Az ember miért szomjazza a csodákat?

"Régen ugye rengeteg feltáratlan dolog volt, az emberek nagyon keveset tudtak, hittek sokan egyszarvúakban, mindenféle természetfeletti lényben és jelenségben."

Divatos, de átgondolatlan tévedés. A csoda természetfeletti, rendkívüli esemény, ami megtöri az események szabályos láncolatát. Ennek megfelelően a csoda fogalma csak ott létezik, ahol már van természettudomány, és a természetet szabályos rendszernek tekintik, amely szabályokhoz képest a csoda kivétel.

Vagyis nem igaz, hogy az emberiség "régen" a "feltáratlan dolgok" miatt "természetfeletti lényekben hittek". Fordítva. A legrégebbi korában az emberiség egyáltalán NEM hitt se természetfeletti lényekben, se csodákban, mivel sem a természet, sem a szabályos jelenségek fogalmaival nem rendelkezett.

"Ma azonban már a legtöbb dologról a tudomány lerántotta a leplet, egyre kevesebb dolog van, amit nem lehet megmagyarázni"

Minden korban, mindig minden meg volt magyarázva, csak a magyarázat tudományos színvonala volt más. Pl. az esőről gondolhatták, hogy az istenek könnyeznek, de az formálisan magyarázat volt, tehát senki sem gondolta, hogy valamiféle "rejtély" van ott, amiről "le kell rántani" a leplet. Amit te elmondasz - hogy régen az emberek rejtélyesnek tartottak mindent, vagy minden bokorban csodát láttak - egy felvilágosodás korabeli, naiv népszerű elképzelés az eszmetörténetről.

"Sokan hisznek Istenben meg angyalokban. Miért?"

Kérdezd meg őket. Valószínűleg ők azt is el tudják mondani, hogy mi a különbség vallás és szórakozás, pl. egy vallási tanítás és egy akciófilm között. Nekem kicsit naivnak tűnik, hogy olyan egészen különböző funkciójú és tartalmú dolgokat, mint egy mozifilm vagy egy vallás, összemosol azon az alapon, hogy "egyik sem igaz". Hát ja. Egyik sem igaz, mindenki hülye, csak az ateisták okosok. Akkor a kérdésedre az a válasz, hogy mert a nemateisták nemokosak, szemben az ateisták okosságával.

Van egy érdekes lélekvándorlásos megfejtés is, mely szerint épp az itt "szolgálatát töltő" lelkünk alapigénye, hogy bemerüljön a virtuális valóságba, és emberszemmel, egy emberi életen át mélyen belefeledkezzen. Még a színház, az olvasás, a mozi, a tévébámulás, és még száz fajta mese magyarázata lehet ilyesmi: a bennünk "önfeledten szórakozó" lélek izének alapigénye ez a fajta "kikapcsolódás".

A párhuzam és az analógia gyönyörű. És mégis, ismét csak egy virtuális valóság! :D

mint ahogyan már mondták, a z ember törekszik arra, hogy megmagyarázza a körültte lévő világban a jelenségeket. PL az eső lehet az istenek könye, de elfogadhatunk tá egy tudományos, meteorológiai magyarázatot is.

Azt viszont, hogy miért pont akkor esik amikor, pl az esküvőd napján, vagy a mikor nyaralni mész, nem magyarázza a tudomány, viszont ezt is meg szeretnénk érteni. nemtudom, hogy ez érthető volt-e ez. Pl lehet tudományos magyarázat arra, hogy miért lsz rákos valaki. De amikor rákos leszel, felmerül a kérdés, MIÉRT PONT VELEM TÖRTÉNIK EZ? erre a tudomány soha nem fog tudni válaszolni. A vallás, miszticizmus, ezotéria viszont igen.

"Azt viszont, hogy miért pont akkor esik amikor, pl az esküvőd napján, vagy a mikor nyaralni mész, nem magyarázza a tudomány"

Dehogynem. Magyarázza a tudomány (páraképződés, pára kicsapódása, szél stb.), magyarázza a mitológia (az isteneknek nem tetszett az esküvőd és odalötyböltek egy kis vizet) meg még sokféle más magyarázat van rá.

előző, nem értetted meg a különbségtételt.Miért pont az én esküvőmön esik, és miért nem másén? miért engem ütött el a kocsi, miért nem mást? miért engem raboltak ki, mérnem mást?

a tudomány megmondja, hogy az esküvőd napján 15% az eső valószínűsége, azokból a faktorokból, amit te is említettél. De arról, hogy miért az a 15%os valószínűségű esemény következik be, és miért nem a 85%-os valószínűségű, arról semmit nem mond.

"Miért pont az én esküvőmön esik, és miért nem másén?"

Ha elég meteorológiai műszer figyelné az időjárást, akkor a tudomány erre részletes magyarázatot tudna adni. Pl. az összes páracseppet követnék szenzorokkal aznap a 100 km-es környékeden és pontosan megmagyaráznák, miért épp akkor esett az eső.

Pont úgy, ahogy a mitológia is pontos és részletes mitológiai magyarázatot ad az eseményre.

Én értem mire gondolt. Talán szerencsésebb példa lett volna egyenesen a közepéből, hogy miért szép, ami szép? Nagyon keményen kudarcba fulladt minden próbálkozás, ami arányokat feleltetett volna meg a kellemes esztétikum nem feltétlenül számszerű ismérveihez... Egy színösszeállítás, egy diszharmónia, egy meglepetésszerű, oda nem illő, mégis kellemesen elvetemült díszítőelem, egy alapvetően rossz helyen megtört sík felület, egy nyomasztó beltér, mind-mind tud nagyon szép is lenni, és tényleg "csak tudja", aki tudja, hogy szép. Képtelenség tudományos igényességgel elmondani a lényegét. Csak intuitívan és képiesen ragadható meg valamennyire. Például ha azt mondom, hogy akkor látsz valamit szépnek, ha megnézed rendesen. Nyilván vagy igaz, vagy nem. A magad számára igazzá is teheted és az ellenkezőjévé is. Annyi kell hozzá fejben, amennyi egy mozdulathoz. És mégis, bármikor megteheted, hogy gyermeki, friss szemmel rácsodálkozol gyakorlatilag éppen arra, ami előtted van. De szép színes :D

Itt ásódott el a kutya is: a továbblépéshez képesnek kell lenni észrevenni: ami van, az nem is lehetne. Magyarázzák véletlennel, de teljesen hihetetlen. A hosszabb idő csak az entrópia növelésére jó, és sziklakocka se jött létre, sejt meg mégis hogyan? Nem kell sokat szaladgálni, hogy csodát láss. Nem lehetne, és van. Te magad se lehetnél, mégis így alakult. Hogy mi vagy ki miatt, az szinte mellékes. Teljesen hihetetlen, hogy bárki ilyen rendszert lök egy hatalmas bolygóra a sötét űr legmélyén. És mégis itt van minden. Az ősrobbanás feltérképezéséből is csak a lényeg hiányzik, eddig akár azt is sejthetnénk, hogy nem volt akkor semmi, aztán "lett", vagy azt is, hogy az elmélet bármilyen szellemes, nem vezet sehová, meddő, nem úgy történt. Ismeretlen eredetű univerzumban létezünk megfoghatatlan okokból. Két nagy szemgolyó fürkészi a furcsaságokat, egyszer szembetalálkozik önmagával, megretten és végtelen csodálat önti el. Ez az ember kiváltsága. És ez is tény, de kétlem, hogy valaha is tudományos lesz. Hacsak vissza nem kapja régi, átfogóbb jelentését ez a szép szó.

ma 00:10

"Képtelenség tudományos igényességgel elmondani a lényegét. Csak intuitívan és képiesen ragadható meg valamennyire."

Az, hogy mi tetszik és mi nem, gyakorlati kérdés, a tudomány (az esztétika tudománya) csak közelítheti. Ugyanúgy, ahogy sebész sem az lesz, aki elolvasott egy orvosi könyvet, hanem az, aki ezen felül még gyakorolt is. De egyébként nincs tisztán elméleti tudomány. Még a fizikához vagy a matekhoz is kell gyakorlat. A fizikus munkájában is van hallgatólagos, gyakorlati tudás, amit tankönyvekben nem lehet visszaadni.

"Te magad se lehetnél, mégis így alakult."

Az, hogy vagyok, bizonyítja, hogy lehettem. Ami van, az a fortiori lehetséges, hogy legyen.

"Az ősrobbanás feltérképezéséből is csak a lényeg hiányzik"

Az ősrobbanás elméletéből SEMMI sem hiányzik. Ahogy nem hiányzott semmi a korábbi elméletekből sem, pl. a görög mitológiából. Ezek mind teljes magyarázatot adtak arra a kérdésre, hogy miért és hogyhogy létezik a világ.

"És ez is tény, de kétlem, hogy valaha is tudományos lesz."

Minden tény tudományos, amikor/amíg/amennyiben tudományosan vizsgálják, egyben minden tény művészi/vallási/erkölcsi/csodálatos/meseszerű stb., amikor/amíg/amennyiben művészi/vallási/erkölcsi/csoda/mese stb. szempontból vizsgáljuk.