Hogy lehet, hogy mindíg ugyanazokat a csillagképeket látom az égen (csak időnként arrébb vannak), ha a Föld úgy forog ahogy?

Bakker, fejjel lefelé, hm!

Na de lássuk a kérdést.

Azokat a csillagokat, csillagképeket látjuk, amikre rálátásunk van, így is van belőlük rengeteg, megsúgom, távcsővel, ami felerősíti, összegyűjti a fényt, egyre újabb és újabb csillagok, égi objektumok jönnek elő, főleg fotózással, hosszú expozíciós idővel.

Ha elindulunk dél felé, változnak a csillagok és csillagképek pozíciói az égbolton. kezdenek előtűnni más, eddig nem látható objektumok és az egyenlítő után már nem látható a Göncöl és társai, de feltűnik a dél keresztje, ami ott hasonlóan uralkodó csillagkép, mint nálunk a Göncöl és teljesen új csillagképek jönnek elő fokozatosan, ahogy egyre délebbre haladunk.

Remélem, az világos, hogy az északi és a déli pólusról nézve teljesen más csillagképek észlelhetők, ott már egyetlen hasonlót sem lehet látni, mivel 180 fokban eltér a két nézőpont fő iránya, ami nekünk is felfelé, meg nekik is felfelé, de ugye amint írtad, nekik a felfelé hozzánk képest lefelé van.

(hehe, fejjel lefelé :))) )

Ennél egyszerűbben nem tudom, de remélem érthető, vagy ha nem, hát kisnyúl.

"Van egy térkép, amin fent van az összes csillagkép és régóta nem változott."

Nem is nagyon fog, már nem találnak fel új csillagképeket, még ha meg is jelenik egy-egy új szabad szemmel látható csillag (ami nem hiszem, hogy gyakori lenne).

Egyébként nem látod mindig ugyan azokat, vannak amik nem látszanak egész évben, ezért kellett régen az embereknek olyat találni a tájékozódáshoz, ami igen.

pl.: Kassziopeia

Az hogy az emberek sokszor csak a Göncölszekeret ismerik az nem egy komoly érv e téren. A Göncölszekér amúgy sem csillagkép hanem egy csillagkép ismert része, a Nagy Medve csillagkép fényesebb csillagai rajzolják ki.

A csillagképek ugyanúgy körbeforogni látszanak a Föld körül mint a Nap. Tehát nem látjuk mindig ugyanazokat és van ami nappal lenne látható csak nem látszik. A csillagképek lefedik az északi és déli látómezőt is.

Összesen 88 csillagkép van, ebből ismernek egy Göncölszekeret ami nem is csillagkép.

Mivel már rég körbenéztek és minden irányba feltérképezték ezért nem változik, ahogy a földrészeket is feltérképezték azt se fedeznek fel újat.

A csillagképek ugyanúgy mint a Föld fel van térképezve és az is egy göbön ábrázolható, csak az nem lefelé nézve olvasandó térkép hanem felfelé nézve.

Itt van egy összeillesztett ábrázolás a Föld és a csillagképek teljes gömbtérképéről. 04:22 nél bár ezen nincs rajta az összes csillagkép mert zsúfolt lenne a kép, de látható a dolog mibenléte.

[link]

Csillagképek méret szerinti listája

[link]

Vagy még egy kis adalék a témához.

Csillagtérkép északi és déli együtt:

[link]

Vagy google: Map of the Sky

[link]

google sky (de az utolsó jobb)

[link]

Jobb oldalon rá lehet közelíteni a Naprendszerre és jobban látszik. Ebben 100 000 csillagot ábrázoltak 3d-ben.

[link]

Azok a csillagképek élnek legélénkebben a köztudatban, amelyek közel helyezkednek a Sarkcsillaghoz, így az év minden hónapjában láthatóak. Ez szerintem nem szolgál külön magyarázatra, ha egy halmazban bizonyos elemek gyakoribbak mint a többi, akkor azok fognak dominálni.

A legfényesebb csillagokból állóak a Kis Medve, Nagy Medve, Kassziopeia, Cefeusz, ők az év minden napján, az esték minden órájában megtalálhatóak az égbolton hazánk felett.

Ahogy haladsz lefelé az equatoriális háló fokain (távolodsz a Polaris-tól), egyre kevésbé ismert képeket látsz.