Szabadok vagyunk igazából, szabadon válthatunk munkahelyet amikor nem vagyunk megelégedve valamivel vagy ez egész csak agymosás eredménye?

#30 Ez sem teljesen igaz, mert ki vagy szolgáltatva a rendszernek. Jön egy COVID vagy klímakatasztrófa, megindul 1 milliárd ázsiai AK47-esekkel, és ennyit a biztos jólétről 😃

Fogalmi kérdés.

Egy féle szabadság van, az pedig az amikor bárhová mehetsz és bármit csinálhatsz. Ha akarod a rendszerből is ki tudsz lépni, pl önfenntartó gazdasággal.

Ezt a csóró melós is megteheti, meg te is a passzív jövedelmeddel. Mindketten élhettek a szabadságjogaitokkal.

Amint a jogaidban korlátoznak, már nem vagy szabad.

Amiről te beszélsz az a függetlenség. Az egy másik fogalom

"ki vagy szolgáltatva a rendszernek. Jön egy COVID vagy klímakatasztrófa, megindul 1 milliárd ázsiai AK47-esekkel, és ennyit a biztos jólétről"

A pénzrendszer aligha fog összeomlani, az egyik legbiztosabb dolog már évszázadok óta. De ha természeti katasztrófa vagy egyéb apokalipszis van, akkor nyilván az sem véd meg tőle. Mint ahogy semmi más sem.

Szabadság, függetlenség? Jó kérdés, ki melyiket minek tekinti. Számomra a szabadság egyenlő azzal, ha szabadon rendelkezhetek az időm felett, és dönthetem el, hogy kinek adok belőle, mire áldozok belőle - anyagi érdekek miatt pedig nem kell lemondanom róla.

Tehát a szabadság az, ha élhetsz a lehetőségeiddel. Az eszeddel, az ügyességeddel, a fizikai erőddel és a környezeted által nyújtott lehetőségekkel. Amennyiben nem akarsz élni ezekkel továbbálsz más helyekre, más vidékekre.

Ismétlem ezt egy melós is megteheti meg egy milliárdos. Némileg függ a politikai helyzettől, de főleg Európaiként nagyon sok jogod van más országokba is menni, nem menekültként.

A lehetőség a lényeg, még akkor is ha egy melósnak 1000x nehezebb, mint egy milliárdosnak.

Nagybátyám anno 20 USD-vel ment ki anno hajón USA-ba, mára vállalkozása és hajója is van.

Ez értelmezés kérdése, de mi az igazi szabadság?

Ha mondjuk harmincöt kötelező olvasmány közül választhatsz egyet, vagy az, ha úgy dönthetsz, hogy nem választasz egyet sem?

Mindkettő az, de utóbbit magasabb fokúnak értékelem.

Visszatérve a kérdező dilemmájára, nyilván sokkal magasabb fokú lesz a szabadsága, ha képezi magát, és inkább ragaszkodnak hozzá, mintsem megnehezítik az életét.

Ez továbbra is fogalmi kérdés.

A szabadság az amikor valamit megtehetsz az adott rendszer törvényei szerint. Pl átlépheted a határt, vagy felmondhatsz a munkahelyeden. Nincs korlátozva mikor mit és hogyan tehetsz meg. Nem él kényszerítő eszközökkel az állam amennyiben betartod a törvényeket. Pl szeretnéd agyonverni a hangosan TV-ző szomszédodat egy vascsővel, azt nem teheted meg. Cserébe garantálja az állam, hogy a szomszédod sem b..szhat agyon egy húskloffolóval, következmények nélkül.

...

Amiről ti beszéltek az az anyagi függetlenség. Alkalmazottként van főnököd, viszont ezért cserébe egy rakás felelősséget megúszol. Nem a saját pénzedért, vagyonodért vállalsz teljes felelősséget. Egy jólfizető alkalmazotti munkaviszony, mondjuk fejlesztőként, mérnökként 800-1M nettóért sokkal kisebb stressz mint egy csoport vagy projectvezető, vagy osztályvezető. Sőt kevesebb stressz mint a saját vállalkozás adott esetben. Nem mindenki alkalmas rá. Tőke kell hozzá, talpraesettség és nyomulás.

Baromság, hogy a passzív jövedelem ne lenne munka és felelősség. Nincs olyan hogy passzív jövedelem, csak ha már befektettél mondjuk 50- 100 milliót. Abból ki lehet hozni egy átlagos fizetést, de akkor még sehol nem vagy a jóléttől. Pl veszel belőle 3 lakást, és kiadod 400K-ért.

Viszont azt a 100 milliót meg kellett keresned, szóval ha nem örökölted, akkor bizony véresen keményen meg kellett érte küzdened alkalmazottkent vagy vállalkozóként.

Szóval ez a passzív jövedelem tőke nélkül ez fa..sság, és az MLM-es majmok hülyítik vele a csórókat, hogy bebukják a kis pénzüket a piramisjátékukban. Az MLM is addig működik, amíg van bepalizható réteg.

Valószínűleg az egyedi tudás a legjobb befektetés. Azt nem veheti el senki, nem éghet le mint egy ingatlan, nem lophatják el. Persze elavulhat, de szinten tartva és aktualizálva értéket teremt és később saját szakmai vállalkozást is.

Ami pl egy kreatív embernek alap mód. Én ha 1 millió érkezne a számlámra akkor is fejlesztő-alkotómunkát vágeznék, mert megőrülnék munka nélkül. Csak kicsit lazábban, kevesebb feszkóval és felelősséggel.

"Amiről ti beszéltek az az anyagi függetlenség."

És ez teremti meg szvsz a valódi szabadságot.

"Egy jólfizető alkalmazotti munkaviszony, mondjuk fejlesztőként, mérnökként 800-1M nettóért sokkal kisebb stressz"

Igen, ugyanakkor kiszolgáltatottság. Persze elmehetsz máshová dolgozni, akár többért is, ugyanakkor egyrészt kell menned, ha esik, ha fúj, ha megváltozik a munkavégző képességed, ha nem - ha van a közelben ilyen munkahely, ha nincs.

Ha otthonról vagy távolról tudsz benne dolgozni, nagyságrendekkel több a szabadságod.

"Nincs olyan hogy passzív jövedelem, csak ha már befektettél mondjuk 50- 100 milliót. Abból ki lehet hozni egy átlagos fizetést, de akkor még sehol nem vagy a jóléttől. Pl veszel belőle 3 lakást, és kiadod 400K-ért."

Pontosan. Szabadságról beszélünk, nem jólétről. :) Ez az összeg a mai piaci viszonyok között elég stabilnak ígérkezik, és követi az inflációt. Ha pedig bedől az albérletpiac, használhatod másként, vagy eladod, és a tőkét másba fekteted.

"Viszont azt a 100 milliót meg kellett keresned, szóval ha nem örökölted, akkor bizony véresen keményen meg kellett érte küzdened alkalmazottkent vagy vállalkozóként."

Ez is tökéletesen igaz. Nincs passzív jövedelem tőke vagy munka nélkül, ezt én is szeretném leszögezni, nehogy valaki félreértse! (Az MLM-ben is sokat dolgozik az, aki erre a szintre eljut.)

"Ami pl egy kreatív embernek alap mód. Én ha 1 millió érkezne a számlámra akkor is fejlesztő-alkotómunkát vágeznék, mert megőrülnék munka nélkül. Csak kicsit lazábban, kevesebb feszkóval és felelősséggel."

Erről beszélek én is. :) Az igazi szabadság az, amikor szabadon alkothatsz (vagy pihenhetsz, amikor neked éppen úgy tetszik), nem kell megfelelned senkinek és semminek. A művészettörténet legnagyobb alkotásai (leszámítva az építészetet, amit nehéz kedvtelésből űzni) is így születtek: hobbiként, művészi próbálkozásokként, nem megrendelésre. Az igazi szabadság manifesztációi ezek.

"Akiknek annyi pénzük van, hogy a pénz már minden biztosit nekik egy életre."

Kívülről nézve könnyű azt hinni, hogy a gazdagoknak nincs semmi gondjuk.

Nos, nincs a fenét. Csak mások, mint NEKED.

Egy brit királyi családnak, egy milliomos zenei hírességnek, egy híres üzleti személyiségnek például gyakorlatilag nincs magánélete.

Ami időt nem munkával tölt, azt riportokkal stb. tölti, mert kell a marketinghez az állandó megmutatkozás.

A nap szinte minden perce betáblázva.

Neked meg 8 óra a meló. Nekik gyakorlatilag napi 24 óra.

Persze, könnyű azt hinni, hogy nekik könnyebb.

Aztán meg kell nézni, hogy a hirtelen meggazdagodott, híressé vált kisemberekből mennyi lesz drogos, lelkibeteg, öngyilkos, mert em bírja az ezzel járó új, szokatlan kötöttségeket és stresszt.

Szóval nem olyan igaz az, hogy a szomszédnak mindig jobb, csak engem ver a sors.

Ez akkor gond csak, ha a "játékok" amivel dolgozunk és fejlesztünk, high-tech kutatóeszközök. Bármennyire is szeretném, nem tudok megvenni egy 1500 millió forintos műszert otthonra, amiben ha leejtek valamit éz eltörik, kapásból 3-4 millió Ft kár keletkezik. (Itt megtörtént, kaptunk egy ejnyebejnyét, bumm 10 millió Ftos kárért, mert valaki felelőtlenül elfelejtett bekapcsolni egy hűtőkört és leégett egy elektronika) illetve magánszemélyként soha az életben nem kapnék kölcsön egy 50 milliós Coherent lézert csak poénból, és sose kapnék humán kísérleti engedélyt.

Tehát nekem pl az nagyobb alkotói szabadság, ha bejöhetek a munkahelyre és kvázi azt csinálok amit akarok jófej emberekkel, csak legyenek jó fejlesztési és kutatási ötletek, projectek.

Nem azért tanultam 5 évig az egyetemen, hogy mondjuk otthonról szkriptelgessek valami backend vagy frontend kódot. Halálra unnám magamat.

Ezért cserébe bevállalom a függetlenségem egy bizonyos szintű korlátozását, de csak addig amíg élvezek bejárni a munkahelyemre és bírom a kollégákat. Ha ez változna akkor lépnék az anyagi függetlenedés irányába, ugyanakkor engem speciel ez nem vonz annyira. Elég a tudat, hogy megtehetném ha akarom (ez a szabadság)

"Ez akkor gond csak, ha a "játékok" amivel dolgozunk és fejlesztünk, high-tech kutatóeszközök."

Igen, ezt megértem. Az ilyesmit tényleg nehéz saját tőkéből finanszírozni (meg ha engedélyeztetéshez kötött, akár hosszadalmas is lehet).

Ezért is hoztam példának a művészetben az építészetet, hiszen egy Gaudínak nyilván nehezebb önerőből kiteljesednie egy Van Gogh-nál.

A legtöbb (alkotó) emberre ugyanakkor igaz ez a függetlenség = szabadság elv. Nem vitatkozni akarok veled ebben (és győzni), csupán megértetni a magam álláspontját mindenkivel, aki ezt olvassa. Hátha mond neki valamit.

A szabadság szvsz a függetlenség elérése és a saját, mentális korlátaink ledöntését jelenti (hiszen azok is akadályozhatnak a kiteljesedésben és a szabadság megélésében).