Mit jelent pontosan a Placebo hatás?

a placebo egy hatástalan dolog.

pl. gyógyszerkisérleteknél csilják azt, hogy a betegek egy csoportja a teszteli lívánt gyógyszer egy másik csoportja meg egy hatástalan készítményt kap. ez a hatástalan készítményt nevezik placebonak.

a placebo-hatás amikor a azok a betegek is javulást mutatnak, akik a placebot kapják. egyszerűen az történik, hogy hisznek benne és ez ad egy plussz lökést a szervezetüknek.

persze ez másban is működik. pl. amikor valaki állítja, hogy látja a különbséget a 60 fps és a 90 fps között...

az általad említett példának viszont semmi köze a placebohoz.

A te példádnak az a lényege, hogy becsapja az érzékszerveit egy virtuális valósággal. Ennek semmi köze a placebóhoz.

A plavebónak a lényege, hogy nincs amit érzékelj és mégis jelentkezik a hatás.

Nem teljesen tudom így érteni a példádat, nem elég részletes, az sem mindegy például hogy csak megrándult a látványtól, vagy kicsit mintha fájt is volna neki, vagy nagyon fájt, stb, mert azért te is összehunyod a szemed amikor felé nyúlnak, ez is olyan reflexszerű....

A te példád meg az igazi placebo között az a különbség más szavakkal, hogy a tiédben igazi külső fizikai hatás éri az embert(csak késve látja meg), az első válaszolóéban pedig semmilyen hatásnak nincs kitéve az ember, csakis a gyógyulásba vetett hite van az embernek.

Vagy még rövidebben, a placebo semmit sem csinál, a te példádban meg trükkösen becsapják. érzéki csalódás.

Egyébként van olyan is hogy nocebo

[link]

A placebóhatás azt jelenti, hogy egy gyógyszer pozitív hatásához mennyiben járul hozzá az a hit, hogy te szeded a gyógyszert, és ettől javulni fogsz. Ez a hatás sokszor IGEN JELENTŐS, ezért kell vele foglalkozni.

A placebóhatás nem csak akkor lép fel, amikor nincs hatóanyag a gyógyszerben, hanem akkor is, amikor van. Vagyis az aszpirinnek is van placebóhatása, de ugye van a hatóanyagnak is "rendes" hatása. Úgy is mondhatnánk, hogy

hatás = placebóhatás + rendes hatás.

A jó gyógyszer az, amiben a rendes hatás sokkal erősebb, mint a placebóhatás.

Ebből az is következik, hogy elvileg ha nem tudsz a gyógyszer szedéséről, akkor nem lép fel a placebóhatás, csak a rendes.

A gyógyszerkísérletnél éppen azért használnak placebót (ahogy elmondták előttem, ez a hatóanyag nélküli szer), mert azt akarják kiszűrni, hogy mekkora a hatóanyag hatása. Ezért végső soron ki kell vonni a placebósok esetleges javulását a többiből. (Ugye kísérletnél nem jön szóba a titokban való beadás.)

A placebóhatáshoz hozzájárul a gyógyszer mérete és formája is, kísérletek igazolják, hogy eltérő megjelenésű placebók eltérő hatást váltottak ki, illetve az embereknek valamiféle képük van arról, hogy egy adott fajta gyógyszernek (pl vérnyomáscsökkentő) hogyan kéne kinéznie - és ha úgy néz ki, akkor erősebb a placebóhatása.

Érdekességként megjegyzem, hogy a placebó ellentéte a nocebó, amikor valaki fizikai tüneteket produkál olyan dolgoktól, amik valójában nem okoznak tünetet. Ilyen pl a fejfájás a magasfeszültségű vezetékek közelében, ami igazából nem okoz kérosodást. Ilyenkor a hit, hogy ez engem megbetegíthet (mert a TV azt mondja) - valóban meg is betegít. Kísérletek igazolják például, hogy alkohol aromától is berúg az ember, ha azt hiszi, hogy alkohol.

Namost a fenti kísérlet és a placebóhatás között valóban van hasonlóság, de nem sok. A kísérlet arra mutat rá, hogy ha az agy ellentétes információkat kap, és elhitetik vele, hogy csak az egyik igaz (amit lát), akkor hajlamos ignorálni a másik információt. (Bizonyára a kísérlet vezetője azt mondta neki, hogy amit lát, az a hátának a valós idejű történése, ennek ellenére a szúrás eseményét csak pillanatnyi késleltetséssel vetítették le neki.) Az agy nyilván érzékelte a szúrást, de nem vetítette a tudatos részbe. Vagyis az ellentmondó érzékelést az agy úgy dolgozza fel, hogy az egyiket hibás érzetként "eldobja", a másikat megtartja. A fenti kísérletben elhitették az alany agyával, hogy a szúrás később történt mint érzékelte, ezért az agy megzavarodott, és a látott információhoz hozzárendelte a korábbi fájdalomérzetet. Nyilván ez csak egy határig van így, tehát ha pl. túl erős a szúrás, akkor azt nem lehet így elleplezni.

Mind a placebó, mind a fenti kísérlet arra hívja fel a figyelmet, hogy az agy képes megváltoztatni a test reakcióit (fájdalomérzet/gyógyulás) bizonyos külső információk alapján. Ugyanakkor a placebónál fontos az, hogy itt nem egy önellentmondást dolgoz fel az agy (érzi a szúrást de nem látja), hanem egy pozitív hitet vetít ki a test gyógyulására.