Mit csináljak, ha nem bírom elfelejteni?

A családi vállalkozásnak volt egy alkalmazottja, 19 éves, nagyon helyes fiú, de ki lett rúgva bizonyos okok miatt. Volt vele egy pár beszélgetésem, mindig mosolygott rám, és tök cuki volt. És az is kiderült,(egyik munkással jóba vagyok) hogy, amikor ott vagyok, és lát csak rám gondol. (Úgy volt, hogy elmondták neki a feladatot, utána azt se nagyon tudta, hogy hol van. Akivel jóban vagyok megkérdezte, hogy mi van vele, és hát az, amit előbb említettem. Nagyon rendes, aranyos volt utána ugye egy ideje nem láttam egyáltalán. Utána 1-2 hétig sokat gondoltam rá, de elfogadtam, hogy ez van. Azóta kétszer is láttam, az egyik tegnap volt, beszélgettünk megint, és most megint ott vagyok, hogy csak rá gondolok. Szoktam látni néha-néha, hogy véletlen pont az utcánkban szokott kocsikázni...stb. Egyszerűen így nem tudom magam túltenni rajta, és szerintem, ha a szüleimnek nem lenne beleszólása lenne köztünk több is. (Nem azért lett kirúgva, amilyen ember, csak még nagyon fiatal, érti, aki érti :D)