Igaz, hogy a filmekkel ellentétben a közép- és ókori csatákban a felek tipikusan nem ölték halomra egymást, hanem a harcosok 5-10%-ának elesése, vagy sérülése után az egyik fél tipikusan megfutamodott?

Ez az állítás ebben a formában nem igaz. Ugyanis senki nem számolta, hogy már mennyi halottnál tartottak... Kb. ahogy megkérdezted, ez alapján olyannak kellett volna lenni a csatáknak,mint a fociban, hogy ha már túlmentek 10% halottnál, a bíró lefújta a mérkőzést. :D Hát, szó sincs erről.

Minden kort és csatát egyénileg kell vizsgálni, és ilyen általános következtetésnek sincs értelme, hogy "a középkorban és az ókorban nem ölték halomra egymást". Volt olyan csata, ahol halomra ölték egymást, és volt, ahol nem.

Pl. Hannibál néhány csatában halomra ölte a rómaiakat, pl. a trazimenus-tavi cstánál, vagy a cannae-i csatánál, ahol 80 ezer római katona halt meg. Vagy a középkorból is tudunk ilyen véres csatákat, pl. 955-ben Augsburgnál Nagy Ottó a monda szerint csak 7 magyar katonát küldött haza élve, azoknak is levágatta a fülét és az orrát (persze ez csak monda, de a valóságban is eléggé megtizedelhette a magyarokat, és nem hiszem, hogy kímélte őket). De említhetnénk a muhi csatát vagy a mohácsi csatát is, főleg ez utóbbit, ami egy ponton túl mészárlássá változott, és a magyar sereg nagyobbik részét lemészárolták, csak kisebb része tudott elmenekülni és élte túl a csatát.

Viszont említhetnénk olyan csatákat is, ahol éppen hogy összecsaptak az előőrsök és már vonult is vissza az egyik fél. Pl. a gyurgyevói csata volt ilyen, igaz, már a kora újkorban.

Szóval egyáltalán nem lehet általános következtetéseket levonni, terepviszonyoktól, stratégiától, és egy csomó dologtól függött, hogy mi döntött el egy csatát, és hogy mennyi halálos áldozat volt. De olyan szempontból ezt nem lehet vizsgálni, hogy "most ókor van, biztos kevés áldozat van a csatában". Ez így hülyeség.

Vagy ott van még Kr. u. 9-ben a híres teutoburgi csata, ahol a germánok lesből rátámadtak három menetelő római légióra és mind egy szálig lemészárolták őket, senki nem élte túl.

Vagy Kr. e 53-ben Crassus megtámadta a Parthus Birodalmat, és a római sereg messzire benyomult a sivatagba, és addig meneteltek, míg szétperzselte őket a nap, és dőltek ki a szomjúságtól. Ami kánikulát most mi átélünk, az semmi volt ahhoz képest. Aztán egyszer látták, hogy a távolban körülvették őket a parthus nehézlovasok csillogó páncélban. Crassus elküldte ellenük a római lovasságot, amit a fia vezetett, és a buckák között eltűnt a római lovasság. Crassus nem látta, mi történik, hanem egyszer csak jöttek visszafelé a római lovak, lovasok nélkül... Majd kis idő múlva támadtak a parthusok, és az egyik lovas a lándzsája végére tűzte Crassus fiának fejét, úgy támadott. Erre az egész római sereg futásnak eredt, és a parthusok levadászták és kiírtották őket. Ez is egy katasztrófális római vereség volt.

Szóval én nem értem, miről beszélsz, egy csomó csatát ismerünk az ókorból, ami egyszerűen vérengzés volt.

#3-as, most látom, hogy írtál. (az előző válaszomat nem neked írtam).

Nos, sok csatának a helyét sem tudjuk, pl. a mohácsi csata pontos helyét sem sikerült még megállapítani, ezért sokszor a tömegsírokat egyszerűen nem találják meg. És szerintem azt nem lehet vitatni, hogy a mohácsi csata egy ponton túl mészárlássá változott, amit bizonyít, hogy a királyi magyar sereg megsemmisült (mert nem utal semmilyen forrás arra, hogy ez a királyi sereg a továbbiakban katonai tényező lett volna), illetve a sereg vezérei is elestek, maga a király is meghalt, a fővezérek, és ki tudja, hány püspök, érsek, és báró. Ha csak úgy összecsaptak volna a törökkel, és 2-3 ezer halott lett volna, nem halt volna meg a magyar politikai elit 70%-a ebben az egy csatában...

Az augsburgi csatánál én is írtam, hogy biztos nem csak 7 magyar élte túl, viszont a veszteségeknél azért nem tudjuk a mértéket, mert azt sem tudjuk, hány magyar katona vett részt a csatában. Viszont sok adat arra enged következtetni, hogy ez nem lehetett egy könnyű kis összecsapás, mert ezután teljesen leálltak a nyugat felé tartó magyar kalandozások, vagyis igenis véres csata lehetett és komoly vereséggel végződhetett a magyarok szempontjából. Erre írtam, hogy biztos nem kímélte Ottó a magyarokat. Azt én sem tudom, mennyi halt meg, de biztos nem álltak le 10%-nál. :D

A teutoburgi csatát gondolom te se vitatod, hogy ott lemészárolták a római légiókat, illetve Crassusnál is ez történt. De ezeknél kár is tömegsírokat keresni, mert ezek több ezer évvel ezelőtti csaták, és megbízható források írják le, hogy milyen mértékű volt a római veszteség. Bár az igaz, hogy ezek a források sokszor túloznak a számokat illetően, a cannae-i csatában a 80 ezer halott szerintem is túlzás, de nem is ez a lényeg, hanem a csata mészárlás-jellege, ami szerintem a valóságnak megfelelt.

Kérdező, te érted félre a válaszomat. Én az első válaszomban azt írtam, hogy minden egyes csatát külön-külön kell vizsgálni, mert egy csomó egyedi tényező határozza meg, hogy a felek hogyan csapnak össze (pl. van, hogy csak az előörsök csapnak össze, és vége is a csatának), de van, hogy mindkét sereg összecsap és három napig tart a csata. Ott vannak a terepviszonyok, pl. ha hídon vagy folyón kel át egy sereg, sokkal könnyebb megtizedelni, mintha felfejlődik egy nyílt mezőn. Más, ha menetel egy sereg, és lesből rátámadnak, vagy ha fel van fejlődve. Ezek olyan dolgok, amik teljesen függetlenek attól, hogy az ókorban vagy a középkorban vagy akárhol vagyunk. Ezért nem lehet "tipikusan" kijelenteni dolgokat az adott kor és a csaták veszteségeivel kapcsolatban.

A másik, hogy attól is függ a dolog, hogy kik harcoltak egymással. Szerintem a római polgárháborúban nem hiszem, hogy írtották volna egymást a katonák, viszont amikor a punok támadtak, akkor nem kímélték egymást. De ugyanez a helyzet a görögöknél, akik nem hiszem, hogy kímélték volna a perzsákat, de ez fordítva is igaz.

A középkorban más volt egy lovagi csata, ahol átlagosan tényleg kisebbek voltak a veszteségek, és más volt, amikor a keresztes hadjáratok során az arabokkal harcoltak, mert ott viszont irtották egymást,ahol tudták. De más volt, amikor már zsoldos seregekkel harcoltak, és leáldozott a lovagi hadviselés. A százéves háborúban pl. a cracyi csatában az angol íjászok halomra lövöldözték a francia lovagokat. De ugyanakkor a középkor vége felé, a zsoldos seregek sokszor inkább magukkal voltak elfoglalva, a csata közepén hagyták az ellenséget, és inkább fosztogatni kezdtek. Úgyhogy minden csata más és más, és ezer tényező dönti el, hogy mennyi a halálos áldozat, de biztos nem lehet "tipikusan" megállapítani, hogy ebben és ebben a korszakban több vagy kevesebb halálos áldozat volt.

Az újkorral vagy jelenkorral meg szerintem hülyeség összevetni, a kérdésben ez nem fogalmazódott meg.