Szerintetek van még ilyen lány akit ezek a tulajdonságok érdekelnek egy férfiban?

Én már félig feladtam, bár van egy részem, ami még mindig küzd. Majd mikor 25-30 körül (ki előbb, ki később) rájönnek, hogy szarba vették az olyanokat, mint mi, akkor lesz sírás rívás, minket meg az a maradék kevés normális közül "elhappolnak", akkor elkezdenek leépülni (kívánom nekik, hogy ne, én nem akarok rosszat). Azért sok sikert!

19F

Eléggé nagyképű, és lenéző vagy, ez lehet a gond.:/ Észre sem veszed, pedig ez az írás pontosan tükrözi ezt.

De elemzem neked akkor, hogy tiszta legyen. Külsőmmel nincs gond, 2 éve kondizok stb, ezzel semmi gond nincs, elfogadtad magad külsőleg ez teljesen okés. A lényeg az lenne, hogy blablablabal, ÉS HOPPÁ-HOPPÁ, észrevetted a hibádat, és megalkudtál mellette. És így mindezek után nem megoldásra törekedtél, hanem inkább hárítottad a felelősséget. És ráadásul leminősítetted azokat akikre hárítottad a felelősséget, tehát te egyértelműen magasabb rendűnek érzed magad náluk. Na de most akkor ki is a nagyképű? Rengeteg csalódásom volt már emiatt, és már nagyon kezdeményezni se merek, NEM NEM NEM, nem az miatt nem mersz kezdeményezni, mert rengeteg csalódásod volt, hanem mert félsz, és ezt a félelmet közvetlenül utána nem felvállalod, hanem próbálod elsilabizálni, hogy a nagyszájúak kellenek mindenhol, ergo megint hárítottad a felelősséget.:D Maradék szövegben, meg sajnáltatod magad, hogy te milyen kibeb*szott jó vagy, mégse veszik észre ezt az emberek, ergo megint hárítod a felelősséget, hogy az emberek miért nem veszik észre, milyen rosszak. És a legvégén még azért odatetted, hogy ez mind a lányok hibája, véletlenül sem a tiéd, tehát az a hiba, hogy nincsenek rendes lányok..:D

Lefordítom neked, hogy mi az amit valójában érzel, csak nem mersz szembenézni vele: Szóval 18 éves fiú vagyok. A külsőmet elfogadtam, és mások is előnyösnek titulálták, és mindennap teszek is érte, hogy jól érezzem magam a bőrömben. A lényeg az lenne, hogy sok jó van bennem, mégis van még mit fejlődnöm kommunikáció terén, illetve magabiztosság terén, többet mehetnék emberek közé, többet kezdeményezhetnék beszélgetést emberekkel meg ilyenek. Sajnos nekem még nem olyan jók a kommunikációs képességeim, mint egyes embereknek, kicsit irigykedem is rájuk emiatt. Sajnos azt látom, hogy még nem vagyok eléggé érett/bátor ahhoz, hogy kapcsolatot kezdeményezzek, és félek attól, hogy milyen lesz az egész kimenetele. Próbálkoztam már, és követtem el hibákat, amik miatt nem jöttek össze a dolgok, és félek hogy a jövőben is nagyon sokat fogok hibázni, és nem lesz barátnőm. Van még olyan lány, aki elfogad úgy, hogy nem merek beszélgetni vele, nem merek szituációkat kezdeményezni, és bátortalan vagyok? Félek, hogy sose leszek elég jó ahhoz, hogy legyen egy barátnőm.

Nos komám, mennyire érzed magad mindezektől szarul, dühösen stb? Minél jobban, annál jobban üt, annál inkább igaz.:D És ezek után is háríthatod a felelősséget stb, engem nem érdekel, csak leírtam amit jónak láttam.:D Másik opció, ha belátod, és nyugodtan kezeled, és megoldásokra koncentrálsz. Mindenképp az utóbbit javaslom.

13: Ezt aztán jól megmondtam. Egész estés kis előadást tartottál egy 18 évesnek. Milyen felelősség hárításról beszélsz? 18 éves, könyörgöm! Úgy felesleges volt amit írtál, ahogy van. Ami neked nem probléma az másnak hatalmas, és fordítva, ami másnak semmi, az neked megoldhatatlannak tűnik. Bár elég nagyképű voltál,és lenéző is azzal ahogy lekezelted(inkább te mint ő), szóval valószínű neked nincs is:)

Annyi igaz, hogy az emberek szeretik azt hajtogatni, hogy mennyit csalódtam,csak közben elfelejtik, hogy mi az igazi csalódás, mert ha lemegyek a boltba egy doboz tejért,és épp nincs, az még nem csalódás. Persze ki mit minek vesz.

15-ös, igen 18 éves, vágod 18 éves, már bőven benne van abban a korszakban, hogy felelősséget vállaljon. Kiselőadást tartottam, mert segítségért kiált, mégse tudja valójában, hogy mi a problémája. Számomra nincs megoldhatatlan probléma, csak időt igénylő, és pontosan átlátom a srác problémáját, mert részben volt dolgom nekem is ilyenekkel. Másrészről ez egy technika, hogy kizökkentsem a komfortzónájából, és ne a szokásos kifogásait erősítsem, mint ahogy itt sok ember teszi. Hogy húú igen de rosszak a lányok, de rossz a világ, milyen kegyetlenek az emberek, és ugyanazt érzem amit te bro, rinyáljunk együtt(jó ez utóbbit nem írják:D)-> ez így a lehető legrosszabb amit "segíthet" egy ember egy problémával küszködőnek. Maximum akkor lenne ez építő jellegű, ha utána írnának egy konstruktív tanácsot, hogy szerintük mi lehet a következő lépés. De az nem lenne annyira átrobbanó, maximum leszednek egy téglát a falból, ami akadályozza abban amit csinálni szeretne, és ha ezt folyamatosan nem csinálják meg, akkor visszaépíti az emberkénk a kifogásaival. Igen én a felelősségem teljes tudatában fogalmaztam ilyen bizonyos részeken komfortzónákon áthatoló módon, hogy átfogóan összességében a mondanivalóm konstruktív legyen. De ha továbbra is erősítik, hogy az a jó ahogyan gondolkodik, akkor csak ugyanott lesz.

De úgy látom ez az egész neked máshogy jött le, és magyarázatot követelt, hát ez van, igazándiból megértelek.:D

Aha, nekem máshogy jött le.

Miért kéne felelősséget vállalni,mi olyan hatalmas problémát feszegetett itt szerinted amiért felelősséget kell vállalnia, teherbe ejtett valakit? A gondolataiért?

Feltetett egy kérdést, jól látod, nem is tudja mi a problémája, jól látod. Akkor kérdezd ezt tőle,hogy tudod egyáltalán mi a bajod? E helyett kis jellemrajzot tártál elé saját magáról, úgy hogy fogalmad sincs milyen valójában.Na hogy ennek van köze a valósághoz vagy nincs arról egyikőnk sem tud. De persze, te igen.

Ezzel aztán nagyon kizökkentetted a komfort zónájából.Nem akarlak kiábrándítani, de feljött ide egy 18 éves,feltett egy kérdést,amire holnap vagy 2 nap múlva már nem is emlékszik, csak épp történt vele valami,ami neki nem kellemes. Sajnálom, de egy átlagos tini ilyen, ha tetszik, ha nem. Majd rájön hogy a gondjait meg kell oldni, és lesz ennél lehet nagyobb is. Irigyellek, hogy megszülettél aztán kis zseni módjára már 10 évesen láttad a megoldást minden problémára.De hát nem mindenki te vagy :D Így persze hiába mondom, hogy emlékezz vissza a 18 éves énedre:)))Felülről beszélsz és nincs mit tenni,hiányzik az empátia és tolerancia,és szerintem ebből nem fog érteni aztán semmit a világon.

Szerintem komám belőled hiányzik az empátia, illetve a tolerancia. 10 éves koromba még nem, talán csak 16, bár nyilvánvalóan csak ironizáltál.:) Ha nem is tudja mi a baja, de meg van győződve valamiről, ami nem a valós baja, hanem egy felszínes takargatás, és ezen kívül máson még nem is gondolkodott, akkor nyilvánvalóan ebben kell neki segíteni.:D Felelősséget azért kell vállalnia, hogy mennyi mindenkit leszólt a "kérdésében", teljesen általánosan véve a problémát a mai társadalomra, miközben neki van szüksége segítségre, és nyilvánvalóan neki van egy problémája, nem pedig mindenki másnak akiket leszólt. Egyértelműen nem bírja elviselni az olyan embereket akik sikeresek ebben vagy abban. Ha egy kicsit utána járnál dolgoknak, te is könnyedén tudnál olvasni a sorok között, és nem csak támogatni őt abban, hogy fúú milyen rossz felé tart a világ, milyen rosszak lesznek az emberek stb stb, és hogy kár is élni lassan nekünk is. Ezzel most kajakra mi volt a szándékod?:D Átérezted a problémáját, rövid távon megkönnyebbült, de utána ugyanúgy viszi tovább azt a mentalitását, amivel nem volt nyerő eddig sem. A változás fájdalommal jár, vagy ő néz szembe hasonló módon a dolgokkal ahogy leírtam, vagy pedig megtanul olvasni a sorok között, hogy lehet-e igazságtartamuk. Fogalmam sincs ki valójában?:D hmmm Valóban nem tudnám leírni, hogy milyen ember, miket eszik, mit csinál a szabadidejében, milyenek a körülménye, hogy néz ki.:D De leírt egy problémát őszintén, ahogy ő gondolja, és ez nagyon sokat elárul bizonyos részeiről az embernek, a gondolatok, ahogy te írtad:D Te teszel úgy, mintha ismernéd ezt a srácot, kiállsz mellette, leírod, hogy biztosan nem zökkentettem ki a komfort zónájából..:D Hát ki tudja, lehet? És ha igen akkor már megérte, mert tanulhat belőle. Nem magár a kérdésre kell emlékeznie, hanem a magokat kell bontogatnia amik el vannak ültetve benne. 18 éves kort már be is töltötte, ezáltal ő már hivatalosan nem is nevezhető tininek.:D Nyilván fejben még lehet az, de pont ezt kell megtanulnia, hogy ha valamit akar, akkor lassan felelősséget kell vállalnia. Van aki korábban megteszi van aki később, és van aki soha. Viszont minél jobb ha minél korábban. És az nem hátrány ha kap támpontokat. Igazad van, nem mindenki én vagyok, de segíthetek ettől függetlenül embereknek, és lehetnek hasonló tapasztalataim(nyilván ezt lehetetlen neked feldolgoznod, de az emberek hasonlítanak egymásra, így a problémáikat is tekintve, mint 2 elefánt, mi a különbség? ugyanazok a szükségleteik ugyanúgy oldják meg stb:D:D):D 21 éves vagyok, nemrég múlt el az az időszak is, és akkor sem kérdéseket írtam ki(1-2 probléma akadt, mert igazán stresszes korszakom volt, de poontosan ezért tudom, hogy mit érez a srác, mert én már tanultam belőle, és tudom is hogy mi a megoldás:D), hanem problémákat fogalmaztam meg magamnak, és kerestem rájuk a megoldásokat.:D Meg nem hárítottam a felelősséget, hogy ez az amaz miatt vagyok sikeretelen ebben vagy abban, pedig mondhatni lett volna okom rá, mai fiatal szemmel nézve.:D

Bennem pontosan megvan az empátia és a tolerancia. Csak én nem szimplán annyit látok bele ebbe az egészbe, hogy most rögtön jó legyen neki egy nagyon picinyke kis ideig, hogy húú van egy problémám, megfogalmazom, de húú mindenki szerint jó az amit csinálok, a probléma majd elszáll(:D:D) és ez tök jó, hanem kerek egészben összességében, hogy egy boldogabb életet tudjon élni.:D