszont amiben szerintem erős Laura, az a párbeszédek és a humor. Emlékszem, hogy anno amikor 12 éves voltam, ezzel vett meg engem. Az Szjg előtt soha nem gondoltam, hogy egy könyvön lehet nevetni. Azt hiszem a molyon olvastam egy kritikában, hogy Leiner Laura nagyon jó lenne sitcom írónak és ezzel egyetértek.