Hogy tegyem túl magam rajta?

Tömören a sztori: sok ideig barátok voltunk, én többet kezdtem el érezni egy olyan bő fél év után, utaltam rá, mert egy idő után kezdtem "bekattanni" és nem tudtam hogyan kezelni a helyzetet meg az érzéseimet, ezek után alig beszéltünk, került, a mindennapi beszélgetéseinkből már semmi nincs(mióta megismertük egymást minden nap, kimaradás nélkül beszéltünk). Egyszerűen fogalmam sincs mit tegyek, a városba alig merek bemenni, mert valahogy mindig látom, akármit csinálok jön valami dolog amiről ő jut eszembe, iszonyatosan hiányzik, az első két hétben minden egyes nap sírtam, pedig nem vagyok az a fajta. Fogalmam sincs, hogy mit tegyek, a személyiségébe szerettem bele, a külseje utána lett szimpatikus(ha ismeretlenül sétálnék el mellette valószínűleg nem fordulnék meg utána). Esküszöm olyan mintha elvették volna a másik felemet. Próbáltam keresni, de egy idő után, a sokadik flegmázás után ráhagytam, felfogtam, hogy nem kíváncsi rám. Nem igazán érdeklődtek iránta a lányok, legalábbis egy nőügyéről sem tudok, én voltam amúgy is az egyetlen lány barátja, lehet nem tudta hogyan kezelni a dolgot? Mert próbáltam az ő szemével nézni a dolgot, és lehet én is csak ellöknék magamtól valaki olyat akiről tudom hogy szeret, vagy nem tudom, remélem értitek. Próbálom lefoglalni magam, dolgozok, de félek kimozdulni, bármilyen apró dologról ő jut az eszembe, és esküszöm ez így pokolian rossz, ráadásul akárkivel beszélek, akármilyen baráti társaságban vagyok, ők valamilyen szinten kapcsolódnak hozzá, vagy az ő barátaihoz, és akkor is beszélnek róluk, hiába nem akarok tudomást venni róla, kapom csak folyamatosan az információt. Könyörgöm valaki adjon tanácsot, mert hiába kérdezem a barátaimat, nem tudnak semmit mondani.