Leiner Laura 40 nyári nap könyve csak szerintem nem lett jó?

Én örültem, hogy végre nem egy olyan könyv, ahol az egész csak smároló tinik kéjelgéséről szól.

Aranyos történet volt, csak szerintem az egy kötetes írásaiban nem tud úgy beindulni a cselekmény, mint azokban, ahol erre 6-8 könyv alatt bőven van idő. De legalább nem olyan ízléstelenül erőltetett vége lett, mint a Bábelnek.

Sajnálom, hogy nincs benne annyi poén, mint a Szent Johanna Gimiben és az IOV-ban.

Azokon volt, hogy hangosan felröhögtem, de ez eléggé lábvíz volt ezekhez képest.

Nekem sem tetszett. Sőt, számomra csalódás volt. Nem azért olvasok könyveket, hogy monoton, vontatott hétköznapokról szóljon. Hiányzott belőle a humor, a lendület a romantika és igazából minden. Nem volt mozgatórugója a történetnek, nem volt cselekmény vagy tetőpont. Ennél sokkal többet vártam, és ez nem a megszokott Laurától.

Szerintem az lehet a baj, hogy nagyon sokan próbálják valóságosra megírni a könyveiket miközben pont, hogy nem erre van szükségünk, hanem arra a pluszra ami esetleg épp nincs meg nekünk a valóságban.