Mi mindent csinálhat az emberiség a Marson 2100-ig?

Szerintem nem sokkal többet fogunk ott produkálni, mint pár állandó személyzetű kutatóbázist, mintha letettünk volna oda pár ISS-t.

Várhatóan lesz külön amerikai, kínai és európai bázis.

Gondolom első ipari, főként bányászati próbálkozások meg fognak indulni, tehát esetleg magáncéges ipari bázisok is épülnek.

Nem hiszem, hogy külön vállalkozás keretében kialakulna ott a turisztika, gondolom az ipari vagy kutatási célú transzportokba, bázisokra vásárolhatja majd be magát pár miller.

A terraformálásnak szerintme még az elkezdésére is kevés ez az idő, esetleg a helyi növénytermesztés, állattenyésztés indulhat be béta szinten.

Kb az lehet ennyi idő alatt amit Wad írt. Esetleg a nagyon veszélyes kutatások, vegyszerelőállítás egy részét is oda "száműzhetik".

A terraformáláshoz viszont először nem szabd ott bázisokat építeni. A kisbolygóöv anyagával kell növelni a tömegét az meg becsapódásokkal járna. Ezért nem szabad elsőre ott bázist építeni, megsemmisülnének. Plusz a kisbolygóöv legnagyobbjaiból "holdat" kreálni, a precesszió csökkentésére.

"Esetleg a nagyon veszélyes kutatások, vegyszerelőállítás egy részét is oda "száműzhetik"."

Ez is igaz, bár erre talán űrállomások vagy a Hold praktikusabbak.

A meteoros, üstökösös bombázás több szempontból jó, plusz vizet hozhat, légkört szaporító gázokat.

De ez szerintem nem zárja ki a bázisokat.

Azért a Mars sem zsebkendőnyi, lehet biztonságos területekre irányítani a becsapódásokat.

Amit e pillanatban tudni lehet.

Elindult az USA-ban a Mars-projekt. A tényleges indulást mintegy 20 év múlva tervezik.

Elkészítettek egy elvi űrkompot, amellyel a mai technikai ismeretek szerint nagyobb tömegeket lehet oda szállítani, beleértve az első, főleg eszközöket szállító kompokat. Az egy főre eső költség 27 millió forint nagyjából. De még szükség van akaratra, hogy ezzel érdemben foglalkozzanak.

Számítások szerint nagyobb létszámú (pár tucat) embercsoport odaszállítása túl drága, amit ők tehetnek, azt robottal is el lehet végezni. Ezért elég 1-2 fős "telepítőbrigádok" néhány alkalommal való odaszállítása is. Tekintetbe véve az utazási időt és a lehetséges indulási időpontokat, ez minimum fél évszázadnyi időt igénybe vesz.

Nagyobb létszám (kolóniák) szállítása csak akkor rentábilis (és ezért csak akkor érdemes vele foglalkozni), ha legalább milliós létszámot tudnak odavinni, ugyanis ennyire teszik az önfenntartó képesség alsó határát). Ennyi ember szállítása (figyelembe véve a csillagászati, technikai lehetőségeket, de feltéve, hogy szánnának rá pénzt), nagyjából egy évszázadra tehető.

Fentiek alapján a következő 85 évben legfeljebb kutatóexpedíciókra lehet számítani. Ezt az írhatja felül, ha időközben olyan szállítási mechanizmust (üzemanyag és egyebek) találnak ki, ami töredékére viszi le a költségeket. Erre kicsi az esély.

Crossover:

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__812..

:D

Elon Musk épp most tartott előadást az ő verziójáról, ő a szokásos nagy léptékeiben haladva a századfordulóra akár egymilliós telepes létszámot feltételez.

[link]

Tömegnövelés kizárt, mert egyrészt beláthatatlan időre még élhetetlenebbé tenné a bolygót másrészt a kisbolygóöv összes anyaga is nagyon kevés ehhez.

Ha a Marsot és a Merkúrt összegyúrnánk még mindig távol állna a felszíni gravitáció a Földétől.

Víz és légkör alapanyagnak való kisbolygók viszont kellenek majd.

A sarki jég és széndioxid készletek megolvadása öngerjesztő folyamat lenne, a széndioxid üvegházhatást okoz, a melegedéstől még több széndioxid párolog el.

Összesen 2 bar nyomású főleg CO2-ből álló légkör jönne létre, a CO2 egy részét elnyelné a víz.

Ilyen terraformálással 100 év múlva meleg ruhában és oxigénmaszkban lehetne sétálni a Marson.

(Mars Society)

Ez is egy lehetőség, a másik lehetőség meg az h csak néhány kutatóbázis lesz ott mint az Antarktiszon.

"Amit e pillanatban tudni lehet.

Elindult az USA-ban a Mars-projekt."

Ez egyben azt is jelenti, hogy az oroszok sem fognak ölbe tett kézzel ülni, hanem ők is hasonlókban törik a fejüket. Ez látszólag előny, hiszen a verseny felgyorsítja a fejleményeket, valójában azonban inkább hátrány, mert hatalmas pénzeket emészt fel.