Értelmetlen élet?

Sarte vagy filozófiai alapon közelítette meg a kérdést, vagy hülye. Az életnek valóban nincs objektív értelemben értelme, egyszerűen csak van, mert lehetőség van a létére.

Az értelem amúgy is egy szubjektív fogalom. Az élet értelme az, amit Te magad adsz neki, amivel kitöltöd rövid földi léted perceit. Épp ezért, az élet értelme mindenki számára más, egyéni hozzáállás kérdése, hogy kinek mi jelenti értelmét az életnek.

"Igen. De nem lehetséges egy olyan megközelítés, hogy abban az érában láttak mindent értelmetlennek, kilátástalannak? Ma gyakorlatilag nincs perspektíva. Elvégzel bármilyen felsőoktatási intézményt és utána az utcára kerülsz. Mindenhol lázadás, anarchia, de sehol a béke. Akkor mitől is legyünk boldogok? Hogyan is láthatnánk így mindent értelmesnek? Milyen céljaink vannak? Másrészt eleve logikus alapon mindent nem lehet megmagyarázni. Bár ez lehet nézőpont kérdése is, aminek megválaszolása a mai napig vita tárgyát képezi. Madách Imre, Csehov mind-mind írtak arról, hogy mi is az élet, miért tartják értelmetlennek. Triviális megközelítés, de ma izoláltabbak vagyunk, mint valaha szerintem. Ez is miért van, illetve hová vezet? Elidegenedés."

Ha felmerül benned a kérdés, hogy mi az élet értelme, két dolgot tehetsz.

1. Lemondasz arról, hogy megpróbálod megtalálni a választ; éled a megszokott, kényelmes, nem kérdező, nem gondolkodó életet, sodródsz a tömeggel (mert a nagy többség nem teszi fel ezt a kérdést) és végigéled az életed így, válasz nélkül. Lehetsz boldog is, aktív, tevékeny, tapasztalhatsz is sok mindent (örömet, szomorúságot) anélkül, hogy a választ megkeresnéd.

2. Elkezdheted a keresést. Megpróbálhatod megtalálni a választ, elhatározhatod magad, hogy a végére jársz a dolognak.

Ha már felmerült benned a kérdés, akkor kétlem, hogy az első megoldás kielégítene. Mert amire rákérdeztél, az „nagyobb” kérdés, mint a boldogság, aktivitás, tevékenység, tapasztalat. A felsoroltak is az élet részei. De ha magának az életnek nincs értelme, akkor mi értelme a boldogságnak, aktivitásnak stb.

Amíg nem találod meg a választ addig is van már válaszod. Hiszen ha nem tudod, mi az értelme az életnek, akkor az az értelme, hogy megkeresd. Ha majd megtalálod, AKKOR már más lesz az értelme.

Ha még nem vagy a célnál, akkor az a célod, hogy eljuss a célig.

A világtörténelemben sokan sokféleképpen próbálták megtalálni a választ. Mindenképpen hasznosak a filozófiai és a vallási könyvek. Új ötleteket, új gondolatokat adhatnak, amik motiválóak lehetnek számodra a keresésben.

Abban biztos vagyok, hogy olyan tanítás nincs, ahonnan „megkapod” a választ. A tanítás iránymutatás lehet, de nem maga a cél. A lépéseket biztosan neked kell megtenni.

"Mindenhol lázadás, anarchia, de sehol a béke."

Mármint hol van lázadás meg anarchia? Gyakorlatilag egész Európában (leszámítva a balkáni háborút) 50 éve nem voltak komolyabb lázadások, se anarchia, se háborúk. Ez olyannyira szokatlan Európában, hogy a 2. VH-ig szinte nem volt olyan ország ezen a kontinensen, ahol ne lett volna valamilyen háború 10 éven keresztül. Gyakorlatilag nem nőtt fel úgy egyetlen generáció sem, hogy ne kellett volna kötelezően gyilkolásznia egy másik nemzet tagjait. Jelenleg kifejezetten békeidőket élünk, képes volt egy teljes (sőt, már kettő) generáció felnőni anélkül, hogy fegyvert kellett volna fognia (a sorkatonai kötelezettség nem számít ide).

De ugyanígy nem volt háború az USA-ban, Kanadában, Japánban, Kínában, Ausztráliában, és még egy nagy rakás más nemzetnél sem az utóbbi 50-60 évben. Ahol jelenleg is forrongó a helyzet, az Afrika egy része, a közel-kelet, valamint talán Közép-Amerika és Dél-Amerika egy része a drogháborúknak köszönhetően. Ezeken kívül viszont szinte az egész világon viszonylagos nyugalom és béke uralkodik - legalábbis az ezt megelőző időkhöz képest.

Olvasd el Albert Caraco: A káosz breviáriuma című könyvét és megérted, mitől rohadt (rohad) meg minden.

Az egyetlen igaz könyv.