A kvantumfizikában, miért csak egy ponton hat a mefigyelő jelenlét?

91# Jól írja. Ezeket a kísérleteket már jó régen elvégezték. Megfigyelték melyik úton megy és erre összeugrott.

Most pl mást ne mondjak a tudósokról, akik ezt aktívan használják életük jelenlegi állapotában is. Ott van a "Mi a csudát tudunk a világról " c. film. Abban a végén elmondja huszonvalahány tudós a nevét és státuszát. Azok mind ezt az értelmezést használják sikeresen. Mondom sikeresen

Most visszaolvastam, hogy az ide irogató miket mondott, de teljesen ostobaség az egész. Nagy katyvasz van az agyában.

"Amikor az interferencia képet figyeled meg akkor is összeomlik a kvantumállapot." Amikor már létrejön ez a kép az ernyőn már összeomlott az állapot ember :XD. Nem ez a lényeg, hanem hogy hullámként ér az ernyőre. A fény, elektron, minden részecske vagy hullám vagy pedig részecske. Amíg nem figyeljük meg a keletkezése óta addig hullám. Amint megfigyeljük részecske lesz. A hullám az nem anyagi ; átmegy egyszerre réseken, magával hullámként hat kölcsön. A részecske viszont már anyagi. Értsd : a megfigyeléssel keletkezik az anyag.

"Ha egy fotont engedsz át mindig a két résen, akkor a detektoron is csak 1-1 becsapódást látsz, semmilyen interferenciát.

Mélységes ostobaság. Már a KFKI is elvégezte ezt a kísérletet még a 70-es években. Amikor igazoltak csak egyetlen foton van a rendszerben, akkor is interferencia kép jön létre vagyis hullámként viselkedik. Interferál önmagával.

"Ha konkrétan egy detektorral megfigyeled, hogy melyik résen megy át, akkor kénytelen az egyiken átmenni. Akkor nincs interferencia." Tévedés: Nem kell detektor sem. Egyszerűen az egyik utat megfigyeled és amint TUDOD melyik résen megy át, már összeomlik a hullám részecskévé.

"Nem létezik ilyen dolog hogy hullám vagy részecske természet. Ez egy egyszerűsítő kép ami néha hasznos, "

Újabb ostobaság. Nyilván az ernyőn hulláminterenciát alkotva illetve magával interferálva hullám egy foton, fény vagy egy elektron is. Amikor megfigyeled részecskeként csapódik be, mert lyan képet látsz. Most ha két résen részecskeként menne át, akkor nem úgy hatna kölcsön magával, mint egy hullám. Ez eevidens. Ilyen ökörségeket amiket ideválaszolt ez a lény. Nem is tudom aki nem ért hozzá minek ír ide?

J.A.Wheeler csinált jó kísérleteket. (1) Először megnézték, hogy ha nem mérnek semmit a kvantumrészecskék esetében, csak azt figyelik meg, hogy melyik úton halad végig, akkor mindkét úton átmegy egyszerre hullámképet kapunk. Amint megfigyeljük az egyik utat azaz információt szedünk ki a rendszerből, akkor hirtelen összeomlik az állapota. Csak az egyik résen megy át, pusztán attól hogy megfigyeltük.

(2) Kíváncsi voltak hogy amikor összeesik ez a hullámfüggvény az maradandó lesz-e? Hullámból marad-e részecske? Miután megfigyelték és részecske lett a hullámból ami egy foton (de lehet ez elektron, proton vagy akár atomok, molekulák is). Már pusztán abból, hogy meg tudjuk merre megy illetve megfigyeltük, pedig még mérés nem is volt. Majd utána összekeverték ezt a részecske állapotot úgy, hogy ne tudjuk hol is van. Lehetőséget adtak arra, hogy ismét hullámra alakuljon vissza hiszen már nem figyeljük. És láss csodát visszaalakult hullámrá. Visszaterjeszkedett a hullámfüggvényre anyagi objektumról anyagtalan hullámmá. Ismét mindkét elé tett résen átment és saját magával hatott hullámként kölcsön. Nagyon érdekes volt. Történt mindez pusztán azzal, hogy már nem figyeltük meg. Nem volt róla információnk

Én fizikus vagyok és anno az ELTÉ-n ezt laborban mértük. Unalmas volt már akkor, de meg kellett csinálni. Maga a mérés kiértékelése sokkal tovább tartott mint maga a mérés előkészítése & kivitelezése a laborban Ilyet "is" mértünk. Ez már jó bonxyolult volt

[link]

Itt az utolsó pár oldalon olvashatjuk, "Összefoglalás

● Részecske-hullám kettőstermészet.

● Interferencia elvesztése, időnként

helyreállítható, ezt nevezzük kvantumradírnak"

Azaz amíg nem figyeljük meg a kvantumrendszert (foton, fény, elektron, proton, atom, molekula) akkor hullám = szétterjeszkedik, magával kölcsönhat hullámként. Amikor megfigyeljük, mondom mérőeszköz nélkül, akkor ugrik össze és lesz anyagi részecske. Az hogy a megfigyelés okozta ezt a változást AZ IS IGAZOLJA, HOGY visszaállítható megffigyelés után a hullám azaz szétterjeszkedik a függvénye.

KONKLÚZIÓ : A tudat (nem csak emberi) hozza létre a hullámból az anyagot. A hullámfüggvény a megfigyelés hatására omlik össze és miután már nem figyeljük vissza is állítható a korábbi állapot.

Miért van ez a kérdés még mindig a tudományokban?

A kérdező eleve az ezotéria határán billegett - de amióta beszabadult ide pár elvakult ezotériás fanatikus, azóta nincs billegés, két pofára zabálja őket!