Egy fotó kinyomtatásakor mindegy hogy 400 dpi vagy 1400 dpi nem?

300 dpi normál esetben – ha nem nagyítóval nézed a nyomatot – általában elég. Speciális eset az, amikor ez kevés, mondjuk egy grafikonon két egyenes lehet, hogy 300 dpi-n összemosódik, 600 dpi-nél meg észlelhető a közöttük lévő hajszálvékony távolság. De egy fotó kinyomtatásához bőven elég a 300 dpi. De 300 dpi azért még szöveg esetén is elég éles nyomatot ad. Egy 12-es Times New Roman kisbetűi is 30 pixel magasak, de még egy pont is 8 pixel átmérőjű, 8-as betűnél – aminél sok ember már olvasószemüvegért nyúl – is egy kisbetű 20 pixel magas.

> miért kell sokszor 1000 dpi feletti minőséget nyomtatni

Kell!? Ki vagy mi kényszerít rá?

> Elég undorító dolog hogy egy fényképezőgép csak 16 megapixeles

Fényképezőgépje válogatja. Egy mobiltelefonnál jellemzően kb. ekkora a felbontás. Vannak nagyobb felbontású gépek is, de vannak hátrányai is ezeknek. (Ugyanannyi fénymennyiség több pixelen oszlik el, ergo kevesebb foton jut egy pixelre, ergo relatíve a zaj nagyobb lesz az érdemi információhoz képest.) Pl. nem A4-es méretre szánod a képet, hanem mondjuk egy óriásplakátra, akkor ott nyilván indokolt egy magasabb felbontású nyersanyag, de ekkora méretben bőven elég ez a 16 megapixel. Egy fotó esetén általában egy 16 megapixel – ha jól van fotózva – kellően részletgazdag, egy magasabb felbontás már nem nagyon ad hozzá hű de jelentős minőségbeli extrát.

300 dpi esetén egy A4-es lap 2480*3508 pixeles, az kb. 8 megapixel. De ha a 16 megapixelből indulunk ki, A4-es méretben az is egy 425 dpi-t jelent.

~ ~ ~

(Adott esetben lehet fontos a magasabb DPI, ennek inkább speciális technikai oka van, de egy 300 dpi-ről 600 dpi-re felskálázott kép nem biztos hogy észlelhetően rosszabb eredményt ad ilyen esetben, mintha eleve 600 dpi-s lenne a nyersanyag.)