Mikor használunk "j"-t és mikor "ly"-t? Szerintetek igaz, hogy attól függ, melyikkel néz ki jobban leírva a szó?

Hát kedves BringaManó, egy dolog biztos. Ha semmit sem vagyunk hajlandók megtanulni, akkor számos problémánk lesz az életben, és ezekből legkisebb, hogy egy adott szóban "j" vagy "ly" írandó.

Számomra azonban ennek a 18-szoros polémiának a legfőbb tanulsága nem ez, hanem a békétlenség korlátlan jelenléte. Feltesznek egy kérdést, születik rá egy válasz. Addig rendben, ha téves, azt a részét kiigazítjuk. Ezt is lehet persze sokféleképpen. Az azonban már nincs rendben, ha kákán is csomót keresünk.

A nyelvben is van természetesen egzakt szabályrendszer, alapvetően azonban nem egy matematikai tézisrendszer, amelyet axiomatikusan felépítettünk. Itt mindenben van kis igazság és számos kivétel. Éppen ezért aki igényes a helyesírására, megtanul minél többet belőle, aki meg nem igényes, keresi, mibe köthet bele. Próbáljunk talán együttműködőbbek lenni, hátha több eredményt hoz. Végtére is ez a cél, nem?

"9-9 pontban összefoglalható"

oh, hát ez szuper, csak ennyi?... :-DDD

"Igaz, minimális előismeretet feltételez a szabályrendszer megfelelő alkalmazása, így tudnunk kell, melyek az idegen eredetű szavak, és mely idegen szavakban volt eredetileg l betű, ill. melyek az ősi tövek."

XDDD "minimális" szakadok :-)

Hát akkor ezt meg is beszéltük...

---

Na jó, azért elolvasom kíváncsi lettem...

J/1. benne egyből két kivétel (de jó, akkor nemcsak a "minimális előismeretet" meg a 18 szabály, hanem még azoknak az alszabályai, kivételei is... még esélyesebb, hogy megtanulja az átlaggyerek...)

és az igei tövek közé keveredett az "elfajul" is... jó az ott?...

és az émelyít nem igei tő?

(de egyébként az, hogy milyen a "töve", nem lesz igazán egyértelmű a legtöbb gyereknek, a hülyít/hülyül/hülyéskedik, molyol, megtébolyodik, megpályáz?... én értem, de ők is?...)

J/2. "Az ősi tövekben..."

Na jó, kösz. Ezzel így pont nem megy semmire egy gyerek az iskolában.

Ráadásul a birtokos személyjelek sem olyan egyszerű eset, mert ha ly-ra végződik a szó, akkor máris bekavar a vizuális memóriának: uszálya, helye, tengelye, kételye, bivalya, veszélye, fortélya, ünnepélye, erélye, segélye, borbélya, stb. stb.

(természetesen én értem, hogy hol végződik a tő, csak most alsó tagozatosokra gondolj, ráadásul nem a legjobbaknak kéne ezt megtanulnia, hanem kb. mindnek...)

J/3. "Idegen eredetű szavakban"

na hát az meg mi?... folyton jöttek (és jönnek és jönni fognak) jövevényszavak, melyik számít idegennek? egy "mai gyerek" honnan tudná a csaj, kaja, majom, pajtás, pajzs stb. szavakról, hogy "idegen eredetű" vagy nem? neki már a fájl is régi magyar szó!...

áh, ezzel így nem lehet mit kezdeni. még felnőttként sem.

és akkor még a végére odaírja, hogy "(Az idegen eredetű szavakat illetően lásd még a következő bekezdés 3. pontját!)"... ez a legjobb. vagyis: a jövevényszavakban j, kivéve, hol ly. Köszi a szabályt. :->

J/4. "“L” előtt és után mindig"

na, ez legalább egy egyértelmű szabály. (persze az összetett szavakat nem említi: helylemondás, molylepke, mélylélektan, pikkelylemez, pisztolylövés, szegélyléc, személyleírás, súlylökés... sebaj.)

J/5. "“T” előtt szótövön belül (gyakran ősi -t képző)"

na, hát ez is egyszerű, hálisten (persze összetett szavak itt is vannak)

ha már "ősi képző", akkor van pl. "e helyt"...

J/6. "“R” után (általában ősi tőszavak része)"

ok, csak megint az ősi tőszavak..... senki nem érti

J/7. "Minden hangutánzó szó tövében"

Oké.

(Bár ott a selypít...)

J/8. "Az ősi -aj/-éj, -ej képzőben (általában hangutánzó tőből)"

"ősi"... "általában"..."hangutánzó"... "tőből"... remek gyűjteménye azoknak a szavaknak, amelyekkel nem tud egyértelmű eredményre jutni a gyerek (se)...

J/9. "A madárneveket ly-nal írjuk, ezek alól 6 madárnév kivétel"

Szuper... (meg az összetételek, levéljáró, jégmadár, meg amiknek a nevében van más j betűs szó, pl. vörös fejű gébics... remélem, a gyerekek tudják majd követni a szabályt)

LY/1. "Melléknevekben és névmásokban, ill. a belőlük képzett szavakban"

persze a tövekről beszél megint, a bajos pl. nem tartozik ide, pedig melléknév...

de mondok én rendes melléknevet is: szilaj, duhaj, dévaj, maszáj,

LY/2. "Amikor az eredeti tő „L” hangja van LY alakváltozatban"

Na, ezt végképp nem fogja tudni senki, aki nem tudja a helyesírást amúgy is...

Azt hitted, hogy ez csak a lyuk/luk szabály/szabál, góly/góla esete? Ó, nem sokkal durvább, olyan "eredeti töveket" is mond, amiről még a leghardcore-abb tanárnők sem hallottak: "boly (vö. bél), Erdély (erdő + elve), folyik (vö. fúl), golyó (vö. gyalog), gulya (vö. gyűlik), hályog (vö. halvány), hely (vö. hol), hólyag (vö. holt), hüvely, hüvelyk, pehely/pelyhe, súly (vö. silány), süllyed (vö. züllik), tavaly (vö. távol), vályú (vö. válik), stb."

(hát én ettől elhatárolódom, csak idéztem, nem hiszem, hogy mindegyik etimológia stimmel)

LY/3. "Jövevényszavakban LY gyökerezett meg az L helyén"

Tehát J/3 kivétellistája. Akkor miért nem oda írta? Ja, hogy kivételnek túl sok... Hát ez az, itt a bibi...

LY/4. "V vagy H előtt nem hangutánzó vagy hangfestő magyar szavakban"

és a lajhár? meg a szajha? vagy ezek nem eléggé magyar szavak? ja bocs...

(meg persze rengeteg összetétel)

LY/5. "Az -olyog/-alyog, -elyeg, -ölyög igeképzőben"

na jól van, ennyire specializált szabályokat ne csináljunk már :-) a madárneves se semmi, de ez még rátesz egy lapáttal. ez már tényleg nincs messze attól, hogy "egyesével" kell megtanulni...

(ráadásul ott a sajog ige...)

LY/6. "B és G vagy K után (általában jövevényszavak)"

(no comment)

LY/7. "Hangutánzó tőből -olya/-alya, -ölye végződéssel képzett szavak"

(az LY/5 fokozva... még speciálisabb, még ritkább – és mégis kap egy külön szabálypontot)

LY/8. "Az -ály, -ély (-oly, -ely) főnévképzőben".

ühüm. kivéve a kivételek. mert hát mi az, hogy főnévképző... ő azt mondja, hogy a tökély is ide tartozik. mi a töve? és akkor jó ez is?: csevej, röhej, robaj, sóhaj, zsivaj...

LY/9. "A repülő állatok (főként madarak) neveiben (szó elején nem!)"

tök jó, de ez már volt a J/9-ben is, miért kell ezt két külön szabálypontba rakni? miért nem elég azt a hat kivételt berakni ez alá?... persze az rosszul nézne ki, hogy megint egy kupac kivétel... de hát ha ez az igazság?...

- - -

Egyébként maga a gyűjtemény, és a "szabályrendszer" tök jó, köszönöm, hálás vagyok érte, egy nyelvésznek bizonyára érdekes ilyet összerakni, s figyelni-keresni, hogy van-e, ami kilóg, miért lóg ki stb. ...

Csak hát ezt se megtanítani nem lehet egy teljességében (legfeljebb néhány egyszerűbb részét, ökölszabályként), sem annak nem segít, aki éppen gyorsan fogalmaz valamit, és szeretne 2-3 egyszerű szabály alapján gyorsan dűlőre jutni...