Tényleg a jeges tóba fulladt az osztrák és orosz sereg az Austerlitzi csatában?

#1 vagyok. Egyébként ez a jelenet már annyiban sem tükrözi a valóságot, hogy az eredeti propaganda szöveg az volt, hogy a visszavonuló orosz csapatok alatt lövette ki a jeget. Ekkor már a csatának vége volt, már csak a menekülő seregeket vadászták. De mint fentebb írtam, ez sem így történt.

Egyébként elvileg találtak 150 lótetemet is a tóban, úgyhogy elképzelhető hogy sokkal többen estek bele, csak a 3 megtalált szerencsétlenen kívül a többi ki tudott mászni. És itt lép érvénybe amit írtam, hogy ők menekülés közben fagytak halálra

Napóleon dinamikus és agilis hadvezetése következtében Mack tábornokot Ulmnál sarokba szorította, ezzel az osztrák haderő zömét legyőzte. Ferenc császár így kiszorult birodalmából, a franciák bevonultak Bécsbe, ám azt nem sikerült megakadályozni, hogy az osztrákok maradéka és az orosz hadak ne egyesüljenek és így mégis számbeli túlerőt ne alkossanak.

Napóleonnak megtetszett az Austerlitz környéki dombvidék, azt jól feltérképezte, majd egy sor részletében kidolgozott haditerv szerint csapdát állított ellenfeleinek.

A csapda központi eleme volt, hogy Napóleon a Pratzen fennsíkot átengedte az oroszoknak, hogy onnan, mint jó kiinduló helyzetből folyamatosan a szándéka szerint mozgassa, húzza maga után a koalíciós erőket. Ennek során számításba vette az időjárás alakulását is. amely szerint a kora reggeli köd délelőtt folyamán felszáradt. Amint az orosz főerők beértek a Pratzen fennsíkra, látszattámadást indított, majd visszavonulva vonta maga után az ellenséget.

Az oroszok majdnem elkerülték a csapdát, mert Kutuzovnak nem akaródzott a Fennsíkról az orosz centrum zömét a jobbszárnya után küldeni a franciák üldözésére, csak a türelmetlen Sándor cár ismételt parancsára indította meg a völgyekben megülő ködbe a csapatait, amit aztán a franciák mindenhol a környező dombokat megszállva előnyös pozíciókból ágyú és puskatűzzel halomra lőttek, amikor a köd feloszlott.

Ekkor mindenhol kialakult az állóharc, Napóleon előre felállított lovassági és gyalogsági erőkkel rohammal elfoglalta a Pratzen fennsíkot, kettévágva így a koalíciós erőket, szétszórva a centrum maradékát és egyes hadoszlopokat teljesen felmorzsolva.

"a szövetséges hadak, az egész vonalon megverve, megkezdték az általános visszavonulást. Az orosz III. oszlop úgyszólván teljesen megsemmisült; a balszárnyon harcoló csapatok, vagy a Kienmayer- és Doktorov-csoportok, valamint a Langeron-oszlop részei a félig befagyott satschani és mönitzi tavak jegén igyekezvén visszavonulni, szintén tömérdek veszteséget szenvedtek. Ezek maradványait Buxhövden igyekezett összeszedni. Ellenben a többi csapatok aránylag kevesebb veszteséggel úszták meg a dolgot.

Ez a nap az oroszoknak 21.000, az osztrákoknak közel 6000 emberükbe került s azonkívül a szövetségesek mintegy 130 löveget is vesztettek. Przibysevski tábornok több ezer emberével körülfogatván, nyilt mezőben letette a fegyvert. A franciák vesztesége körülbelül 10.000 emberre rúgott."

Így hát valóban volt olyan momentum a csata történetében, amiről a kérdés (és a filmbeli jelenet) szól, csak annyi különbséggel, hogy nem ez volt a fő tényező a kimenetelét illetően, hanem a gondosan megtervezett hadműveletek sora és az alapos helyismeret, mert a francia hadvezetés szinte mindig pontosan tudta, mi történik, sőt még az egymásnak feszülő erők nagyságával is többnyire tisztában volt, az orosz - osztrák erőkkel ellentétben és ehhez járult a briliáns húzás, az időlegesen átengedett Pratzen fennsík rohammal való bevétele, amellyel Napóleon végleg ellehetetlenítette a hatékony ellenállást.

[link]

# 4

IDÉZLEK: "Napóleon dinamikus és agilis hadvezetése következtében Mack tábornokot Ulmnál sarokba szorította, ezzel az osztrák haderő zömét legyőzte."

Ulmnál csak 40 000 osztrák harcolt, 1805-ben az osztrák Császári-Királyi Hadsereg összlétszáma 300 000 katona volt.

Tehát Ulmnál nem az osztrák haderő zömét győzte le Napóleon.