A középkori Magyarország bukása a tatárjárás miatt volt? Vagy pontosan mit kellene érteni ez alatt?

1. A tatárjárás után IV. Béla újjáépítette az országot. Az Anjouk után (tehát 150 év múlva) olyan örökösödési problémák voltak, amelyek teljesen szétzilálták az országot. Közben következett az oszmán hódítás, elnéptelenedés, Habsburg uralom és így tovább, esély sem volt.

2. A tudomány mai álláspontja szerint a nagy pestisjárványokra (1300-as évek) keleten és nyugaton eltérő válaszokat adtak, ez megnyilvánult a társadalmi berendezkedésben és intézményrendszerekben is, ez hozta az eltérő fejlődést az Elbától és a Lajtától keletre. Ennek volt hatása az is, hogy nyugaton már az 1600-as években ipari forradalom következett be. Ebben az értelemben bukásról nem beszélhetünk (a bukás egy adott szintről való visszaesés), hiszen egyszerűen itt be sem következett olyan fejlődés, ami nyugaton igen.

A tatárjárás (1241-1242) és a "középkori Magyarország bukása" (1526) két esemény a történelemben, de nem ugyanabban az időszakban történtek, igazából ebből fakadóan nincs is a kettőnek sok köze egymáshoz. Körülbelül ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy a Rákóczi-szabadságharc mennyiben befolyásolta az 1989-es rendszerváltást...

Bár az igaz, hogy a Muhi csatát is egyfajta bukásként értelmezték a kortársak is, egyes nyugat-európai évkönyvek arról szólnak, hogy Magyarország 240 éves fennállás után megszűnt létezni. Lehetne beszélni a tatárjárás demográfiai következményeiről, de az az igazság, hogy katonailag azt lehet mondani, hogy Magyarország nagyhatalmi helyzete a térségben egyáltalán nem rendült meg, IV. Béla a hadjáratokat és külföldi szerepvállalásokat ugyanúgy folytatta 1242 után, mint előtte. Hadtörténeti értelemben egyáltalán nem helytálló az, hogy megbukott volna az ország, sőt, a következő évszázadban (már az Árpádok kihalása után) érkezett csak el az igazi virágzása, minden tekintetben, gazdasági, hadügyi, nagyhatalmi értelemben is.

Az 1526-os bukás viszont már tényleg bukás volt, mivel nem csak Magyarország hatalmi helyzete rendül meg, veszett el, hanem az ország szuverenitása, területi integritása is megszűnt. A korábbi társadalmi, gazdasági fejlődés megtorpant, a demográfiai helyzet pedig katasztrófálisan alakult. De összességében azt lehet mondani, hogy 1526 azért választóvonal, mert a középkori Magyarország, mint olyan, noha közjogi értelemben a királyság továbbra is megmaradt és létezett, de bizonyos szempontból viszont megszűnt (mint egységes, középhatalmi státuszú, önálló állam a maga egységes társadalmával, integráns államterületével). A Királyi Magyarország és Erdélyi Fejedelemség már nem egy egységes valami volt, hanem két államiság, kétféle politikai elgondolással, úttal, külpolitikával, és sokszor egymás ellen küzdöttek. A Hódoltságról pedig ne is beszéljünk, mint az Oszmán Birodalom szerves részéről...

A tatárjárást követően meggyengült a királyi hatalom, a főurak kővárakat építettek, amelyek arra is jók voltak, hogy dacoljanak a királlyal. Károly Róbert ezt megoldotta.

[link]

Spekuláció!

Ha nem lett volna tatárjárás, a király visszavett volna még több földet. Tudjuk, hogy nem volt népszerű emiatt. Élete vége felé sokat harcolt a fia ellen; egy ilyen esetben szintén egymás ellen harcoltak volna, míg az ifjú király trónra nem ülhet. Lett volna hasonló osztogatás, mint a tatárjárás után. A bárók lehet, hogy felfogták volna, hogy érdemes kővárakat építeni, lehet, hogy nem. A végeredmény az lett volna, hogy kevesebb kővár épült volna, amivel kevésbé tudtunk volna ellenállni.