Szerelmes vagyok a legjobb fiu baratomba, mit csinaljak?

"Nem szeretnem elrontani a baratsagunkat de eleg nehez igy ezekkel." - Sajnos ez már elromlott, ha így érzel, szóval három út van:

- Elmondod neki

- Nem mondod el és reménykedsz, hogy elmúlik

- Megszakítod vele a kapcsolatot.

vagy elfolytod magadban vagy elmondod neki ez a két út van

ha viszont nem folytod el es nem mondod el neki szenvedni fogsz

tapasztalat sajnos..

Nem érdemes találgatni, hogy bejössz neki, vagy nem, mert nincs róla biztos információd és a jelekből nem lehet megítélni, csak találgatni és bizonyos dolgokba a saját vágyaid és ambícióid szerint bele látni ezt vagy azt.

Ugyanúgy, ahogy te nem mered elmondani neki, mert félsz a reakciójától és félted a barátságotokat, úgy lehet, hogy ő pont ugyanígy van vele. Ezért akár sokkal visszafogottabb és néha furcsa is lehet, hogy mire hogyan reagál, mert nem tisztán úgy cselekszik, ahogyan szeretne, hanem ahogy jó ötletnek tartja, hogy ne derüljön ki, hogyan érez. Persze ugyanígy az is lehet, hogy tényleg nem érdekled egyáltalán. De erről épp úgy nincs információd, tehát ebből sem érdemes kiindulni.

Az a gond ezzel a helyzettel, hogy egy csomó időt el tudtok így pocsékolni a saját/egymás életéből és senki sem nyer vele semmit.

Megértem, hogy félted a barátságotokat, de már most sem őszinte a barátságotok, mert vagy csak te nem mondod el neki a talán legfontosabb dolgot, vagy egyikőtök se mondja el a másiknak, ha netán ő is hasonlóan érez. Egy hazugságokra, vagy finomabban mondva egymás elől eltitkolt dolgokra épülő barátság pedig nem biztos, hogy tud tartós lenni. Márpedig idővel egyre több dolgot kell majd titkolnotok egymás elől emiatt.

Lehet, hogy most még nincs neki senkije, de ha ő nem érez irántad semmit, vagy azt hiszi, hogy nincs értelme és sikeresebben túlteszi magát rajta, mint te, akkor esélyes, hogy előbb-utóbb lesz. Akkor még rosszabb lesz neked - ha meg az a személy majd ki fogja szúrni (vagy csak alaptalan féltékenységgel pont bele trafál), az még több kellemetlen helyzetet tud majd eredményezni.

Te meg közben titokban epekedsz utána és mivel foglalt a szíved, mást nem fogsz közel engedni magadhoz, vagy ha megpróbálod sem biztos, hogy át tudod majd adni magad annak a kapcsolatnak (ahogy ő sem, ha ő is érez irántad valamit, de ő sem meri bevallani). Ezzel meg nem csak egymással/magatokkal szúrtok ki, hanem azokkal is, akik próbálkoznának veletek, meg akiket esetleg hitegettek. Na meg ha emiatt nem lesz egyikőtöknek se másik kapcsolata, mert egymásra vártok, közben meg egymással is lehetnétek boldogak, vagy legalább egymás nélkül, valaki mással.

Ha titkolod, sosem derül ki, hogy ő hogyan érez és az sem, hogyan alakulhatnak az érzései. Ha elmondod neki, akkor kiderül, hogyan érez és azzal mit tudtok majd kezdeni. Ha olyan jó a barátságotok, akkor kiheveri ezt a krízist. Ha nem, akkor viszont ez a titkolózás lehet, hogy hamarabb véget vet neki, mint az, ha tisztázzátok és kezelitek az utóhatásait.

Mindenki csak azzal foglalkozik, hogy elmondani/nem mondani. Csakhogy ez nem így működik. Nem az a lényeg, hogy elmondod/nem mondod (persze a döntés szükséges hozzá), hanem az a kérdés, hogy HOGYAN mondod el neki.

Elmondani/nem mondani egy tudatos, értelmi közlés. Viszont az érzelmek nincsenek jó kapcsolatban az értelemmel, nem nagyon tudnak mit kezdeni vele. Ha azt mondod, hogy beleszerettél, arra lehet, hogy azt mondja, hogy ő viszont nem érez semmit és lehet, hogy ez igaz is és ennyiben maradtok.

Viszont ha eddig nem érzett irántad semmit, akkor is elindulhat valami benne a megfelelő hangulatban, közelségben, ha te úgy alakítod a helyzetet. Nem biztos, hogy egy szerelmi vallomással a másik értelmi képességeire kell hatni. Nem logikusan kell meggyőzni róla, hogy megfontolt, tudatos döntést hozzon. (Sőt inkább biztos, hogy nem így kell tenni.) Az érzelmeire kell hatni, érzelmes, ösztönös döntést kell hoznia.

Én is voltam már úgy, hogy semmit nem éreztem valaki iránt, aztán ez egyszer csak megváltozott és aztán már éreztem iránta valamit. Sőt az is megtörtént velem és még sokakkal, hogy akár többször egymás után is elutasítottam valakit, aztán egy sokadik helyzetben meg már nem utasítottam el a közeledését (azóta is együtt vagyunk)...