Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Ha egy képzeletbeli, törhetetl...

Ha egy képzeletbeli, törhetetlen, több fényév hosszú bot egyik végét megfognám, és elkezdeném ide-oda limbálni, akkor hogyan viselkedne a bot másik vége?

Figyelt kérdés
Ha a fénysebességet nem lépheti túl, akkor hogyan tudna mégis szinkronban mozogni azzal a végével, amit fogok úgy, h ne törjön el?
2009. aug. 10. 20:49
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:

Jó, akkor elmagyarázom részletesebben, mi az én problémám. A Föld, mint minden más (akár merev) test részecskékből áll, és ezek a részecskék adják tovább egymásnak azt az információt, ha a Földet vmi megmozgatja. Olyan merev test, amiről te beszélsz, sztem biztos, h nem létezik, mert az arra engedne következtetni, h a Föld maga egy oszthatatlan részecske.


"A CD-nél sem látod azt hogy az egyik oldala gyorsabban forog mint a másik..."


Persze, h nem látom, mert a szemem nem érzékeny az ilyen, mondjuk attoszekundumos nagyságrendekre. De attól még a CD-nél is ugyanennek az alapelvnek kell teljesülnie, akár a Földnél. Ha a CD egyik végét meglököm, akkor az ujjam meglöki az első CD-részecskét, az a 2.-at, az a 3.-at, és így tovább a nem tudom hány trillióig. De mind ez olyan gyorsan zajlik le, h te azt nem érzékeled, ettől még mégiscsak ezen elv alapján kell, h működjön, szal nem mozoghat az egész egyszerre. Nincs absz merev test. És erre mondom, h ez az információ-terjedés sem lépheti túl a fénysebességet! Vili? :) És a Föld viszont elég nagy ahhoz, h ott már jobban látszódjék ez a különbség, mint egy CD-nél, mert nyilván az információ is hamarabb eljut egy 10-12 cm-es távolságra, mint egy 13 ezer km-esre.

2009. aug. 17. 21:57
 12/15 anonim ***** válasza:

Látom, hogy vannak ismereteid, de hézagosak.

Jól tudod, hogy NINCSEN merev test: tehát a hosszú botod igenis hajlani fog (ha nem hajlana, akkor a hatásnak végtelen sebességgel kellene terjedni benne).

A testekben pedig a mechanikus hatások mindig HANGsebességgel terjednek!!! Fénysebességgel a gravitáció és az elektromágneses hatások terjednek - de ezek nem a "testekben" terjednek, hanem a vákuumban. A testek nekik csak zavaró (lassító) tényezők. A hangsebességet viszont mindig a közvetítő közeghez képest kell számolni: repülő belsejében, amelyik maga hangsebesség közelében megy, a hang dupla hangsebességgel megy előre, és csaknem egy helyben áll visszafelé.


Kivétel csak akkor van, ha maga a hatást kiváltó dolog hangsebesség fölött mozog: ekkor ugye a hatása leszakad, és csak követi. Ez volt akkor is, amikor a Föld összeütközött egy Mars méretű bolygóval: a bolygó legyalulta a felső kérget, majd ebből alakult ki a Hold. Mondjuk itt már a gravitáció is számít...


Hogy a testekben hogyan terjednek ezek a hatások, vannak tapasztalatok: pl. almán átlőtt puskagolyót már elég jól lefényképeztek. Az alma, a CD és a Föld is csak hangsebességgel közvetíti ezeket a hatásokat: pl. földrengéseknél ez nagyon jól mérhető. Akihez a legközelebb van a földrengés, az szól a többieknek, akik ezután simán kimérik a jeleket, amelyek csak később érkeznek a Föld belsején keresztül (nagyon jól meg lehet mérni így a Földet, hogy miből van belül).


Nem értem a problémádat a sebességekkel: önmagában attól még nem esik szét a Föld, ha csak hangsebeséggel terjed valamilyen hatás rajta. Amúgy a Föld sebessége a Nap körül 30 km/mp, a Föld forgása az egyenlítőnél kb. 1600 km/ó.


Még egy dolog: ha labdával dobsz meg egy ablakot, akkor betörik az egész, míg a puskagolyó lyukat üt rajta. Azért is, mert a labda nagy, a töltény kicsi - de még inkább azért, mert ott nincs idő a hatásnak elég gyorsan kiterjedni az egész ablakra.

2009. aug. 18. 00:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 A kérdező kommentje:

Kedves Utolsó!

Köszönöm szépen a kifejtett válaszodat, de attól tartok 1-2 dologban félreértettük egymást.


"Jól tudod, hogy NINCSEN merev test: tehát a hosszú botod igenis hajlani fog (ha nem hajlana, akkor a hatásnak végtelen sebességgel kellene terjedni benne)."


A két témakörnek ebből a szempontból már semmi köze nincs egymáshoz, ha úgy tetszik, én magam offoltam a kérdésemet :). Nagyon jól tudom, hogy nem lehet ilyen végtelenül merev botot készíteni, ez csak egy elmélkedés volt, hogy mi történne vele, ha végtelenül merev lenne, és el kezdeném lóbálni. Az, h nem lehet végtelenül merev, teljesen más okra vezethető vissza, mint h a fénysebességet nem lehet elérni. A fénysebesség problémáját tehát nyilván nem olyan válasszal akarom megoldani, ami a merev testekhez kapcsolódik. Ez ugyanolyan, mintha megkérdezném, hogy a Plútón lehetséges-e az élet, és te erre azt felelnéd, hogy nem, mert nincs olyan űrhajó, ami odáig embert vinne. Ez tehát két külön problémakör. (Egyébk ugyanilyen az ideális gázok témaköre is. Mindenki nagyon jól tudja, h ideális gáz nem létezik, mégis egyes speciális esetekben nagyon jól tudunk vele számolni.)


"A testekben pedig a mechanikus hatások mindig HANGsebességgel terjednek!!!"


Ezt az infót köszönöm, részben új volt. Amit a fény és a hang közegben való terjedéséről írtál, az előttem tiszta volt, csak az nem, hogy BÁRMILYEN MECHANIKUS információátadás hangsebességnek minősül.


"Az alma, a CD és a Föld is csak hangsebességgel közvetíti ezeket a hatásokat"


Igen, itt leírtad a konkrét példákat. A kérdésem ehhez, hogy a hangsebesség lehet relativisztikus sebesség? Tehát meg tudja közelíteni a fény sebességét, ha olyan (masszív, merev) közegről van szó? Mert ha igen, akkor nem tévedtem sokat a Föld lökődését illetően. De azért ott is kihangsúlyoztam, hogy "ha nem is fénysebességgel, de elég nagy sebességgel".


"Nem értem a problémádat a sebességekkel: önmagában attól még nem esik szét a Föld, ha csak hangsebeséggel terjed valamilyen hatás rajta."


Nem is állítottam ilyet, csak jelentősebb deformitást. De megjegyzem, h én tulképpen a levegőbeli hangsebességre gondoltam, és az mindenképpen lassú, de végülis ezt már túltárgyaltuk :). A Föld nyilván egy szilárd közeg, tehát benne sokkal gyorsabban terjed a hang - így már érthető.


Lényeg a lényeg: tehát akkor abban egyetértünk, h a Föld egésze nem egyszerre mozog :). Mint semmilyen más merev test sem. Hiszen így megelőzné a fény sebességét a hatás. (Természetesen abban az esetben nem mozog egyszerre az egész test, ha az egész test mozgása egy okból indult ki.)

2009. aug. 18. 01:11
 14/15 A kérdező kommentje:
De bocsánat. Azért azt mégis megkérdezném, h tudod-e mekkora a hangsebesség kb. a Földben? Mert amit te a vasra írtál 5 km/s-ot, elég lassúnak tűnik, nemde? Ez azt jelentené, h egy becsapódó meteor hatását a Föld másik oldalán csak 2600 másodperc múlva érzékelnék. Lehetséges ekkora eltolódás?
2009. aug. 18. 01:15
 15/15 anonim ***** válasza:

"csak egy elmélkedés volt, hogy mi történne vele, ha végtelenül merev lenne, és el kezdeném lóbálni."

Ezért írtam, hogy irreális az elméleted. Többek között azért SEM lehetséges végtelenül merev anyag, mert ehhez végtelenül gyors hatás kellene. Ezek után fölösleges erről elmélkedni - amíg a fény- vagy hangsebesség a korlát. Még az egyik példában hozott összehegesztett vonatnál is.


"a hangsebesség lehet relativisztikus sebesség? Tehát meg tudja közelíteni a fény sebességét, ha olyan (masszív, merev) közegről van szó?"

Nem ismerek ennyire merev anyagot. Az 5 km/mp és a 300000 km/mp között azért elég nagy a különbség.


"egy becsapódó meteor hatását a Föld másik oldalán csak 2600 másodperc múlva érzékelnék. Lehetséges ekkora eltolódás?"

Még lassúbb is lehet, mert a Föld nem mindenütt vas. Ilyesféle (fél órás, órás - távolságtól függ) eltérések szoktak lenni a méréseknél, ahogy tudom.

De azért van más összetevő is. Egy becsapódó meteor gravitációját (ha van neki mérhető), már jóval előbb lehet észlelni. Amikor pedig becsapódik, és sokszoros hangsebességgel ütközik, azt a hatást elektromos erők közvetítik (elektronok taszítják egymást, ez fékezi le a meteort) - fénysebességgel. Így pedig hangnál gyorsabban tolja az anyagot maga előtt, amíg le nem lassul hangsebesség alá.


Kérdésedre visszatérve: az értelmes kérdés lenne, hogy mit LÁTUNK, ha egy nagyon hoszú rudat elkezdünk úgy forgatni, mintha merev lenne (ez megoldható, pl. időzített rakétákkal). Itt az a válasz, hogy (középről nézve) ilyenkor látszólag felcsavarodik (mivel a végéről a fény lassabban hozza el az információt, akár lehet olyan látvány is, hogy a két vége még áll, míg a közepe már több fordulatot megtett).

2009. aug. 18. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!