Mi van, ha az idő egy térhez hasonló dimenzió? Hogy fel is fogod, nem garantálom.

Na mi van akkor, ha az idő is csak egy dimenzió, ami magát a teret foglalja magába, és ha példának okáért egy tárgy A pontból B pontba utazik - amennyiben B pont = A-x idő(x mennyisége irreleváns) -, és egyszerűen mint anyag, ott létezik tovább. Nem létezik paradoxon tényező, tekintettel arra, hogy a tárgy csak utazott egy szépet. Ezt tényleg nagyon nehéz elmagyaráznixD és vélhetőleg a gyk látogatók 99,98%-a mit sem fog érteni... de példának okáért, ha egy ember elmegy A pontból B pontba megölni saját magát, akkor teljesen elfogadhatatlan lenne az a tény, hogy nem történik semmi kaotikus? Mármint, logikus, hogy nem ölheti meg magát, ellenben nem utazik vissza, de egy másik logika szerint, amelyben az idő csak egy tér ami valamiképpen magába foglal egy vele szinte azonos tulajdonságokkal bíró teret, vagyis az általunk ismert és érzékelt dimenziókat megeshet, hogy az anyag B pontba került, és slussz passz. Lényegtelen, hogy került oda, vagy mi okozta azt, vagy teljesen paradoxonnak tűnik az egész... az anyag A pontból B pontba került. Mint amikor lépsz egyet, A-ból B-be. Másrészt az anyag nem maga az ember. Minden okokra épül, mindennek konkrét oka van az első októl fogva, 1+1=2, egy okozatnak csak egyetlen egy eredménye lehet. Amennyiben az anyag B pontba kerül, már megváltoztat mindent, azon túl, vagyis az az A pont már nem is létezik többé, vagyis ez maga paradoxon. Innentől már lehet akár Á pont is, mert A = A, de ha az általunk ismert A =! A, akkor már inkább legyen Á. Mert tudniillik, Á =! A. Vagyis a múltba való utazás maga paradoxon egy felületes elképzelés szerint. De azzal, hogy B pontban van az anyag, csak egy újabb változó került a képletbe. Megjegyzem, ha az általam említett jelenség igaz lenne, akkor egy teremtéselméletet lehetne igazolni vele, vagyis megbélyegezni biztosan. Mint amikor sétálsz, vagyis jársz. Mozogsz. Ha a térhez hasonló dimenzió az idő is... vagyis miket írok én, nem hasonló, hanem vele megegyező - ha hasonló lenne, akkor itt-ott eltérne, beszámíthatatlan lenne - akkor az anyag A pontból B pontba kerülhetne paradoxon nélkül. Itt jöhetne egy eszmefuttatás, hogy az okos hülyeség miatt jelen és múlt egyszerre létezik, ezt most nincs kedvem elmagyarázni, aki megérti, megérti... akkor ha létrejön A pont, de annak vége mert az anyag B pontba kerül, akkor, hogy jöhet létre az Á pont? Tekintettel arra, hogy minden egyszerre létezik. Külső hatás talán? Akkor az Á pont mi? Mert minden egyszerre létezett az A ponttal együtt, s ami egyszerre létezik végtelenségig, az nem kizárt, hogy a végtelenségig létezik... akkor nem szüntethető meg. Vagyis vele párhuzamosan létezik egy Á pont is, ami TALÁN egy külső ok miatt jött létre, az anyag B pontba kerülésével? Ha ez véletlen igaz lenne, akkor minden pillanatban x mennyiségű párhuzamos valóság és létezés jönne létre... de ez már nagyon elvág az alapkérdéstől. Bár, ettől függetlenül vicces.

Szóval, szerintetek létezhet egy paradoxon nélküli múlt utazás?