Irányítás pszichológiája?

Az a sajnálatos helyzet, hogy ez nem egy recept. Az ember kinyitja, elolvassa, megcsinálja. Ilyen nincs. Az ember önmagát a "helyes irányba" tudással képes. Lehetőleg minél magasabb színtűvel. A tudás témája szinte mindegy: fizika, kémia, biológia, technológia, humán tudományok, nem számít.

Az ember alaptulajdonsága a sikerigény, ez hajtja előre. És előfordul (egyre gyakrabban errefelé), hogy a sikert mások fizikai, szellemi, lelki kifosztása árán kívánja elérni. Ezrével van rá példa. Nagyon durvák is. Nem azokról az emberekről beszélek, akiket a köznép bűnözőnek tart. Nem, ezek úgy csinálják, hogy a több csodálja őket. akkor is, ha áldozat.

Amúgy, hogy van-e ilyen igényünk? Mit gondolsz a rabszolgaság műfaja miért dívott évezredeken át? Az ember annyira aljas tud lenni, hogy nem "irányít", hanem eldobható tárgynak tekint embereket.

"Az embernek" eredendően nincsenek ilyen igényei, hanem bizonyos társadalmi/kulturális helyzetekben jöhetnek fel ilyen igények.

Hogy "az embernek van igénye arra, hogy a saját életét irányítsa, tehát mindenki egyfajata "főnök" a saját életében", konkrétan a modern nyugati individualizmust fedi le.

Hogy egészséges embernek nem alapigénye másokat irányítgatni, azt meg onnan tudjuk, hogy kőkorszaki (szintű) kultúrákban ez egyszerűen nem jellemző, még a gyereknek se úgy parancsolgatnak, mint minálunk (mert szükségtelen). Nem azért volt rabszolgaság, mert szeretünk irányítgatni, hanem mert szeretjük, ha nem kell megcsinálni a kulimunkát (azaz más csinálja meg, lehetőleg ingyen). És hát amíg nem voltak gépek, addig minden civilizációban rengeteg olyan munka akadt, amit senki nem akart megcsinálni.

A témához van egy magyar nyelven is kiadott könyv:

Szerző: Robert Ringer

Cím: Looking Out for #1

ma 01:16

De számol, emberi alapigényekről és egészséges emberekről beszéltem. És azzal kezdtem, hogy feljöhetnek ilyen igények.

De azért azt is értened kéne, hogy a hatalmi ambíciók mögött nem csak annyi állhat, hogy valaki ugráltatni akar más embereket, hanem monduk a hatékony hatalomgyakorlás (értsd szervezés, döntéshozás) szellemi kihívásairól is. Mert hiszed vagy nem, az is munka, és általában sokkal érdekesebb munka, mint kapálni.

Mert tudod a hatalmi pozíciók nem úgy születtek, hogy jöttek a pszichopaták és összeterelték a kőrorszaki törzseket, hogy ők hatalmasok lehessenek, hanem úgy, hogy megvolt az igény a tömeges együttműködésre (pl. a földművelés, állattenyésztés, kereskedelem, önvédelem jobb hatékonysága miatt), de erre az ember eredetileg képtelen volt, mert a zárt törzsi kultúrákban élő Homo sapiens sem együttélni, se hatékonyan együttműködni nem volt képes idegenekkel, úgyhogy ehhez újfajta társadalmi struktúráknak és hatalmi szerepeknek kellett kialakulni, különben egyszerűen nem lett volna civilizáció. Most hogy az ilyen szerepek egyébként vonzzák a beteg embereket, illetve meg is betegíthetnek oda nem való embereket, az egész más kérdés, és nem arról szól, hogy "az embernek" mire van igénye.

"És azzal kezdtem, hogy feljöhetnek ilyen igények."

--> "Az embernek" eredendően nincsenek ilyen igényei" + "egészséges embernek nem alapigénye másokat irányítgatni"

Szóval engem ne gázlángozzál. :)

"hanem monduk a hatékony hatalomgyakorlás (értsd szervezés, döntéshozás) szellemi kihívásairól is. Mert hiszed vagy nem, az is munka, és általában sokkal érdekesebb munka, mint kapálni."

Igen, ezt nem is tagadtam.

Szerintem totálisan félreértesz.

Egyébként pont azért, mert érdekes és másfajta munka, mint az átlag, amihez sokak hozzáférnek, pont ez adja azt, hogy az ilyesfajta munkákért nem együttműködni, hanem versengeni kell a másikkal, vagy manipulációval rávenni az együttműködésre. Tehát valahogy a hatalom mégis önmagában, mindenképpen is összekapcsolódik mások elnyomásával, akkor is, ha fontos és szükséges a társadalom számára.