Milyen képlettel lehet kiszámolni egy test [tömegét használva] teljes sebességét szabadesés közben, és a gyorsulási idejét?

Gyakorlati: kis magasságoknál lelógatsz egy méterenként más, élénk színnel festett szalagot/rudat az esés útja mellett, és felveszed a zuhanást. A kamara egyenletes, ismert időközönként készít képet, így látod, hogy melyik pillanatban hol voltál. v = Δs/Δt.

Nagy magasságoknál meg akármilyen magasságmérővel (például GPS) nézed a magasságodat zuhanás közben, és adott időközönként felírod, mit mutat/leolvasod a sebességet. Akár Pitot-csővel is mérheted a sebességet (csak ugye nem árt mellé a légnyomás is).

Elméleti: csinálsz valamilyen modellt, hogy a közeg homogén, és turbulensen áramlik körülötted, tehát a közegellenállási erő a sebesség négyzetével arányos (amúgy ez egész jó közelítés), te pedig gömb alakú vagy természetesen (oké, nem kell gömb alakú legyél, de a közegellenállási tényezőt becsülni kell).

Ennél a kérdésnél van részletes számolás: https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany.. (m, A, k, v0 és egy előjel kivételével itt is minden ugyanaz, mint ott. – Szóval tök más, de ugyanazt kell csinálni.)

Amúgy 10 méterig nem gyorsul fel különösebben, szóval 5%-nál tuti kevesebbet számít a közegellenállás (bowlinggolyóknál 30 méteren van 5% eltérés: https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudom.. ), ekkora pontatlanság meg már az alaktényeződben van, hogy mennyire tartod magad egyenesen. Szóval nyugodtan használható a v = gyök(2*g*h) képlet, így

v(2 m) ≈ 23 km/h, t(2 m) ≈ 0,6 s,

v(5 m) ≈ 36 km/h, t(5 m) ≈ 1,0 s,

v(10 m) ≈ 50 km/h, t(10 m) ≈ 1,4 s.

1 km-ről pedig körülbelül 20 másodperc alatt beáll a sebességed egy állandó értékre, ott lehet azzal számolni. Ezt pedig egy ejtőernyős oldalról leleshetjük, hogy tipikusan mekkora:

[link]

Szóval úgy 200-250 km/h, és mintegy 15-20 másodperc.

De találtam közben kalkulátor oldalt is: [link]