Mennyi az az eltelt idő, ami még belefér a szakítás feldolgozására? Mikortól nem számít normálisnak? 18/L

Én is ugyan ezt érzem, mondjuk nekem még nincs 1 éve h szakítottunk, de azóta nagyon el vagyok veszve.. ha gondolod írj rám..próbáld meg másfelé irányítani a figyelmed, koncentrálj más pasira, vagy ilyenek.

18/F

Embere, és annak helyzete válogatja, hogy mennyi időre van szükség. Neked a jelek szerint vagy több idő kell, vagy valamilyen kiút, amit még nem találtál meg. Mivel nem vagyunk egyformák, lehet nem fog segíteni egyik tippem sem. Ha így is lesz, ne add fel, nem vagy menthetetlen, csak másképp kell hozzáállnod a helyzethez.

Egyrészt engedd szabadjára az érzéseidet. Ha dühös vagy, vezesd le a feszültséget, ha szomorú, sírd ki magad, ha magányos, beszélj róla... Eztán higgadtan, kipihenten gondold át az egész kapcsolatot elejétől a végéig, és hogy mi történt azóta. Miért mentetek szét, hol kezdődtek a gondok, ha te hibáztál, mit tehettél volna másképp, stb. A lényeg, hogy rendezd magadban a dolgokat. Utána pedig igyekezz elfogadni a tényeket. Eztán próbálj társaságot keresni. Néhány igaz barát csodákra képes.

Ami viszont mindennél fontosabb, hogy adj magadnak időt, de ne halogasd az előrelépést. Ugyanis ha nem adsz magadnak elég időt, akkor hatástalan lesz az egész, ha viszont halogatod a továbblépést, akkor örökre egy búskomor roncs maradsz, amit gondolom szeretnél elkerülni.

Szerintem mindenkinek más. Én 3 éve ismerem exemet. Egyszer együtt voltunk , egyszer nem. Én akkor nagyon fiatal voltam még... Első nagy szerelem, első szex , első beteljesült. A probléma annyi volt, hogy ő nem volt szerelmes. Az elején biztosan érzett valamit , de x idő elteltével arra nem lehetett már támaszkodni. Ahhoz képest , hogy fiatal voltam , nagyon talpraesett lány voltam , nagyon sok mindent megtettem érte - szinte én voltam a felnőtt helyette. 🙂 Utána még próbáltuk , hogy szexkapcsolat, egyebek... Mindig visszatáncoltunk egymáshoz. Egyszer ő , egyszer én kezdeményeztem . Most kb. 3 hónapja voltunk együtt , szexeltünk , elvoltunk. Azóta külföldön dolgozik, azóta most jött először haza . Végül nem lett belőle szex, nemis találkoztunk. Tudom, hogy végleg le kell zárom, hisz ez lenne a legjobb a lelkemnek is. 😌👍🏼 Viszont ez nem olyan könnyű! Ismerkedem közben persze, randizgatok, ha olyan lehetőség adódik akkor nyitva van az ajtó. De mindig ott van a fejemben... Még ennyi szar dolog után is , amit művelt velem.

Próbáld lezárni szerintem , ha magadnak jót akarsz. Ne legyél olyan hülye mint én! Ha már akkor lezártam volna, talán ma már egészséges, normalis kapcsolatban lennék egy olyannal, aki tisztel, becsül és szeret! 🤔

Nekem akárki akármit mondott már akkor is, önfejű és makacs vagyok. Pontosabban önfejű sem , mert a saját agyamat sem követem kos létemre... A hülye a saját kárán, az okos más kárán tanul!

Előtted van az élet, fiatal vagy csakúgy mint én. Ezerszer jobb pasik vannak. Többet érdemelsz ennél, hidd el.

Nekem az segített egyébként , amikor kicsit megbillentem, hogy a rossz dolgokra emlékeztettem magamat, hogy hányszor síratott meg, hányszor bántott meg. 😥 Ha bármilyen kérdésed van, vagy gondolatod, bátran keress meg és próbálok tanácsot adni!:)

17 éves voltam, mikor az első nagy szerelmem szakított velem (előtte pedig volt 1 hónap szünet). Összesen 7 hónapig jártunk. Közel egy évig egyedül voltam utána, aztán összejöttem egy másik sráccal. Mikor vele 2 hete együtt voltam, akkor megkeresett az exem. Az egész világ felbolydult bennem, ha nem lett volna az akkori barátom biztos repültem volna vissza hozzá. Sőt, utána 1-2 évig néhány havonta felkeresett és újra meg újra összezavart. Sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy ha most találkoznék vele, biztosan kihagyna egyet szívem (pedig régóta komoly kapcsolatban vagyunk a párommal).

Tehát azt akarom mondani, hogy az első nagy szerelmed mindig az első szerelmed marad. Enyhülni fognak az érzéseid idővel, de ő sosem lesz közömbös a számodra. Biztosan sokat gondolsz rá, gyakran látod őt és körülvesznek azok a tárgyak, amik rá emlékeztetnek. Ezek nagyon megnehezítik a lezárást magadban. Próbáld elkerülni, tedd el rá emlékeztető tárgyakat, és varrd el az utolsó szálat is. Nagyon nehéz, mert biztos bízol még benne, hogy újra összejöhettek, de ne tedd.

Add meg magadnak az esélyt, hogy boldog legyél végre. :)

24/n

Inkább csak az emlékek. Össze nem jönnék vele újra, mert már nem illünk egymáshoz és szerelmes sem vagyok belé nagyon régóta, de akkoriban fontos volt számomra. Első látásra szerelmes lettem és én nagyon komolyan gondoltam vele. Nem tudtam rá haragudni azután se, hogy facebookon szakított velem és tudtam, hogy csak kihasznál.

A mostani barátommal is első pillantásra szerelembe estem, és már 4 és fél éve szerelmesek vagyunk. Másra nem is gondolok mellette. (Sőt, már vele voltam, amikor utoljára megkeresett az exem, de akkor már le tudtam koppintani és azóta sem keresett.)