Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Te hiszel a Nibiru (X bolygó)...

Te hiszel a Nibiru (X bolygó) elméletben?

Figyelt kérdés

vilagvege2012.-hu oldalon igen érdekes híreket lehet olvasni, aki még nem tette az néhányat tényleg olvasson el a nibirus hírek közül. Ez a krisztus újjá születik az emberekben baromság ez nagy hülyeség azon az oldalon de a természeti katasztrófák, pólusváltozás izgat engem leginkább.

NA szóval én pár hónapja láttam egy filmet a Discoveryn )remélem őket még nem a kormány befolyásolja) hogy a pólusváltozás már 700-800 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett. Vélhetően ez előtt is volt már akkor több pólusváltozás. Na már most ez a sok szökőár, földrengés stb lehet ennek az előjele. De pl 100 éve azért nem volt ennyi. (akkoriban járványok voltak amik milliókat öltek, de az nem a természet miatt hanem a sz*r orvostudomány miatt) De 100 év alatt meg nem következhet be pólusváltozás. Ennek több ezer, tízezer évvel előtte jeleket kéne adnia. Ok, 10000 év pl jégkorszak, ,de közte semmi nagy katasztrófa. Szal nem hiszen h 12.21-ig pólusváltás következne be. A napkitörés pedig nem fog akkora fennakadásokat okozni, 2000-ben, 1989-ben, 1978-ban is véget ért egy nap ciklus, és ekkor mindig nagy kitörések vannak (átlag 11 év)

A plútót lazán látjuk, sőt a hubbleval más NAPRENDSZERT is, akkor a Nibirut miért nem ha ez elméletileg a 10. bolygó (most vegyük annak a Plútót is). Hupsz 83-ban felfedezték :) csak elhallgattatták. De 2001-ben megerősítették hogy létezik. Lehet ez is csak monda, nem tudom. És mivel ezt még a naprendszerbe sorolják, relatíve közel van (a Plútót sem a távolság hanem a mérete miatt minősítették le). Bár tudom hogy ELMÉLETILEG 3600 évente kerüli meg a napot azért ez még mindig nem sok a több milliárd éves világegyetemhez képest. Na szal ha 3600 évente ez megtörténik, akkor 3600 évente pólusváltozás, emberiség kihal stb??? Persze jó, a pálya változhat, de csak akkor változik jelentősen ha valami külső tényező befolyásolja. Ez ekkora testeknél csak ütközés lehet, Ha ütközne azt látnánk. Nem kéne hozzá csillagásznak lennie. 26-szor nagyobb elméletielg a Földnél, szerintem a Jupiter is kb hasonló. Az közelebb van, mégsincs maitta baj. Ha pedig ez a Niburu tényleg RELATÍVE közel van, és 3600 évente megkerüli a Napot, akkor ez nem okozhat akkora változást hogy egy tudósok által 700 ezer évente várható jelenség 3600 évente megismétlődjön. Mivel akkora mire kialakul egy új élet, újabb pólusváltás és természeti katasztrófák és kezdődhet előlről. Ha tényleg ilyen veszélyes lenne, hogy 9 hónap múlva ekkora kárt okoz, akkor azt nem lehetne eltusolni. Ez nem holmi ikertornyok lerombolása, itt milliárdok életéről van szó amit pár CIA ügynök nem tud eltitkolni!

Tudom hosszú lett, de engem nagyon érdekel ez a téma, kíváncsi vagyok egyet értetek-e a nézeteimmel! Szkeptikusok, világvége hívők, mindenki véleményére kíváncsi vagyok :)


2012. márc. 10. 22:20
1 2
 11/13 anonim ***** válasza:

Amúgy nem igazán értem, miért nem lehet egy ilyen egyszerű dolgot megérteni. Vagy te, mint arató. Aratgatsz meg hasonló, de a földeden neked sosem lesz olyan, hogy egymás után többször is ugyan azon a napon kezdesz el aratni, ha nem megfelelő a termés, akkor hetekkel később kezded meg, ergo, amikor már aratható, akkor állsz neki nem? Amúgy 4 évente esik ki egy nap, tehát nagyon résen kellene lenned, hogy ezt te számon tartsd. Gondolj bele, 40 év alatt csak 10 nappal csúszol el. Amúgy ha ismerték volna, hogy ez gond, és a naptáruk nem jó, sokkal korábban bevezetik, nem gondolod?


Csakhogy te nagyon el vagy tévedve. Az emberek már a korai ókorban is (tehát a rómaiak előtt 1-2 ezer évvel is) ismerték az olyan egyszerű csillagászati együttállásokat, mint a napéjegyenlőség és a napforduló. Ezekből összesen pontosan 4 van minden évben. Ezekhez minden kultúrában komoly vallási ünnepek kapcsolódtak és kapcsolódnak a mai napig. És bizony, a szántóvetők ezekhez igazították a szántást-vetést-aratást, ugyanis nem ismerték a természettudományos összefüggéseket, hanem az volt, amit a papok mondtak. Vagyis mondjuk nyári napforduló ünnepekor kell aratni, a tavaszi napéjegyenlőség után 10 nappal kell mittudomén szőlőt metszeni, vagy pl a téli napforduló után teliholdkor kell a krumplikat átpakolni, különben a rossz szellem belebújik, ilyesmi. A papok persze a legtöbb kultúrában egyidejűleg csillagászok is voltak, nézd csak meg a sumereket, az egyiptomiakat, a kínaiakat vagy a majákat. Pontosan tudták, hogy mikor kell a szent ünnepeket megtartani, azaz mikor van pl napforduló, és az egésznek a működését ráfogták az istenekre. Már egy héttel előtte is tudták ám, így fel tudták szólítani az embereket, hogy na most kell elkezdeni az aratást.


Arról nem igazán tudok, hogy a hónapok el lettek volna nevezve, de az biztos, hogy ha volt mondjuk Egyiptomban „Xuxu” hónap, akkor biztosan nem volt Xuxu hónapban egyszer napforduló, máskor napéjegyenlőség. Tehát az élet így telt, napfordulótól napéjegyenlőségig, napéjegyenlőségtől napfordulóig, gyakorlatilag vallási ünneptől vallási ünnepig. És valószínűleg senki se számolta, hogy 4 évente egyszer annyira eltolódik a napforduló, hogy 91 helyett 92 nap van köztük.


Ezért aztán kezdetben nem is volt szükség naptárkorrigálásra, és pontosan emiatt, akárhány év is telt el mióta emberi civilizációk léteznek, mindig megünnepelték az évi négy nagy ünnepet, ergo nem eshetett ki egyetlen év sem. Másképp mondva az elmúlt 10000 évben 40000 napfordulós vagy napéjegyenlőséges ünnep volt, nem hiányzik belőlük egy sem. Azaz nincs 500 napnyi hiány a rendszerben.


Csakhogy egyszercsak elkezdtek naptárat írni az emberek, sőt a közemberek is elkezdték használni ezeket. A hónapok nevei egyébként általában valami istenség, természeti jelenség nevéből származhattak, vagy a tennivaló nevéből (pl almaszüret hava). Ezek kezdetben nyilván igazodtak a holdciklushoz (28 napos hónapok), de aztán hamar rájöttek, hogy így a napfordulók/napéjegyenlőségek évente jópár nappal elmásznak, és néha az „aratás havának” elején, máskor a végén van pl a nyári napforduló (illetve annak ünnepe). Ez semmiképp se volt jó, ezért találták ki a 30-31 napos hónapokat. Például a maják ugyanezt a problémát úgy oldották meg, hogy náluk 360 nap egy év, és minden év végén egy 5 napos egybefüggő, sehova se számító tivornyát csaptak, ami semelyik hónaphoz se tartozott.


Erre a hibára akár 20-30 év alatt is rá lehet jönni akár sima megfigyelés útján, de azért a csillagászok ekkor már elég menő számításokat tudtak, tehát nyilván nem kellett sokat várni az első naptárkorrekciókig. Már csak ezért sem hiányozhat 500 nap a rendszerből.

2012. márc. 12. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 anonim ***** válasza:

A maják 5 napos sehova sem tartozó tivornyákat csaptak:


Ergo 365 napjuk volt egy évben. Viszont egy év nem 365 napos, egy kicsit több.

2012. márc. 12. 15:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:

Igen, ha nem lennél analfabéta, akkor látnád, hogy a maják 360+5 napos éve nem a szökőév problémáját oldotta meg, hanem az év hónapjainak napfordulóhoz igazítását. A maják is alkalmaztak szökővéet egyébként, ha jól tudom.


De azért örülök, hogy a lényegbe sikerült belekötni, a többivel ezek szerint egyet értesz.

2012. márc. 12. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!