Fúziós atomerűművek technológiájával mennyire lehetne fel gyorsítani egy űrhajót maximum hogy az még működjön?

Vessző sincs, de ez más kérdés.

Inkább tanuljon meg magyarul, miért kívánsz neki rosszat?

"Wadmalacnak már harmadszorra biztos elfogy a türelme ilyenkor, és lehet, hogy negyedszerre wadászpuskával jön"

Relaxált hétvégém volt, nincs csőre töltve. :D

Miután tisztáztátok, hogy a hajtás mikor kémiai, mikor nem, a kérdés egy aspektusára koncentrálnék, mégpedig arra, hogy mennyire befolyásolja a működést a fénysebesség megközelítése.

Legalábbis én csak így találok értelmet a "milyen gyors lehet hogy még működjön" kérdésben.

Amennyit én tudok a rel. elméletről, az alapján elvben nincs semmiféle határ, akármelyik hajtásról van is szó.

Persze kémiaival esély nincs fénysebesség-közelítésre a szükséges üzemanyag-tömeg irrealitása miatt.

Azért az kérdéses, milyen árnyékolás kell bármi, fissziós vagy fúziós nukleáris reaktorra, hogy a fénysebesség közeli, az útvonal menti BÁRMI, kósza protonok, gammába tolódott fény stb. ne vágja haza a reakciót vagy ne futtassa éppen bombává.

(kis számolgatást tettem ide Wadmalac válaszából folytatva)

A még működés valóban talányos értelmű, de szerintem nem feltétlenül a fénysebességre utal. Eleve ez a fénysebességgel haladó űrhajó, ez inkább a filmek témája, de jobb elfelejteni a jelenlegi gyakorlati oldalról. Nem is tudom meddig kellene gyorsulnia ha nem lépjük át a földi 1 g gravitációs gyorsulást, ami itt megszokott nehézséget biztosítana folyamatosan a súlytalanság elkerülésére. Mert nagyobb extrém gyorsulás eléggé kizárt folyamatosan, olyat az űrhajósok is csak percekig viselnek el amíg feljutnak.

És igen a tömeg önmagában is megoldhatatlan része - bár fúziós energia lenne a hajón, de itt is van üzemanyag a nukleáris hajtás példáján, ami kiáramlik, és annak is van tömege és azt elő is kellene állítani, tárolni, felvinni. Meg egy erőmű mérete is mekkora és hány tonna is kb. Most csak a méret összehasonlítása végett egy paksi erőművet darabokban felvinni is képtelenség manapság, nincs annyi kilővő állomás a Földön ami szükséges lenne hozzá és annyi hordozórakéta sincs. Ráadásul a hajtóanyag töbege és térfogata valószínűleg több lenne nagyságrendekkel, mint maga a fúziós erőmű. Az űrsiklót is figyelembe véve a méret többségét a hajtóanyag adja, itt egy kép - azok a helgerek azok mind üzemanyaggal vannak tele és kb 10 perc alatt elfogy :D

[link]

[link]

Ez kb 110 méteres: [link]

Meg évente indul valami 100 rakéta az űrbe, egyet megépíteni egy év legalább, egy felvisz ... de előbb kis tonna saccolás. A Fu Gang épület amit költöztettek 15 000 tonna és így néz ki: [link]

A paksi atomerőmű meg ekkora, hát nem kevéssel nagyobb, legálább 100 000 tonna, vagy még több: [link]

Mondjuk fel kellene vinni 100 000 tonnát és plusz 1 000 000 tonna héliumot a hajtóanyagnak. Az összesen 1 100 000 tonna. Egy Falcon Heavy 60 tonna terhet tud felvinni jelenleg, akkor az 1 100 000 tonnához kellene 18 000 Falcon Heavy hordozórakéta. Meg egy db Falcon Heavy az 90 millió USD, ha kell belőle 18 000 db, akkor az kerülne:

1 620 000 000 000 dollárba :D

----------

[link]

[link]

A legkisebb atomerőmű asztalon elfér.

A pajzs mérete és tömege az érdekes itt. De be lehet tenni a hajtóanyagot is pajzsnak az elején.

"A legkisebb atomerőmű asztalon elfér."

Igaz, de sajnos a kilowattnak is aláteljesít.

A méret növelése sok téren együtt jár a hatásfok javulásával és fordítva.

De mostanában újra előkerült a kis, helyi, kamionkonténer méretű mobil fissziós erőművek ötlete, sok ilyen koncepción dolgoznak már.

Persze a fúzió lenne a legjobb, lássuk, mit hoz a közeljövő.

Létezik ám üzemanyag nélküli fúziós űrhajó terv is, bizonyos sebesség felett elég lenne a ritka csillagközi gáz is elektromos gyorsításhoz.

Elvileg kellhet a nagyobb méretű reaktor, mert nagyobb táv az elvileg több energia is, mert folyamatos gyorsítást igényel a nagy sebesség eléréséhez. A Proxima Centaurit szokták ilyenkor felhozni, de eredetileg a Proxima Centauri a legközelebbi csillagként merült fel és került be a köztudatba, és a közelsége ellenére is az elérhetetlenségével. Viszont csillagközi utazásban a Proxima Centauri az olyan, mintha egy Magyarország melletti szomszédos ország lenne a nemzetközi utazás kerete és terve. Nyilván a Proxima Centaurin jóval túl kell tervezni a távot és azt ami ahhoz kell, legalábbis csillagközi utazás témában.

A táv meg aránylik még az amortizációval is, és ezek a reaktorok 30-40 éveket bírnak ki, na szóval kérdés még, hogy egy oda-vissza útra elég-e a reaktor élettartama? Elvileg - de nem tudom - egy nagy reaktor alacsony teljesítményen élettartamban kitolható a nagy teljesítményű használati idején túlra is. Gondolom.

Szóval ezekkel kell variálni:

reaktor élettartam / teljesítmény / méret-tömeg / meghajtás / távolság.

"30-40 éveket bírnak ki"

Úgy tudom, 1G gyorsítással az út kevesebb, mint 4 év.

Gondoltam, hogy még mindig nem érted a relativitást.

Szerinted a fénynek mennyi időbe kerül odaérni?

Elárulom: egészen pontosan NULLA.

Nézz utána a sajátidő fogalmának.

A reaktor használatát, meg mondjuk az űrhajósok öregedését tekintve EZ számít.