Ha fantasyt írnátok, miről szólna és hogyan kezdenétek el a történetet?

A dolgok közepébe kell csapni vagy egy mellékszálról indulnék el.

Én szívesen írnék törpökről(nem hupikék).

Hm, mondjuk írnék egy olyat, amibe egy kevés sci-fi is jutna.

Egy középkori jellegű világba - ahol az egyszerű, természetközeli élet a jellemző - beszabadul egy idegen élősködő faj a világűrből, ami az emberek agyát fertőzi meg. A fertőzött emberek értelmi képességei az egekbe szöknek, de mellette durva hallucinációktól is szenvednek időről időre. A populációnak csak kis része lesz érintett, szétszórva a világban. Külön novellákból állna a nagy egész, hogy hogyan veszítik el ezek a többségükben egyszerű emberek az erkölcsi érzéküket, hogyan tekintik magukat felsőbbrendűnek, hogyan válik némelyikükből gátlástalan gyilkos, vagy épp rettegett vezető, és végül hogyan omlik össze a legtöbbjük. Némelyik véget vet az életének, mások pedig összekaparják magukat a gödörből és megtanulnak boldogulni az megváltozott helyzetükben. A végén kiderülne, hogy hogyan és mi célból kerültek az életükbe az élősködők (szintén egy kis sf).

Az eleje pedig valamelyik karakter első, erős, szürreális és durva hallucinációjával indulna.

A könyvön való munkát azzal kezdeném, hogy felépítek egy részletes, logikus világot. Ezzel elkerülheted, hogy random elemeket dobálj be a történet közepén, amik nem illeszkednek semmihez és egyáltalán nincsenek felvezetve. Semmi nem ront el egy fantasy történetet úgy, mint egy rosszul felépített világ.

Csak néhány példa a Harry Potter sorozatból: a horcrux megfelelően fel volt vezetve. Többen is elmondták, hogy Voldemort fokozatosan elveszítette az emberségét, hogy fekete mágiát használt ahhoz, hogy elérje a halhatatlanságot, a második könyvben szerepel is egy horcrux. Amikor Dumbledore elmagyarázza a dolgot, minden szépen összeáll. Ezzel szemben van a nemtudommilyen törvény valahanyadik kivétele, ami szerint nem lehet a semmiből ételt varázsolni. Az előző könyvekből láttuk, hogy madárcsapatot vagy borpatakot például lehet a semmiből varázsolni. Mi teszi a rántott húst olyan különlegessé? Abszolút semmi. Az egész egyértelműen a konfliktuskeltés egy olcsó eszköze, ami kizárólag az írónő kényelmét szolgálja. Az ilyesmit kerüld!

A könyvet valószínűleg egy prológussal indítanám, ami a cselekmény előtt, vagy nagyon az elején történik, közvetlenül nem része. Ha a főhősömnek ki kell szabadítania valakit, leírnám, hogy az illető hogy esett fogságba. Ha meg kell találnia egy mágikus eszközt, akkor azt, hogy hogyan veszett el. A történet maga alapjaiban egy tipikus Campbell-féle hősmítosz lenne, urban vagy high fantasy. A hősöm nem lenne a Kiválasztott, vagy megjövendölt vagy ilyesmi, de nem is egy átlagos fiatal, aki minden felkészülés nélkül megmenti a világot. Viszonylag jól képzett, de van még hova fejlődnie.