Mi a véleményetek a könyvemről? Érdemes folytatnom?

A szerelem nemessége

Bevezető

Ezt a könyvet azoknak ajánlom akik szeretik a romantikus , szívfacsaró drámákat. Remélem mindenkit rabul ejt, elkápráztat. Ebbe szívemet lelkemet beleadom, mert nem egy szokványos sablonos könyv.

Teljesen más szemszögből tárja elénk a mindennapi élet örömeit és nehézségeit, miközben megismerhetjük főszereplőink életét, titkait, vágyait, gyötrődéseit. Ininana elsőre egy hétköznapi lány de, történetünk előrehaladtával egyre jobban kibontakozik a személyisége és persze a többi szereplő karaktere. Sok titok, vágy, szerelem, filozófia is megjelenik benne. Ezáltal színessé, izgalmassá, kalandossá teszi a művet. Most elárulok egy titkot általában úgy írok hogy teljesen beleélem magam a történetbe. Minden szereplő más és más , mindenki élet útja különbözik nincs egyetlen egy egyforma személy se. Megjelenítődik a másik nem érzései, viselkedése. Rövid párbeszédek is találhatóak benne, így elképzelhetjük mi jár a másik fejében. Néhol dallamossá válik az írás, előfordul rímelés. A drámai szálak mind a múltban mind a jelenben folytatódnak. Nincs olyan rész ahol ne történne valami, ezért felkészítem az olvasót valószínűleg le sem tudja majd tenni a könyvet. Több szálon futnak a cselekmények , oda kell figyelni ki kinek a kicsodája, ki kivel van . De ez visszakanyarodik főszereplőnkhöz , őt biztos nem tudjuk szem elöl téveszteni. Van még benne rengeteg tragédia, szomorú rész mert ez nem egy vicces , könnyed mű, ez inkább komoly tartalmakkal rendelkezik és belső üzenni valója van . Készüljetek fel , elő a papírzsepikkel szükség lesz rá.

Bemutatkozás és egyebek

Vajon meddig tarthat egy élet hogyha lelkileg és fizikailag is teljesen kiégünk?

Épp ezen gondolkodtam végelláthatatlan sírás közepette...

Igen mostanában szinte mindig sírok és szomorkodom, pedig semmi okom nincs rá...Már már kikészítem apámat,mostohámat , családtagjaimat a rossz kedvemmel. De inkább nem rontom el a bemutatkozásomat, amit eme naplóba jegyzem fel. Sokan úgy gondolják egy gyönyörű lány vagyok akinek lába elött hever minden és meg is szerzi amit csak akar. Csokoládé barna hajam , búzavirág kék szemem amiben lilás foltok gyülekeztek és márvány bőröm, alacsony termetem melyhez párosult törékeny alkatom vonzotta a tekintetet. Azonban öntörvényű énemmel egyik lovagom sem volt elégedett. Ezért ez ennél összetettebb,bonyolúltabb. Igaz előkelő családból származom gazdagok a felsőházból.A nevemet még el sem árultam, Iniana Elizabett Golden vagyok 18 éves. Az én koromban szinte vénlánynak számítok, legalábbis a közeli rokonságom és barátaim szerint. Sconban élünk ami Angliai gyarmatnak minősül.

-Nina már megint min elmélkedsz?- kérdezte Karin -Legjobb barátnőm akivel gyerekkorom óta elválaszthatatatlanok vagyunk.Vöröses lobonca koronaként díszelgett fején, szeplős arcához tökéletesen passzolt a szemüvege így porcelán babának hívtuk. Persze messze kitűnt a környékbeli kisasszonyok közül. Nagyvárosi neveltetése minden udvarlót megszédített.

- ne haragudj nem vettem észre hogy megjöttél.

-Semmi baj - mondja miközben leplezetlenül látom rajta a gondterheltséget.- Missis Agathéna szólt, hogy nézzek át mert reggel óta a színedet sem látták-tudod nagyon aggódnak érted mostanában. Édes nagynéném anyám helyett anyám volt . Alighanem 14 éves lehettem amikor édesanyám súlyosan megbetegedett, az orvos a legrosszabra készített fel minket , pár hete maradt csak hátra mert a testében gyengélkedett. Bármilyen orvosságot kapott , lerövíditette halandó életét. Egyik késő őszi délután meglepően jól érezte magát, a nap már lenyugvóban volt, madarak szálldostak az égen, kicsit borongós, szomorkás hangulatunk volt, mikor kimentünk a kastély kertjébe. Óvatosan megfogtam a kezét aminek nyírkos tapintása valósággal megrémisztett.Sajnálattal töltött el a szenvedése és az, hogy már nem látja ahogy felnövök. Bár tudtam nem sokáig lehet velünk, mégis reménykedtem a felépülésében. Akkor azonban nyugtalanság fogott el. Mi lesz most?-ezen gondolkoztam egy ideig, amikor megszólalt: - Tudod kislányom én már nem sokáig leszek veletek,- nagyot sóhajtott -Kérlek mondd meg apádnak , az utolsó kívánságom az : Minél hamarabb vegyen feleségül valakit.- kelletlenül felhorkantottam, amiért megszídott: - Iniana viselkedj! Mindig ilyennek ismertem erős és szígorú, pont mint a nagyanyám Sharlott volt. Szinte királynői megjelenést kölcsönzött határozottsága. - megint elkalandoztam -Szóval tovább sétáltunk a meseszép kertben, felléptem a lépcsőre ,éppen átsegítettem volna rajta amikor hirtelen összecsuklott elöttem. Sikítottam egy nagyot hátha valaki észre vesz és segít. Néhány perccel késöbb Marvin szolgálónk szaladt oda hozzánk , mögötte a doktor búskomor arca látszódott. Kérem kísérje be Golden kisasszonyt.- mondta de én hallani sem akartam róla.- Randon Úr megtudja gyógyítani édesanyámat?-kérdeztem tőle, miközben utólag kiderült az életéért küzdött. Én még mindig sápadtan álltam hűséges komornyikom oldalán. - lassacskán felállt majd hozzám fordult , közelebb jött mintha védelmezni szeretne.- támogatóan megfogta kezemet -mondott valamit majd gyorsan elviharzott. Ríadtan meredtem utána -kis idő múlva visszatért - üljön le Miss Golden- most eszméltem rá ,hogy egy asztalhoz vezetett. Kihúzta a széket én pedig megadóan lehuppantam. Nagyot sóhajtott - Kérem hallgasson meg.Az édesanyja nem élte túl a rohamot - mondta tagóltan , érthetően : - fejem megfájdult kicsit. Másra nem emlékszem hetek teltek el úgy ,hogy kábaság vett körül. Azt az alkalmat azonban sosem felejtem el, mikor megláttam a koporsóban hófehér szinte márvány tapintású bőre haloványan csillogott, arc vonásai kisimultak nyugalmat árasztva. Az összes ember fekete , komor öltözékbe bújt, ezzel is tiszteletet adva a halott asszonynak, anyának , barátnak . Ugyanis édesanyám mindnek örvendett. -Azért gyűltünk itt össze- kezdte beszédét a papunk aki nagyon közel állt hozzánk. Ekkor mintha megállt volna az idő mert azt vettem észre hogy kiviszik a koporsót és elföldelik . Itt elszakadt a cérna eddig tartottam magam de hasztalanul. Krokodil könnyek potyagtak szemeimből. Fátyolosan láttam mindent, maró gyötrő fájdalmat éreztem ami belülről pusztított. Egy ekkora tragédia, veszteség mit megemészteni sem tudok. De az életem megy tovább nem maradhatok a múltamban.Lassan észrevettem ahogy teltek a hónapok, kezdett begyógyulni , kisebbedni a szívemben tátongó űr. Apám nemsokkal anyám halála után ismerte meg Missis Lewinget , akinek 1 éve halt meg a férje. Első látásra egymásba szerettek alig egy év múlva össze is házasodtak. Örültem szülőm boldogságának, legalább teljesült anya kívánsága.-de bosszúskodtam picit mert Dorotheának volt egy lánya aki 3 évvel idősebb nálam. Azonban semmi félnivalóm nem maradt amikor jobban összeismerkedtem Ivettel. - megint elméláztam - mostanában melankóliában vagyok és -Sajnálom mert mindenkinek csalódást okozok, mióta az életem teljesen megváltozott.- túl sokat mondhattam

- Nina jobb lesz ha elmegyünk Andrew grófúrhoz, meghívott minket teadélutánra, -mondta Karin - Ő lordsága foglalatoskodott különböző tudományokban, fiai tisztelték érte. Kedvelte a finom ételeket ami meglátszott az alakján. Missis Kerson biztosan örülni fog nekünk-Lady Marie nagyon kedves asszony volt, talpraesettsége tekintélyparancsolóan hatott mindenkire. -Kérjük meg a nagynénédet kísérjen el minket Dakotáék már nagyon várnak.- suttogta nehogy apám meghallja . A Kerson fivérek évtizedek óta szoros kapcsolatban álltak a mi familiánkkal. Lord Wiliams - barátnőm arca felragyogott amint kimondta titkon szeretett kedvese nevét. Bizony pár hete találkozott az ifjabbik Mr. Kersonnal máris fülig szerelmes lett. Nem is csodálkoztam mert hihetetlenül jóképű és végtelenül udvarias.- Remélem Ivett is velünk jön-mondtam fellelkesülve. Addig is nézek valami szép ruhát, ami megfelel délutánra. Barna tölgyfa szekrényem roskadozott a ruháimtól. Sokáig kutakodtam mire megtaláltam az igazit. Orgona lila színben, bársonyos alsórésszel, hosszú áttetsző ujjakkal mesebeli hatást keltett.- talán túlzás- gondoltam, majd másikat kerestem. Ez sokkal visszafogottabb - halvány rózsaszín alapon kis fehér virágminták, testhez simuló felsőrész , fűző, alsószoknya vagy 3-4 réteg.- viselni kevésbé olyan kellemes.-mindegy ideje indulni. - Várj Nina- kiabált utánam Ivett- Azt hittem már elkészültél- duzzogtam amint megláttam még mindig ugyanabba a ruhába amibe délelött volt. - Ne haragudj- nagyot sóhajtott- nem érzem jól magam - kacsintott-most inkább itthon maradok- tudtam hogy hazudik, - mostohaanyám gőzerővel próbálta kiházasítani édes leányát de, Ivett körmönfontabb ennél. Neki sincs kedve még férjhez menni, már akadt elég szerelme. De semelyik sem volt olyan jóképű mint Lucas a lovász fiú. Fekete göndör hajával, sötét szemével és meglepően erős fizikumával messze kitünt valamely magas osztálybeli kortársaitól. Bizony a legtöbb alsóbb rendű másiknem eléggé vonzó és szemrevaló volt.

- Nina jönnél?-árgús szemekkel fűrkészett barátnőm. -Nagy nehezen rávettem magam az indulásra- Persze Karin- átkaroltam és már robogtunk is a hintó felé.

- Parancsoljanak kisasszonyok- segített fel minket Edo a jó öreg kocsisunk. Régebben mogyoróbarna haja mostanra szinte teljesen ősszé vált, válla megrogyott de még így rendkívül jól tartotta magát. - besegített minket a hintóba majd sietve a cél állomásra igyekeztünk. Alig fél óra alatt odaértük. Nagy meglepetésemre egy óriási kapun mentünk be, pár méterre egy ösvény vezetett fel minket a kastélyhoz. Bizony majdnem akkora mint a miénk. Látszott rajta hogy gondozzák, hozzá értő kezek munkálják az egész területet. Mint egy mesében , sőt mint egy álomban, virágok sokasága akár szivárvány is lehetne a fák lombjai pedig több ezer páncélos lovag. Talán túl sokat olvasok, így elkalandoznak a gondolataim egy távoli, messzi világba. Itt senki nem zavarhat meg, egyedül vagyok legalább pár percig ezután betölti a teret számtalan - Iniana kisasszony megérkeztünk- szólt Edo - méegyszer körbepillantottam mielött kiszálltam a hintóból. Kedves barátném türelmetlenül toporgott mellettem. -Karin , most merre menjük?-kérdeztem gyengéden, nehogy megint duzzogni kezdjen. Ekkor egy fiatal úr jött oda hozzánk.