Hogy hogy a Holdon sok Helium3 van es itt a Földön meg alig van?

Mi van? Hol van? Pár molekula kóvályog mint gólyafos a levegőben! Honnan veszed hogy sok?

Összehasonlításul ez 100 trilliószor (1020) ritkább a földi légkör sűrűségénél

közhiedelemben úgy él, hogy a Holdnak nincs légköre. Földi értelemben ez valóban igaz, ám némi kigázolgásból származó rendkívül ritka légkör megfigyelhető a felszíne felett. A Hold tömegvonzása kicsi, a felszínén az első kozmikus sebesség csak egynegyede a földinek. Emiatt a könnyebb atomok (hidrogén, hélium) már a napsugárzástól nyerhetnek annyi energiát, hogy elszökjenek a felszínről, illetve a napszél energiája is elegendő, hogy magával sodorja ezeket az illékony elemeket. A Holdnak mégis van néhány nehezebb elemből álló, alig mérhető atmoszférája. A gázanyagok forrásául két fő jelenség szolgál. Az egyik a kéreg és a köpeny anyagában végbemenő radioaktív bomlási folyamatok nyomán létrejövő radon kigázolgása. A másik pedig a folyamatos bombázás miatt a felszín kőzeteiben levő gázanyag kiszabadulása. Az Apollo-program ALSEP műszerállomásainak mérései alapján köbcentiméterenként 200 000 molekula sűrűségű légkört mutattak ki a kutatók. Összehasonlításul ez 100 trilliószor (1020) ritkább a földi légkör sűrűségénél. Földi megfigyelésekkel sikerült kimutatni a légkörben káliumot és nátriumot, a radon jelenlétét pedig a Lunar Prospector szonda mérései mutatták ki.

A több – sokszor véletlenszerű – forrás miatt a légkör összetétele nem állandó. Ez egyrészt a bolygó felszínéig akadálytalanul eljutó, Napból származó ultraibolya sugárzás miatt van, mivel a sugárzás lassan ionizálja a légkör atomjait, majd a napszél ezeket az ionokat is magával sodorja. Másrészt pedig a becsapódások nyomán hol ilyen, hol olyan gázok szabadulnak fel és töltik fel a ritka légkört. A légkört az Apollo mérések összesen, átlagosan 10 000 kg-ra teszik.

10 tonna gáz van a fentiek szerint az meg macskafing!

A Holdon a He-3 nem is a légkörben van, hanem a regolit nevű ásványban. Ott se sok, de mégis több, ill. nagyobb koncentrációban fordul elő, mint a Földön.

[link]

Viszont a kérdező nem azt kérdezte, hogy van, vagy nincs, és ha van, akkor mekkora légköre a Holdnak, hanem, hogy mi az oka annak, hogy ott nagyobb koncentrációban fordul elő He-3, mint a Földön. Ez utóbbira sajnos nem tudom a választ, de a fenti link Production bekezdése lehet, hogy mégis kapaszkodót nyújt e kérdésben.

A He-3 leginkább a trícium (H-3) bomlásából szárazik. A Földön tríciumot különböző anyagok neutronnal való besugárzása révén állítunk elő. Nem biztos, csak spekulálok: Valószínű, hogy a kozmikus sugárzás kisebb nagyobb részben neutronokat is tartalmaz, és épp amiatt, mert a Holdnak nincs légköre, ezek a neutronok folyamatosan bombázzák a felszínt, ahol ennek következtében keletkezhet több-kevesebb trícium, ami pedig (12 éves felezési idővel) He-3-má bomlik. A fenti cikk azt írja, hogy valószínűleg azokban a völgyekben fordul elő nagyobb koncentrációban, ahová soha nem süt be a Nap. Ez minden bizonnyal azért van, mert noha a He nemesgáz, tehát illékony, az alacsony hőmérséklet miatt mégsem tud abból a kőzetből kiszökni, amelyben keletkezett.

A Föld vastag légköre és az abban levő nagy mennyiségű víz minden bizonnyal megakadályozza, hogy a kozmikus sugárzásban levő neutronok eljussanak a felszínre.