Fiúk! Ha a régi szerelmeddel évekkel később találkoznál, hogy reagálnál rá?

Én nő vagyok, elmondom, hogy az én exem hogy reagált. 4 év után jött haza külföldről, a szakításunk után ment ki.

Többször találkoztunk, mert ugyanarra lakunk tömegközlekedéssel, egyértelműen észrevett, de nem köszönt.

Aztán egyszer olyan szituban találkoztunk, ahol kb muszáj volt odajönnie, de nagyon zavarban volt, annyit mondott, hogy új a hátizsákja, aznap vette, tetszik-e nekem. Nem igazán érdekelte, mi van velem, csak hogy jó-e a munkahelyem. Kb 2 perc volt, amíg beszéltünk, elég is volt. Azóta is többször elmentünk egymás mellett, sosem köszön, a köszönést sem fogadja.

6 év után lett vége, én közösen döntöttünk így, de ő akkor már félig egy másik kapcsolatban volt, ami azóta is megvan neki.

20 év után futottunk össze a villamosmegállóban. Egyedül volt. Ráköszöntem. Tipródott, zavarban volt, nem köszönt vissza. Hagytam a fenébe. Aztán láttam, hogy többször is próbálta úgy intézni, hogy megint összefussunk, de nem szólított volna meg az istenért sem, csak bámult. Gondoltam, ez egy komplexusos hülye lett. Átnéztem rajta.

A bánatnak van kedve az ilyen játszmázásokhoz. Miért nem lehetett visszaköszönni, hogy : Szervusz, Zenóbia! Örülök, hogy látlak. Mi jó történt veled az utóbbi 20 évben?

en facebookon vettem fel 17 evvel a szakitas utan az exemet egy hulye otlettol vezerelve. nagyon megszenvedtem a szakitast, ki akartam probalni, most hogy reagalnek ra, de azota se irtam ra.

ha eloben talalkoznank, nem tudom, mi lenne. nagyon fontos volt nekem, de azota mar csaladom van, valszeg csak furcsa lenne, de sokmindent nem tudnek kezdeni a helyzettel.

A nagynéném az egyetem alatt házasodott. Mire diplomáztak, el is váltak.

Hamarosan férjhez ment ismét. Született 3 gyereke. 15 év múlva a piacról tartott haza tele szatyrokkal, s szembejött vele az első férje, aki szintén családos volt már. Megörültek egymásnak. Azonnal kivette a kezéből a nehéz szatyrokat, és hazáig kísérte, közben kellemesen elbeszélgettek, kinek hogy alakult az élete. Amikor megérkeztek, mikor elbúcsúztak, kezet csókolt a nagynénémnek.

Hát így kéne valahogy, nem?