Ha egy képzeletbeli, törhetetlen, több fényév hosszú bot egyik végét megfognám, és elkezdeném ide-oda limbálni, akkor hogyan viselkedne a bot másik vége?
válasza:Nem tudnád olyan gyorsan mozgatni, hogy elérje a fénysebességet. Ahogy egy test sebessége megközelíti a fénysebességet, a tömege egyre nagyobb lesz. Tehát olyan nehéz lenne, hogy nem tudnád gyorsabban mozgatni.
Vagy egyszerűen elhajlik, azt nem írtad hogy hajlékony-e vagy sem.
válasza:a kérdező itt valószínűleg arra régi gondolatkisérletre gondolt, amely felveti azt vizsgálja, hogy létezhet- e bármilyen távolságra időkésleltetés nélküli információátadás.
e gondolatkisérlet szerint, ha elképzelünk egy (mondjuk) 1 fényév hosszúságú csövet, amely telve van golyókkal, akkor ha az eyik végén beleteszünk egy újabb golyót, akkor ugyanabban a pillanatban egy golyónak ki kell esnie a másik végén - és ezt a cső hossza nem befolyásolja. (természetesen eltekintünk a súrlódástól, a tehetetlenségtől és minden egyéb "zavaró" mechanikai korláttól)
elméletileg így megvalósítható a korlátlan távolságra való, késleltetés nélküli információáramlás, hiszen meg lehet egyezni vmilyen jelrendszerben, hogy adott idő alatt kieső golyók milyen jelentéssel bírnak.
a gond csak az, hogy mindez csak elméletben működik, a gyakorlatban ott van az a fránya mechanika :)
válasza:Jó kis kérdés. Először is, nem tudhatnád meg, csak dupla annyi év múlva ahány fényév hosszú a botod, hogy vajon mit is csinál a másik vége, miután megkezdted a lengetést. De ugye, a relativitás elméletet szembevéve megbirnád jósolni hogy miben is módosulna a botod: A hosszúság-kontrakciótol egyre csak rövidulne, amint a perdületi sebbesége közeledne c -hez. Az idődillatációtol a bot végén lassaban telne az idő, és súlya is hatalmasra növekedne. Habár az is elképzelhetó hogy a perdületmomentum megmaradása törvényében, minnél többet rövidülne a botod, annál gyorsabban mozogna a vége. De akkor meg még nagyobb idődillatácio meg rövidülés meg stb stb. De egy valami biztos, nem lépné át
egyetlen atomja sem a fény sebességét.
Köszi a válaszokat :).
1. válaszoló: Igen, szándékosan nem írtam az elhajlást, de igazából nem is tudom, miért. Vehetjük úgy is, h nem tud elhajolni.
2. válaszoló: Én úgy tudom, hogy a csővel teli golyós kísérlet sem haladhat a fénynél gyorsabban. A golyók egymással való ütközése is fénysebességgel halad. Van az a kísérlet, hogy egy állványon több golyó függ egymás mellett. Az egyik végén az első golyót nekiütköztetjük a 2.-nak, az ütközik a 3.-nak, az a 4.-nek stb., és úgy tűnik, hogy az egész folyamat 0 idő alatt zajlik le, azaz az utolsó golyó abban a pillanatban ugrik ki, mikor az első ütközött a 2.-nak. Pedig ez nem így van, ott is kb. fénysebességgel terjed ez az algoritmus. De javítson ki vki, ha tévedek.
Egyébként ezzel a golyós kísérlettel én tovább gondolkodtam. Azt tanultuk, hogy a Nap "differenciálisan rotál", azaz úgy forog, hogy az egyenlítőjénél gyorsabban, a sarkoknál lassabban. És elvileg a bolygók, pl. a Föld nem így forog, hanem minden része egyszerre. De ez hogyan lehetséges? Hiszen ha egyszer megindította vmi a Földet, hogy forogjon, akkor a Föld másik oldalára ez az információ (mármint h forogjon) csak fénysebességgel érkezhet meg, tehát nem mozoghat az egész bolygó egyszerre. Vagy tévedek? Világosítson fel valaki :).
3. válaszolónak is köszönöm a segítségét :).
válasza:De! Az egész bolygó egyszerre mozog, mivel szilárdtest/merevtest!
A nap nem szilárdtest ezért jön létre a differenciális rotáció, úgy képzeld el hogy a Nap egyenlítője lehagyja a pólusokat, az erővonalak megnyúlnak, feltekerednek ezért forog lassabban a többi rész... (bár a mi Napunk differenciális rotációjának pontos okát nem tudják)
A Földnél ez nem jöhet létre mivel merev test, ha az egyik része forog, forog a többi is (ergó ha elindul bármelyik része követi a többi is, nincs információ csere hogy "te is indulj el" ahogy írtad)
válasza:"ott is kb. fénysebességgel terjed ez az algoritmus. De javítson ki vki, ha tévedek."
Hangsebességgel (ami vasban kb. 5 km/s).
A feltételezéseknél pedig pontosan meg kéne mondanod, hogy mitől nem hajlik a rúd. Anélkül semmit nem ér a kérdésed (v.ö: "ha az öregapámnak kereke lett volna" típusú kérdésekkel).
Nem értem, h az most miért számít, h mitől hajlik, v nem hajlik. Tegyük akkor fel, h nem hajlik, mert úgy egyszerűbb, de az tökm1 h mitől.
Másik: A Földgolyó egyik részéből hangsebességgel terjed az információ a másik végébe? Ez nekem túl lassúnak tűnik. Jó, a Föld többnyire nem vasból van, de most tegyük fel ezt az 5 km/s-ot. Gondolj bele, mire megteszi a 13 ezer km-t ezzel a sebességgel, addig aztán teljesen úgymond "szétmutálódik" a bolygó :). Elfordulna a Föld jócskán, mire ez az infó a Föld másik oldalára érkezne, így teljesen kicsavarodik, no ezt is lehetne differenciális rotációnak nevezni. Én nem a bolygónak a Naphoz képesti sebességére vagyok kíváncsi (nemtom ez mennyi, ez simán lehet mondjuk hangsebesség körüli, de lehet, h ez is gyorsabb annál), bár azt se hiszem h erre gondoltál, hanem arra a sebességre, hogy mennyi idő múlva "veszi észre" a Föld egyik oldala, hogy a túloldalán vmi mozgásba lendítette? Lehet ez pl. egy meteor is. Sztem ez az infó, ha a fénynél lassabban is, de azért sokkal gyorsabban terjed, mint mondjuk a vasban terjedő hang. Még vki?
válasza:De a Föld merevtest, nem fog megcsavarodni, mert igazából akkor sem jönne létre rotálás ha a kérgénél fogva forgatnánk, de a Föld esetében meg főleg nem mert a mag miatt forog az egész bolygó. A CD-nél sem látod azt hogy az egyik oldala gyorsabban forog mint a másik...
(ja és az egész mozdony is egyszerre indulna el ha össze lennének hegesztve a kocsik)
"08-12 15:42-es voltam"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!