Titeket zavarna ha egy regény nem lenne fejezetekre tagolva? Vagy ha értelmetlenül van felosztva, hogy pl nem érteni, milyen logika alapján következik ott új fejezet?

Nem kötelezőek a fejezetek, rengeteg olyan regényt olvastam, ahol nem voltak. Irodalmi értékből, olvashatóságból sem von le semmit se.

Ilyesmin felesleges aggódnod.

Én is olvastam olyan könyvet, ahol nem voltak fejezetek, csak nagy részek. A Ne engedj el... is ilyen. Ott nem zavart.

Maggie Stiefvater Shiverjében pedig ugyan fejezetek voltak, de néhány csak fél oldal volt, szóval azt is kissé érdekes felosztásnak nevezhetném.

A Szent Johanna Gimiben sincsenek fejezetek, csak a napok választják el egymást.

Szerintem nagyon fontos, hogy egy szöveg tagolható legyen, így vagy úgy. Attól lesz egy történet dinamikus, az éles elválasztásokkal, a fejezetek végére rakott csavarokkal, függővégekkel. Ez segít megtartani az olvasóknak a figyelmét. Ha azt látják, hogy egy nagy folyam az egész, nagyon nehéz lekötni őket.

Így van például a zenénél is. Van rá egy szakkifejezés, nem jut eszembe, mi is, de azt a pillanatnyi csöndet takarja, amikor az addig bőszen játszó hangszerek elhallgatnak, tökéletes csend van, majd egy röpke pillanat múlva ismét belecsapnak. Ezt a rövid szünetet kihasználja az agyunk, feldolgozza a hallottakat, és újult erővel képes figyelni a következőkre. Régebben nem biztos, de ma már sokan teljesen tudatosan komponálnak ennek az információnak a tudatában.

Szerintem ez a csend megfelel egy könyvben a fejezetek végével. Lezárja, elsimítja, és az olvasónak van egy lélegzetvételnyi ideje, hogy rendesen felfogja a dolgokat, majd tovább lépjen a következő részre.

Szóval valahogy mindenképp próbáld meg tagolni a történetedet =)

A posztmodern használja/használta a tagolatlanságot mint módszert, de nem épp olvasássegítő gyakorlat. Ez tudatos döntés kell, hogy legyen, nem csak egy olyan döntés, hogy épp nem tudtad rendesen tagolni.

Hogy ha logikátlanul követik egymást a részek (nem fejezetek, részek), az is ismert gyakorlat, Sterne ennél cifrábbakat is alkalmazott a regényében (egy ad hoc bekötött rózsaszín lap... minden logikát nélkülözve). De ott a helyzet megkívánt ilyeneket.

Engem nem feltétlenül zavarna emiatt egyik módszer sem, de ha a mű nem olyan, hogy szükség lett volna ezekre, akkor viszont durva tréfának vagy a szerző/szerkesztő/kiadó hülyeségének tartanám és nem olvasnám.

Dehogy baj!! :) RENGETEG könyv van ami nincs fejezetekre osztva. Te választod meg, hogy szeretnéd tagolni. De ha majd mégis tagolod, és mondjuk több idő telik el a történetbe a két tagolás között, akkor azt jelezd valahogy.;) Meg amúgy én találtam olyan könyveket is, ami napokra, és fejezetekre volt osztva (nem tudom, miért, az írója biztos tudta.:)) Szóval írd ahogy szeretnéd.:))

remélem segítettem.

U.i: miről szól a könyved?:)