Mennyibe kerül kiadni egy igényes könyvet, és hogyan működik ez azon kívül, hogy én meg írom?

Kábé 3másodperc volt. És nem vagyok varázsló csak használom azt amihez neked még eszed sincs(google)kedves "15évesenkönyvetíroéshíresleszekmertboldogboldogtalantinieztcsinálja":

"Ha írsz egy könyvet, és mindenáron ki akarod dobni a piacra akkor megteheted, csak pénzkérdés az egész.(nem kevés pénzről van szó)

Keresned kell egy lektort aki vélemény mond a könyvedről, esetleg segít a változtatásokban, egyéb dolgokban.(ő neki is fizetni kell, ha magánúton akarod a könyvedet kiadni)

Majd keresned kell egy nyomdát akikkel üzletet kötsz. Ők vállalják a könyved kinyomtatását megfelelő példányban.

Majd keresned kell egy illusztráció rajzolót aki vállalja a könyv borító elkészítését, amit szintén a nyomda készít elő..

Ha van pénzed akkor magán emberként is kiadhatod a könyvedet.

Ha nincs pénzed, akkor a következőt kell tenned.

A könyvedet elküldöd több kiadónak akik könyvkiadással foglalkoznak. Ők szintén a lektor dolgozóival véleményt mondanak a könyvedről. Ha látnak benne fantáziát, érdemlegesnek tartják(nem sablon, nem unalmas,nem lerágott csont) akkor felveszik veled a kapcsolatot, hogy ígéretes a könyved, és bizonyos változásokkal(ha szükséges, bár mindig szokott lenni változások) üzletet kötnének veled. Bizonyos %-ért cserébe ők állják a könyved kiadással járó költségeit. Így az adott könyvkiadó vállalja a teljes költségeket(neked ingyen van ebben az esetben), és a bevétel X %-a a könyvkiadóé.."

"Megírtam a könyvet. Kinyomtattam, javítgattam a hibákat, majd gépre vittem a javításokat. Amikor kész volt, szinopszist írtam hozzá, és elkezdtem kiadót keresni. Nem szabad fűnek fának küldeni, hanem érdemes a kiadó honlapját végigböngészni, beletartozik-e a profiljába a Te irományod. Ha igen, akkor megkeresed a Kapcsolat, vagy Elérhetőség címkén belül az e-mail címet, és írsz egy rövid, tényszerű levelet, ki vagy, mi vagy, mellékletben szinopszist (én tartalomjegyzéket is küldök, hadd lessenek bele). És most jön a nehéz. Várni. Várni. Mert nem válaszolnak azonnal.

Nekem válaszolt pár kiadó pár nappal később, további néhány kiadó pár héttel később. Jelenleg van két komolyabbnak tűnő kedves érdeklődő kiadó, de mindössze három hete kezdtem küldözgetni az e-maileket, szóval még szerencsésnek mondhatom magam. Most várok. Ők pedig olvasnak. Közben e-mailben tartjuk a kapcsolatot, néha kérdeznek, én válaszolok.

DE: telített a dolog, nem is hinnéd, mennyi fiatal küldözget kéziratot...én sem gondoltam volna, amíg nem merültem bele a témába mindenféle fórumon. És a durva, hogy a legtöbbjük a tizenéves korosztály. Szerelemről, vámpírokról, kalandról, hősökről, barátságokról. Tehát a kiadóknak kegyetlen sok a dolguk, mire átszelektálják, van-e gyöngy a korpa között."

Itt olvastam ilyen infót

[link]

Szia!

Olvastam a kérdésed, és nem kell csüggedned! Én 12 éves vagyok, és már kiadtam egy könyvet! És nem pénzért. Hallottál már az Aranymosás irodalmi pályázatról? Engem is ott fedeztek fel, és nyugodt szívvel ajánlhatom neked! 2015.-ben lesz újra pályázat, de az szerintem neked nem is baj, ha még csak most kezdted írni! Jövőre küldd be nekik, mert a legjobbak nyomtatásban is megjelenhetnek! Vagy ha gondolod kiadóknál is szerencsét próbálhatsz!

Sajnos nem biztató a mai papíralapú könyvkiadás helyzete: a a kiadók vagy nagyon finnyásak, vagy fingjuk sincs arról, h mi a valódi érték, vagy kizárólag a saját ismeretségi körük számára adnak ki, vagy csak meglévő klasszikusokat, amiket már 1000-szer kiadtak, vagy csak bulvárszemélyiségeknek adnak ki vmi szemétre való vackot, vagy olyasmit adnak ki, amit mindenki megvesz, aki nem nézi, h mit vesz.

Jómagam szintén korán adtam a fejem arra, hogy bizony minőségi dolgokat akarok kiadni - már 10 évesen elköteleztem magam az írói pálya mellett, vagyis 3 évtizede foglalkozom a dologgal, de elkeserítő tapasztalataim vannak. Hiába alkot valaki minőséget, újat és érdekeset, a kiadók nem mernek kockázatot vállalni, vagy pedig azt hiszik, hogy a szerzőknek körbe kell udvarolniuk őket. Még a netes korszak előtt postán küldtem leveleket kiadóknak, hosszú bemutatkozólevelekkel, és az írásaim és az írói terveim részletezésével. Nem számoltam össze soha pontosan, de így kb 2-300 levelet küldtem el. A válaszlevelek aránya 5%-körül volt, többségükben elutasítók, vagy mentegetőzők. A netes korszak beköszöntével email-eket küldözgettem, már hosszabb mintákkal az írásaimból. A válaszok szintén minimálisak voltak. A tömeges kudarcok miatt hullámokban "támadtam", hosszabb kihagyásokkal. Sajnos a könnyebb üzenetváltással csak a könnyedebb elutasítás kora jött el.

Ma már nem foglalkozom a kiadókkal, és aki rám hallgat, az sem teszi: kb 300.000-ből már elegendő mennyiségű kötetet lehet nyomdában előállíttatni, nyomdai szerződéssel, és a szerző akkor jár jól, ha maga szervezi a terjesztést. Ha valóban minőségit alkotott, akkor a befektetése akár 4-5szörösen is megtérülhet, míg a kiadókon keresztül kb 5-15%-ot remélhet.

Jómagam sajnos nem kerültem még abba a helyzetbe, hogy ilyen módon adjak ki saját műveket. Egy időben bíztam a fordítási munkákban (merthogy műfordítónak is jó vagyok), de a kiadók fillérekkel szúrják ki manapság a műfordítók szemét, így nem éri meg műfordítani sem - persze csak akkor, ha az ember a maga műveit fordítja, úgy már igen :)

Van egy könyv, amit azért fordítottam le, mert itt M.o.-on sikerkönyv lehetett volna, és a témája is széles körben érdekes lett volna. beneveztem egy általános publikálási pályázatra, még szakértői véleményezést is kapott magas hivatali körökből, de szó nélkül lesöpörték a palettáról, mert "már megvolt az emberük, aki nyeri a pályázatot".

Ma már nem bajlódom a kiadókkal, és habár simán megélhetnék az írásaim jogdíjaiból, ha kiadnák őket :), inkább felajánlom őket a MEK-nek, a Magyar Elektronikus Könyvtárnak, ami olyan, mint egy országos terjesztő és adatbank. Minőséget alkotok, és a kiadók bánhatják, hogy nem csaptak le rájuk :)

Itt olvashatók az eddig megjelent írásaim:

[link]

[link]

[link]

[link]

És folyamatosan szerkesztem a következőket.

Egy jótanács - nem szabad olyan kiadóval szerződni, aki pénzt kér a kiadásért. Van jópár ilyen, de azok olyan mennyiségű összeget kérnek, amiből simán meg lehet oldani az azonos terjedelmű nyomtatást. Az olyanok lelkesen fogadnak minden szerzőt, és azonnal körbeudvarolják, mert profitot remélnek: nekik nem érdekük a mű sikere, hiszen az ő bevételüket a szerző biztosítja. ha mégis sikeres lenne az írás, akkor adnak belőle egy minimális %-ot.

Szóval a lényeg: ha már van egy terjedelmesebb bemutatkozó anyagod, akkor független szakemberekkel kell elolvastatni, csak ne írókkal, mert azok mindig konkurenciát látnak minden kezdőben, és kapásból lefikázzák az ember művét, csak hogy elvegyék a kedvüket az írástól. Irodalomtanárok, a klasszikus műveket jól ismerők, újságírással foglalkozók (ők jól értenek az eladható stílushoz, és nem tartanak majd konkurenciának), na és a könyvboltosok, akik már régóta foglalkoznak könyveladással - ők meg tudják mondani, milyen stílus a kelendő. ... A lényeg: előbb meg kell tudnod, h miben műfajban vagy igazán jó. Én magam 10 évesen a regényírásra esküdtem, 20 évesen már hajlottam az aforizmák felé, 35 évesen már saját műfajt teremtettem. Kiderült, hogy jó vagyok az esszéírásban, az oknyomozásban, a tudományos igényű szakanyagok megalkotásában, a versírásban, és sok egyébben... éppen csak a regényírásban nem sikerült értékelhetőt felmutatnom :) A sok tucatnyi regényötletemből 2 maradt, amit még majd meg szeretnék írni, de azok igazán ütősek lesznek, mert 15 éve dolgozom rajtuk :)

Soha nem add fel, de ne építs a kiadókra. Jó munkát!

Uhh... hát szerintem ne vegyük el ilyen cinikus módon szegény, fiatal kérdező kedvét az írástól. Lássuk ugyanezt egy másik nézőpontból:

"Sajnos nem biztató a mai papíralapú könyvkiadás helyzete..." Ez sajnos igaz.

"A kiadók vagy nagyon finnyásak, vagy fingjuk sincs arról, h mi a valódi érték, vagy kizárólag a saját ismeretségi körük számára adnak ki, vagy csak meglévő klasszikusokat, amiket már 1000-szer kiadtak, vagy csak bulvárszemélyiségeknek adnak ki vmi szemétre való vackot..." Ez egy cinikus ember véleménye, aki rengeteg kudarcot élt meg az írásaival. Ha van tehetséged az íráshoz, és meg tudod ütni a kiadók mércéjét, akkor nem jutsz el odáig, hogy ilyen tévhiteket terjessz a neten. A dolog nem könnyű, de nem is lehetetlen, ma már elég sok pályázati lehetőség is van pl.

"A szerző akkor jár jól, ha maga szervezi a terjesztést. Ha valóban minőségit alkotott, akkor a befektetése akár 4-5szörösen is megtérülhet..." Tévedés. Az első könyv szinte mindig jó nagy bukás, akár a kiadónak, akár a szerzőnek (magánkiadás esetén). Gondolj bele: te megvennél a boltban valamit, aminek sem a címe, sem a szerzője nem ismerős? Nem is nagyon hallottam olyanról, aki magánkiadásban sikeres lenne, kivéve talán Oravecz Nórát, akinek az írásait nem igazán sorolnám a "minőség" kategóriába. Általánosságban az mondható el, hogy a jó, vagy csak "eladható" írók komoly kiadónál vannak, a rossz, vagy csak "nem eladható" írók pedig magánúton adják ki a könyveiket. (Ritka kivétel az olyan magánkiadás, ami nem ebbe a kategóriába tartozik.)

"Már megvolt az emberük, aki nyeri a pályázatot..." Bizonyíték nélkül az ilyesmi nem több, mint egyszerű rágalmazás. Tapasztalatom szerint a kiadók független lektorok, vagy a saját szerkesztőik független véleménye alapján szoktak dönteni. Az az érdekük, hogy eladható, jó minőségű könyveket adjanak ki, nem egy "ismerős" rossz könyvét, ami nem áll meg a piacon, és hatalmasat buknak rajta anyagilag. A kiadók rémálma, ha egy "barát" nyújt be hozzájuk kéziratot. (Főleg, ha rosszat.)

"Simán megélhetnék az írásaim jogdíjaiból, ha kiadnák őket..." Magyarországon alig van olyan író, aki meg tud élni az írásaiból, a legtöbben, még a profik is, csak némi mellékest tudnak keresni velük.

"Minőséget alkotok, és a kiadók bánhatják, hogy nem csaptak le rájuk..." Ez mindenképp jobban hangzik, ha az ember nem önmagáról állítja. Bár elsősorban azért vagyok itt, hogy a kérdezőnek adjak tanácsot, a kommentelőnek azt tudnám mondani a Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető írásai alapján, hogy a stílusa nagyon nyakatekert, nehezen követhető és redundáns. Így első ránézésre úgy gondolom, ez lehetett az egyik oka a rengeteg kiadói visszautasításnak: a fogalmazáson kellene dolgozni, kevesebb felesleges jelzővel, rövidebb, világosabb mondatokkal.

"Egy jótanács - nem szabad olyan kiadóval szerződni, aki pénzt kér a kiadásért." Ez viszont nagyon igaz, és érdemes észben tartani egy esetleges kudarc esetén is!

"...csak ne írókkal, mert azok mindig konkurenciát látnak minden kezdőben, és kapásból lefikázzák az ember művét, csak hogy elvegyék a kedvüket az írástól." Ez megint üres rágalmazás. Az író is ember, biztos van olyan, aki irigy és konkurenciának tart, de tapasztalatom szerint a többség egyáltalán nem ilyen. A többi író sikere neked is siker, hiszen népszerűsíti az olvasást, többen fognak könyvet venni, lehet, hogy épp a te könyvedet is. Én úgy látom, sok neves írónk inkább túlságosan is vajszívű kritikákat ír a kezdő pályatársak munkáiról.

"35 évesen már saját műfajt teremtettem. Kiderült, hogy jó vagyok az esszéírásban, az oknyomozásban, a tudományos igényű szakanyagok megalkotásában, a versírásban, és sok egyébben..." Hmmm, na ezt már inkább kommentár nélkül hagynám.

Végszóként a kérdezőhöz: fiatal vagy még, olvass írástechnikai könyveket, és amikor regényt olvasol, figyelj minden jelenetre, sőt minden mondatra, mitől jó, vagy épp mitől rossz. És a legfontosabb: írj sokat, és ne add fel! Ne engedd, hogy cinikus, csalódott emberek elvegyék a kedved. (Ők egyébként többen vannak, mint a sikeresek, akiktől pozitívumokat is hallhatnál.) Magyarországon tényleg nehéz érvényesülni, ezt nem vitatom, de ha jól csinálod, akkor előbb-utóbb igenis el fogsz jutni a kiadásig.