Három golyó - bizonyos szituációban -, hogy viselkedik az űrben?

#6: "Na most a szélső golyók egy körpályán mozognak"

Egyet tudunk abban érteni, hogy nem létezik egyenes mozgás az univerzumban? Egyet tudunk érteni abban, hogy mondjuk létezik két tökéletesen nyugalomban lévő test egymástól nagyon távol az univerzumban, az űrben, és semmilyen hatás nem éri öket mondjuk ezer éve, és mégis egymáshoz képest az egyik jobban forog a saját tengelye körül, mint a másik? És ugyanúgy nem fogsz tudni mérni a felszínükön semmiféle centrifugális erőt?

Mégis melyik testről tudod bátran kijelenteni, amit látsz az űrben, hogy az folyamatosan forog, vagy áll? Mihez képest?

Párdon, de a dolognak semmi köze a körhintához, és a gravitáció munkát végez a testekkel. Előbb vagy utóbb persze minden test valamilyen nagyobb test irányító gravitációs terébe kerül (és persze tudjuk, hogy a gravitáció ereje tulajképp végtelen), de vegyük úgy, hogy a golyórendszerünk rettentő távol van minden csillagrendszertől, vagyis most hanyagoljuk el a külső nagyobb rendszerek hatásait.

Még egyszer! A Földön a forgástengelynél csaknem ugyanolyan gravitációt mérünk, mint az egyenlítőnél. Nem az a lényeg, hogy a gravitáció nagyobb mint a centrifugális erő, hanem az, hogy a tengelyeknél eszerint sokkal nagyobbnak kéne lennie a gravitációnak, hiszen ott közelítőleg nulla a centrifugális erő. A Föld forgási sebessége 465,11 m/s, vagyis az egyenlítő környékén elképesztően nagyobbnak kéne lennie a centrifugális erőhatásnak, mint a Föld forgási tengelyének pontjain...

Majd később még...

Jah... még gyorsan...

"A Föld Nap körül keringését a gravitációs erő biztosítja. A Föld pályája kör alakúnak tekinthető; ekkor a centripetális erő megegyezik a gravitációs erővel."

Ám ez a dolog más szemszögből is megközelíthető Einstein óta. A gravitáció a teret görbíti el, és ilyenkor a test valójában nem afféle parittyaként kering a nagyobb tömeg körül, hanem a görbült tér kijelölte úton mozog. Vagyis tulajdonképpen a saját szempontjából nézve tök egyenesen halad, míg a rendszer középpontjából nézve meg körbe körbe. Ám így nincs olyan, hogy a centrumhoz képest a kisebb keringő test külső oldaláról le akar repülni a megfigyelő, míg a centrum oldala felöli (belső) oldalon bele akar préselődni, mert a tér görbületét követi csak a kisebb test, és az a mozgás az ő szempontjából egy teljesen egyenes út. Ott a megfigyelő azt látja, hogy a középen lévő nagyobb test forog ő körülötte, és ő viszont egyenesen halad (pontosabban nem tudná megállapítani, hogy halad, vagy áll).

#13...

Nem kötöttem beléd. Volt néhány kérdésem legutóbb..

Ott miben tudunk egyetérteni és miben nem?

# 14

A föld forgástengelyén álló emberre ható centrifugális erőről, és az egyenlítőn álló emberre ható centrifugális erőről van szó.

"És miért is lazulnának el a kötelek?"

Jó. Akkor próbáld ki, hogy a szoba közepén két kötélre kötött kis súlyzóval forogj. Ahhoz hogy a kötelek végén lévő súlyzók elkezdjenek emelkedni (mondjuk a cél a vállmagasság), ahhoz egyre gyorsabban kell forognod, vagyis egyre nagyobb energiát kell befektetned. A két súly fékez téged, hiszen nélkülük ugyanazt a forgási sebességet könnyebben el tudnád érni.

A kötelek persze mindig feszülnek, mert a gravitáció is lefelé húzza a köteleket, még akkor is, amikor nem forogsz, de most képzeld el, hogy ott állsz kint az űrben a hajó oldalán úgy, hogy az egyik lábad hozzá van rögzítve egy forgótányérhoz (nincs mondjuk surlódás), és a másik lábaddal tudod magad lökni közben. Most nincs gravi, ami lefelé húzná a két súlyt, és ugyanazt el tudod érni egyre gyorsabban, hogy vállmagasságban a feszülő kötelek végén a két súlyzó ott pörög körülötted feszes kötelekkel, de azok egyúttal fékeznek is téged, mert a rendszert csak akkor vagy képes ilyen gyors pörgéssel fenntartani, ha állandóan pörgeted magad ugyanazzal a sebességgel, és energiát fektetsz a rendszer működésébe. Ha már nem lököd olyan erősen magad a forgótányéron, akkor érezni fogod, hogy most nem te "húzod" a súlyzók tömegeit, hanem ők visznek tovább, vagyis most te kezded a súlyzókat fékezni, és így tovább. A súlyzók gravi hiányában nem "lefelé" fogják húzni a kötelet, hanem a súlyzók a te lassuló forgásodtól mindig túlszaladnak, de mindig vállmagasságban, végül a te forgásod és a két súly közös forgása kiegyenlíti egymást, és nyugalomba kerültök, mert egymást fékeztétek le a nyugalomig, ahol már nincs a részedről semmiféle energiabefektetés, vagyis a köteleknek mindenképpen meg kell ereszkedni, mert egyre kisebb bennük a feszítő erő.