Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Spektroszkópon a kimeneti...

Spektroszkópon a kimeneti hullám százmilliomodmásodpercnyi alakja milyen, ha a forrás: digitális hang adat?

Figyelt kérdés

Milyen a hullámalak ez esetben? Görbe, oszlopos, vagy tüskeszerű? Szigorúan a kimeneti hullám alakja érdekel, szigorúan digitális forrás esetén.

Közbülső kérdésem: mi az eltérés a spektroszkóp és az oszcillátor között?

Az eredeti kérdést bonyolítja, hogy analóg hanghullámok között nem csak szinuszhullám létezik, hanem pl fűrészfog, valamint "négyzetes" is, azonban sejtésem szerint ha milliomodmásodpercre bontanánk, akkor talán az analóg négyzethullám "négyzet szárai" görbék volnának, nem? Vagy tévedek?

Végső soron az érdekel engem, hogy mivel a digitális hanghoz adott mintavételi freki kell (pl 41 kHz), a kimenet hogyan jelenik meg? Tehát vesz egy értéket pl százmilliomod másodpercenként, na de annak kimenete úgy néz ki, mint ha összekötnénk ezen értékeket? Mert akkor háromszögszerű lehet.

Ha viszont kitarja egy milliomod mp-ig a vett értéket, akkor meg oszlopok sorakoznak egymás mellett, és a fülünkkel fel nem fogható szaggatásban szól a digitális hang, hacsak nem elgörbíti valami algoritmus a kimenethez pl hangszóróhoz.

Vagy pedigy elméletileg görbe is lehet a kiemneti digi hullám, ha szoktak valamilyen algoritmussal görbíteni a végén. (Szoktak?)

(Egy biztos, míg tudatalatt temrészetesnek hat az anaglóg hangforrás a vevők számára (pl a fülünk számára), addig a digitális nem természetesnek hat, vagy legalábbis részben más eredményt ad, amit a tudatalattink, gondolom, érzékel, csak tudatosan nem vesszük észre az eltérést.)

#hang #fizika #elektronika #oszcillátor #hangmérnök #spektroszkópia

2022. ápr. 2. 22:44

1 2 ❯

1/11 anonim

válasza:

Kérdező - a feltett kérdésed teljesen értelmezhetetlen és a többi szöveg is igazolja, hogy az alapfogalmakkal sem vagy tisztában!

Kiegészítés:

Kérdező írja:

"Közbülső kérdésem: mi az eltérés a spektroszkóp és az oszcillátor között?"

Válasz:

- A spektroszkóp az adott jel frekvenciaösszetevőit és azoknak kölcsönös arányát ábrázolja. Az ilyen műszer klasszikus elrendezésében kétdimenziós grafikus kijelzőt használunk, az "x" tengelyen a frekvenciaskála, az "y" tengelyen az amplitúdóskála van kijelezve.

- Az "oszcillátor" magyarán szólva rezgéskeltőt, vagy sajátrezgésre képes eszközt jelent.

2022. ápr. 3. 00:09

Hasznos számodra ez a válasz?

2/11 anonim

válasza:

Folytatás:

"Az eredeti kérdést bonyolítja, hogy analóg hanghullámok között nem csak szinuszhullám..."

- Az "analóg hullám" fogalma értelmezhetetlen ebben a kontextusban. Jelentése magyarra fordítva: "hasonló hullám". Mihez hasonló hullámról beszélünk? Minek mire kell hasonlítania?

"Végső soron az érdekel engem, hogy mivel a digitális hanghoz adott mintavételi freki kell (pl 41 kHz), a kimenet hogyan jelenik meg?"

Milyen kimenet? Az analóg hang kimenete? Hát az definícióból eredően "analóg" az eredeti bemenettel. Gyakorlati szempontból szinte minimális a különbség, elméletileg viszont szuperponálódik rá a jelfeldolgozó áramkörök és az erősítők zaja. Ennek a zajnak a kvantitatív értelmezése mélyebb szakismereteket igényel.

A reprodukált jelnek értelemszerűen kismértékben sérül az integritása. A bemeneti "anti-aliasing" és a kimeneti "restitúciós" szűrés kissé csökkenti a jel sávszélességét, az analóg fokozatok termikus zajt visznek a jelre és a digitális áramkörökről is áthat a nagyfrekvenciás zavarás. A jól megcsinált berendezésnél viszont mindezek a hatások teljesen elhanyagolható mértékűek egy felhasználó szempontjából!

2022. ápr. 3. 00:25

Hasznos számodra ez a válasz?

3/11 anonim

válasza:

Van ám zavar itt...

"Tehát vesz egy értéket pl százmilliomod másodpercenként" dehogy vesz, ha így lenne, akkor másodpercenként százmillió adatot kellene tárolni, szerinted mennyi adat fér egy CD-re? Legalább azzal legyél tisztában, hogy elméletileg milyen sűrű mintavétel szükséges az emberi fül számára még észlelhető frekvenciatartomány lefedéséhez.

Egyébként az elektronikus jelfeldolgozás végén mindig van egy hangszóró, ami szintén "simítja, görbíti" a hullámformát már csak a saját tehetetlen tömege miatt is, a közvetítő közegről (levegő) meg ne is beszéljünk...

2022. ápr. 3. 00:32

Hasznos számodra ez a válasz?

4/11 A kérdező kommentje:

Basszuskulcs, ha egy kérdező nincs tisztában az alapfogalmakkal, akkor azt muszáj megjegyezni, és belekötni és kérdést nem is írhat ki? Ezt a sznob hozzáállásodat nem tartom korrektnek.

Magyarán, szerinted aki nincs tisztában alapfogalmakkal, az ne is tegyen fel olyanról kérdést, és maradjon tudatlan... Holott pont ú szorulna válaszra, pl jümagam, ebben a témakörben.

Vajon miért véled így? Azért, hogy legalább legyen egy tudományág, amiben Janinak hiheted magad, más nehogy felzárkózhasson hozzád? Vagy miért?

Ugyanis én több tudományágban le tudnálak leplezni, hogy nem vagy tisztában alapfogalmakkal, mégse járatlak le, mégse kötözködöm.

Ha valakinek tudok válaszolni abban, amiben meg én vagyok jártas, akkor készséges vagyok, és az alapfogalmakat is el szoktam magyarázni az adott kérdezőnek, ha nincs avval tisztában történetesen.

A többi választ köszi, bár az "analóg hullám" fogalma eléggé elterjedt, megpróbálhatnál következtetni, mire gondol az a sokmillió ember, aki velem együtt használja, még ha, tegyük fel, tévesen elterjedt lenne esetleg ez a kifejezés, amit mi sokmillióan használunk -vagy esetleg ne mtökéletesen kontextus szerint-, pl az analóg lemezjátszó kifejezésre:

IDÉZET:

"Analóg jel

A folytonos, két határérték között bármilyen más értéket felvehető jeleket hívjuk analóg jeleknek. Ilyenek a természetben, vagy például a fizikában előforduló jelek. A hőmérséklet, az áramerősség, az ég kék színe. Az analóg jelek jellegzetessége a folytonosság. Folyamatosan, törés nélkül változtatják az értéküket."

[link]

érettségi témakörök.

Elnézést, ha mi sok millióan máshogyan használjuk az analóg hang kifejezést, mint te, kedves sznob, kötözködő, első válaszoló.

2022. ápr. 3. 00:39

5/11 anonim

válasza:

Az a baj kedves kérdező, hogy ez a témakör egyetemi szintű matekot kíván, és te láthatóan az alapfogalmakkal sem vagy tisztában.

2022. ápr. 3. 00:43

Hasznos számodra ez a válasz?

6/11 anonim

válasza:

Az első válaszolónak - aki ezt a technikai szakterületet autodidakta módon, teljesen önállóan sajátította el az internet előtti időkben - inkább köszönetet írhattál volna a hosszadalmas magyarázatokért, amivel csökkenteni akarta a káoszt a neuralinkkel szétzilált ismerethalmazodban!

Az idézett "analóg jel" definíció, meg nem teljesen korrekt abból a szempontból, hogy nem igazán értelmezi a lényegét a témának, ezért kb. semmit se értettél meg a dolog lényegét illetően:

Az "analóg jel" lényege, hogy (általában) fizikailag jóval több információt képvisel a szükségesnél, ezért bármilyen jelfeldolgozás fizikai okok miatt jelentős (információs) zajt visz bele.

A digitáis jelfeldolgozás úgy kerüli meg ezt a problémát, hogy tér- és időbeli kvantálással csak a szükséges adatmenyiséget kezeli, ehhez kvantummechanikai értelemben óriási energiacsomagokat használva egységenként. Így a jel/zaj viszony gyakorlatilag rendkívül kedvezővé válik.

Ez a számítástechnikai gyakorlatban akár teljesen sérülésmentes adatkezelésként is értelmezhető, viszont tisztában kell lenni a ténnyel, hogy minden információs folyamat adatvesztéssel jár - fizikai világunk tulajdonságaiból eredően.

A komplexebb digitális adatfeldolgozási rendszerek tervezésénél (pl. egy számítógépes grafikai alkalmazás, komplex audio jelfeldolgozás, matematikai programok, stb.) komolyan számításba is veszik ezt a fizikailag megkerülhetetlen adatvesztést!

2022. ápr. 3. 01:03

Hasznos számodra ez a válasz?

7/11 anonim

válasza:

"mintavételi freki kell (pl 41 kHz), a kimenet hogyan jelenik meg? Tehát vesz egy értéket pl százmilliomod másodpercenként, na de annak kimenete úgy néz ki, mint ha összekötnénk ezen értékeket? Mert akkor háromszögszerű lehet."

Röviden: Amikor az analóg jelből digitálisat csinálunk, akkor először adott időközönként mintákat veszünk, és ezek értékét digitális (számszerűsített) formában tároljuk el. Ezt közvetlenül felrajzolva valóban egy lépcsős jelalakot fogunk kapni.

[link]

Viszont amikor mondjuk visszahallgatjuk a felvett hangot, akkor ez a jel egy digitál-analóg átalakítóba kerül, ami kb. "elsimítja" az éleket a lépcső alakon, megpróbálja visszaállítani az eredeti jelalakot. Minél nagyobb volt a mintavételi gyakoriság, lejátszáskor annál könnyebb dolga van a D/A átalakítónak.

"mi az eltérés a spektroszkóp és az oszcillátor között?"

Szerintem az oszcilloszkópra gondolsz.

Az oszcilloszkóp azt mutatja meg, hogy a jel erőssége hogyan változik időben, tehát a jel "alakját". A spektroszkóp pedig hogy milyen frekvenciájú összetevőkből áll a jel (pl. hang), és ezek külön milyen erősek. Tuképpen mindkettő a jel erősségét mutatja, de az egyik a időben, a másik a frekvencia tartományban, szinuszos összetevőkre bontva.

[link]

(balra a spektrum, jobbra a jelalak)

2022. ápr. 3. 01:24