Az emberi tudatot át lehet költöztetni egy számítógépbe vagy valami ilyesmibe?Igazam van,hogy megvalósíthatatlan?

Megvalósíthatatlan. Ha elég információt gyűjt egy MI rólad, minden beszélgetésedet felveszi, figyeli a szemmozgásod, arcmozgásod, testbeszéded, agyi aktivitásod stb. és ezt elég sokáig(évekig) teszi, akkor lehetne egy olyan MI-t csinálni, ami úgy mozog, úgy viselkedik mint te és feltett kérdésekre még nagyjából hasonló válaszokat is ad, mint amiket te adnál, ezt bele is lehet tenni egy géptestbe, de ez attól még nem Te leszel, csak egy szimuláció ami nagyon hasonlít egy adott életpontbeli énedre.

Az agy nem egy merevlemez, nem lehet letölteni, sem feltölteni bele úgy mint egy gépbe. Ezen a technológia sem fog változtatni, legalábbis elég erősen kétlem, akármit is gondol pl Elon Musk.

ma már olyan szintre eljutottunk

hogya kishölgy szerelmére is hálátlanok legyünk....

Két független dologról van szó.

Előbb az agyműködés. A kérdésben idézett fizikus szinte mindenben téved (vagy rosszul idézik). Nincs az agyműködésnek legnagyobb titka. A komplexitásból nem emelhető ki egy szelet, hogy "ő" a legnagyobb. Az agyműködésnek jelenleg sok titka van, egyszerűbben, még keveset tudunk róla ahhoz képest, amennyit lehetne. Az pedig kizárt, hogy az agyműködést algoritmusokká, pláne nem nullák és egyesek sorozatává kéne alakítani. Algoritmusok már ma is működnek más elveken. A hálózatkutatás egyik ága éppen erről szól. Egyszerűen fogalmazva, ha egy bonyolultabb hálózaton van egy algoritmus, az ad egy eredményt bizonyos bemenetekre. Az algoritmushoz nem nyúlva, ám a hálózat szerkezetét átalakítva, gyökeresen más eredményekre juthatunk ugyanazon bemenetek hatására.

A különböző emberek azonos környezetben pontosan emiatt reagálnak másképpen. Az "algoritmusuk", a megtanult ismeretek lehetnek azonosak, ám a többi egyéb ismeret, az előélet teljesen más neuronhálózatot eredményez, és a két ember (nagyon) eltérően reagálhat.

Az sem igaz, hogy a szeretetet ne lehetne kódolni. A szeretet érzés, a bánat, szorongás és sok más szintén érzés. És egy jó pár érzésnek tudjuk már a hordozóját, azaz azt a kémiai anyagot, ami különféle módon ingerel idegvégződéseket, kiváltva az említett érzéseket. Természetesen csak csekély ilyent ismerünk egyelőre, és messze nem annyira kifinomultan, amire az emberi szervezet képes. Azonban az érzés kémiai megfelelője, azaz az érzés fizikai hordozójának léte bizonyított. Később finomodik majd.

Összefoglalva, az agyműködésének megismerésére semmiféle elvi korlát nincs.

Előbbitől független, mit lehet és hová átültetni. Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg azokat a szimulációkat, amiket eddig ismerünk.

Már a középkorban próbáltak embereknek hiányzó szerveket valahogy pótolni. Meglehetősen kezdetleges volt, de a lényeg, adott egy szerv valamilyen funkcióval, amit elvesztett. Kellene valami mesterséges, ami ezt az elvesztett funkciót pótolja.

Ma már rengeteg művégtag van, de ennél is lényegesebb: ültettek emberbe disznószívet, az illető él. Ez azt bizonyítja, hogy létezik szerves anyag, amely pótolja az ember egy alapvető szervét, de nem azonos vele. Csak működéséhez szükséges alapvető tulajdonságaiban. A többi meg az idők során idomul. Ez az élő szervezet legfontosabb tulajdonsága, amit érdemes kihasználni. Számos más kutatás zajlik egyéb emberi szervekre vonatkozóan, igaz, egyelőre gyerekcipőben. De ez nem számít, a lényeg az elvi bizonyosság: lehetséges. Csak még sok mindent kell megtanulni.

Más: az emberiség az idők során számos növényt keresztezett, ennek lényege, hogy új tulajdonságú egyedek jöttek létre, miközben sok hasonlóságot is hordoznak. Minden azon múlik, az örökítőanyagba mennyire vagyunk képesek belenyúlni. Minél inkább, annál inkább bonyolult eredmények születnek. Már létezik mesterséges duplikátum.

Az emberi agy ismeretei egyben egy individuum személyiségjegyeit is hordozzák. Nincs két egyforma ember. Még az egypetéjű ikrek se egyformák, akkor se, ha azonos körülmények között, egymás mellett nevelkednek. Ebből az következik, hogy ha az emberi agy ismereteinek egy részét tesszük csak át, az egy másik ember lesz. Minél több részét, annál hasonlóbb, de nem az. Így a reakciói is különbözők.

Ezt végiggondolva, a következőkre lehet jutni anélkül, hogy e pillanatban fizikailag mire vagyunk képesek. Át lehet tenni egy alkalmas szerves vagy szervetlen egységbe az emberi tudat egy részét. Ha nagyon kis részét, akkor egy célgépet kapunk, amely bizonyos reakciókat hasonlóan mutat. Minél nagyobb részét, annál több lesz a hasonlóság, egyidejűleg a hordozónak egyre jobban kell hasonlítani bonyolultságban az emberre. Ha ezt folytatjuk, arra jutunk, hogy ha egy emberi tudatot maradéktalanul átteszünk egy másik hordozóba, annak minimálisan emberi szervezet bonyolultságúnak kell lennie. Másfelől akkor ez a hordozó pontosan úgy fog viselkedni, mint az eredeti, azaz egy duplikátumot hoztunk létre. Azaz emberi klónt kell előállítani (Dollynál lényegesen pontosabban, az csak formájában azonos). Ugye ez jelenleg tilos, és vélhetően amíg az emberiség épeszű, az is marad. Ennek oka az individuum szentsége, valamint az, hogy ebben az esetben az egész emberiség kapcsolatrendszerét, szabályait és mindent újra kellene definiálni.

A végrehajtás ma elképzelhetetlen, az emberi bonyolultság azonban véges, tehát megismerhető. Azaz lesz olyan pillanat, még ha ma erről elképzelésünk sincs, amikor az elvi lehetőség adott lesz. A nagy kérdés az, hogy az emberiség mint gondolai tény hová fejlődik. E pillanatban feltételezzük, hogy nem fogja megengedni ezt a cselekményt. Ha mégis, az olyan viszonyokat feltételez, amit ma elképzelni se tudunk.