Ti mihez kezdenétek ilyen helyzetben?

Egy éve gazdálkodási és menedzsment szakra járok egy főiskolára. Az előző félévet úgy ahogy megcsináltam, viszont a mostani nem lett jó. Megbuktam vállalatgazdaságtanból és informatikából is. Most mondhatnám, hogy meg tudnám akár ötösre is tanulni mindkettőt, de mégse foglalkoztam a tárgyakkal eleget. Valójában a főiskolával se törődtem túl sokat, és az még csak egy dolog, de mert mivel semmi ambícióm nem volt ezen tárgyak elsajátításához még csak nem is megfelelő stratégiával tanultam. Rájöttem nem érdekel ez a szak. De ez még csak egy dolog. Rájöttem, hogy nem érdekel semmi. Vagy 8 éve írok zenéket, hat éves korom óta zenélek, mindent tudok a zenéből amit tudni lehet, de az se érdekel. Mostanában eszmélek föl, hogy semmi sem érdekel. Se az élet, se a tanulás, se a közgazdaságtan, se a komolyzene se a klasszikus zene semmi.... Nem is tudom miért élek. Arra a következtetésre jutottam, hogy komoly pszichés gondjaim lehetnek évek óta, és ezek a problémák egyre csak fokozódnak. Hová kellene fordulnom? Kb. 15-16 éves korom óta gondolkozok öngyilkosságon, persze sose teszem meg, de ha egy komolyabb érzelmi trauma, vagy csalódás ér folyton ez ugrik be. A másik véleményem szerint patológiás dolog pedig az öntörvényűség. Mindent a saját, társadalmilag igen kevésség elfogadott szabályaim szerint ítélek meg, egyszerűen képtelen vagyok egy szervezet, vagy egy társadalom, vagy bármi normái szerint gondolkodni. Ettől függetlenül betartom a normákat, de fogalmam sincs, hogy internalizáltam őket e vagy sem. És ami a legdurvább az egészben, hogy nem tudom milyen vagyok. 0 önismeretem van. Próbáltam már magam ezerféleképpen definiálni, mégse sikerült. Fogalmam sincs ki vagyok én. Ráadásul ezekről a dolgokról senkivel nem tudok beszélni. Mit kéne tennem ilyen helyzetben, kihez kéne fordulnom?