Ti melyiket olvasnátok szívesebben?

Hát... mondjuk H betűt sokat ejtenek ki.. de leírva nehezen tudnád egyszerre visszaadni a francia hatást hogy az még aranyos is legyen.. Max beleteszed még hogy nem jut eszébe egy-egy szó...

Egy ilyen szöveget találtam:

Á, így máh éhtem, át nem is tuudom, most egy nágy művemen dolgoozok, á meghendelő fáhsáng utánhá váhjá á mintaányágot, ámit á nem mútátok fel neki, ákkoh múnkánélküli leszek. De iszen mit számít ász, kápok szász áhanyat, áol van szász, ott kétszász is ákad, tálán egy világ müvészeete bontákoz-át kii bennem á átáhon túl. Át ákkoh mihe váhunk, induljunk!

valahogy így lenne, bár ez nem igazán cuki. :D Lehet jobb lenne ha olyan nyelvtani hibákat használnál mint "Én lenni" -valami hasonlókat- bár ebből nem hangzik ki hogy francia.

"Szóval, ahhoz mit szólnátok, ha olyanokat mondana, pl.: Én lenni ... Én megy oda...stb."

Ha így írod meg akkor garantálom, hogy a legtöbb olvasó a sarokba fogja hajítani a könyvet.

Nem bántásból írom, de ha így akarsz az olvasókra hatni, hogy ilyen hülyeséget írj akkor neked nem való a könyvírás.

Én inkább azt mondom, hogy hagyd az olvasó fantáziájára, hogy ő milyenek látja a szereplőt. Ha nagyon jól le van írva a szereplő személyisége, az, hogy kicsoda- micsoda, akcentusa van, akkor mi olvasok eltudjuk képzelni a hangját, a kiejtését.

Nagyon sok könyvet olvasok ahol sokszor kijön, hogy az illetőnek akcentusa van, és bizony szinte hallom is, de mégsem ír olyan hülyeséget az író, hogy én lenni...én megy oda.. (idegrohamot is kapnék)

Csak egy megjegyzés: Poirotnak is van akcentusa, és sok könyvben elő is jön, ahogy az írónő többször utalt arra, hogy egyes szereplőknek milyen akcentusuk van.. Pontosan eltudtam képzelni..Nem kellett külön idétlen mondatokat gyártani.

Egyetértek azzal, aki azt írta, hogy az utóbbi verziótól idegrohamot kapnék. Azt is könnyen túlzásba lehet vinni, hogyha francia kifejezéseket, szavakat teszel bele, így azzal is csak óvatosan.

Idegesítő és akadályozza a folyékony olvasás élményét, hogyha tele van ilyesmikkel egy regény, még ha csak egy adott karakter párbeszéd-részére is vonatkozik. Olvastam már angol regényt, ahol minden szereplőnek a külön akcentusát kihangsúlyozták, kínszenvedés volt. Valamint, ebbe írói szemszögből is könnyebb belezavarodni, hogy mikor épp hogyan beszélne az illető , és azt hogyan add át írásban.

Szerintem maradj a normális írásmódnál, legfeljebb megtűzdelve egy-két rövidebb francia aprósággal.

Ha mindenáron akcentust akarsz beleírni, ne hallgass az #1-esre, azt a rövid részletet is nehéz volt elolvasni, egy könyvet abban a pillanatban letennék, ha ilyesmit meglátnék benne. Legfeljebb annyit tehetsz bele, hogy például a franciák nem ejtik a szóeleji h-kat.

Illetve, esetleg olvass bele a Harry Potter 4. részébe, Fleur akcentusa érdekesen van szemléltetve. De ott sem esik az írónő túlzásba. Ne plagizálj, csupán meríts ihletet legfeljebb, ilyen és hasonló művekből, olvass utána az akcentusos párbeszédek írási módjának.

Hallottál már francia embert megpróbálni, magyarul beszélni?

#4 voltam.

ma 17:47 vagyok-

Én említettem, hogy Agatha Christie is több könyvében elmondta, hogy kinek milyen akcentusa van. Ahogy írtam Poirot akcentusát is említette. Ő például több könyvében is leírja azt a jelenetet amikor valaki megjegyzi Poirot-nak, hogy "Ő az a francia detektív" Ilyenkor Poirot gőgösen megjegyzik, hogy ő nem francia hanem Belga. Több könyvében eljátssza az írónő azt, amikor Poirot elmondja , hogy miképpen történt a gyilkosság, és időnként nem ugrik be neki az adott angol szó..Valahogy így:

- Amikor az üvegházban megtalálta a ...comment le dire??? a nadragulya virágból kitermelt folyadékot..etc..

Vagy sokszor "merci" szót használja ...

Nem kell cifrázni az akcentusokat...Bízz az olvasók fantáziájába...Egy jó könyv mint egy mozifilm forog a szemünk előtt..

Szerintem eleve nagy különbség van, hogy valakinek akcentusa van, vagy nem tud rendesen az adott nyelven.

Én a középső hozzászólókkal értek egyet: írd le, hogy van akcentusa, majd mi elképzeljük. Max ez a "nem jut eszébe egy-egy szó" módszer hangzik jól, de én sem szívesen olvasnék ilyen össze-vissza mondatokat, amiket úgy kell kibogozni. Ez nem cuki, hanem idegesítő.