TURANIZMUS kártékony meséi mennyire járatták le Európában Magyarországot az I. VH előtt, és mennyire befolyásolta ez Trianont?

„Valóban zavarban vagyok , mivel hozzászólásai alapján nem tudom eldönteni, hogy valójában egy tinivel van dolgom, vagy egy felnőtt emberrel.”

Nem vagyok már tini, de attól még tegeződhetünk, annyira öreg sem vagyok. A hallgatóim is tegezhetnek :)

„Hát igen, aki táltos turáni önjelölt tudósoktól olvas 19.századi megcáfolt és a 21.sz-ban újra kiadott vagy leporolt műveket annak számára minden csak hipotézis marad. „

Feljebb komoly nyelvészprofesszorok véleményét olvashattad arról, hogy miért.

„Pontosan mivel kapcsolatban?” Pl. a nyelvtani nemek kapcsán és a létige használata kapcsán. Bár én sem fejtettem ki részletesen, hogy mit értek ez alatt, de rögtön hülyeségnek lett nyilvánítva, pedig megkérdezhetted volna, ha valami nem világos.

„Milyen arány? Ha nincsenek türk alapszavak akkor milyen arányt lehetne megállapítani?”

De vannak, de egyszerűbb azt mondani, hogy nincsenek, mint megnézni a hivatkozott szavakat a hivatkozott adatbázisokban.

„Tehát nem tényekre kordokumentumokra kell a történelmet építeni.”

Hol mondat én ilyet pontosan?

„Aki nem veszi a fáradtságot , hogy elolvassa a másik fél mondandóját, annak minden csak „kusza” marad.”

Ha egy pillantást vetsz a 37. hozzászólás középső részére, akkor nem léesz nehéz kitalálni, hogy mire gondolok. Egyszerűen bemásoltad ide a teljes Swadesh-lista szavait csak magyarul, bármiféle érv nélkül. Ráadásul, mivel innen ( [link] ) másoltad be, így az 1-es után a 70-es jön, aztán a 139-es, aztán a 2-es... De ha annyira szeretnéd, kérdezz meg 100 embert, hogy szerintük kusza-e, majd csinálj róla statisztikát.

De nem is az a legnagyobb baj, hogy kusza (bár az is baj), hanem ráadásul semmitmondó is, mivel 1 sor magyarázatot sem írtál hozzá. Főleg, hogy belinkelted mellé a finnugor Swadesh-listát is (és ott is szerepelnek ezek a szavak), így ezt végképp felesleges volt bemásolni. Egy pillanatig azt gondoltam, hogy azért ezeket hozod fel, mert ezeket gondolod a finnugorral rokoníthatónak, de aztán rájöttem, hogy egyszerűen csak bemásoltad gondolkodás nélkül.

„Hát persze,hihető ha az önjelölt táltos-tudós Úr mondja, akkor nyilván így is van, zárul Misi mókatára.” Ha a Zsebtévé cymű műsorra gondolsz, abban Miki volt, nem Misi. De volt benne Hakapeszi Maki is. De engem nem zavar, hogy ilyeneket nézel, néha mi is nézzük a csláddal (M3-on még adják néha). Az pedig tény, hogy az obi-ugorban van a legtöbb magyarral rokon szó az uráli nyelvek közül, mert különben nem mondanák azt a finnugor nyelvészek is (nem a táltos-tudós urak), hogy ők a legközelebbi nyelvrokonaink.

„Önjelölt táltos tudósunk saját „tudományos” kutatását olvashatták a kedves TV-nézők.”

Ez megint nem észérv. Bárki ellenőrizheti bármelyiket, te is. Meg is vitathatjuk bármelyiket. Viszont a TV-vel vigyázz, ne nézd túl sokat.

„Megint a HIPOTETIKUS nosztratikus szavak ? A nosztratikus ELMÉLET még nem bizonyított, tehát ne kezeljük tényként.”

Soha nem is lesz bizonyított, mivel az összehasonlító nyelvészet módszertana miattt ez lehetetlen (ld. pl. Szilágyi írásában is). Éppen ezért a finnugor ELMÉLET is csak HIPOTÉZIS marad, bármennyire nem tetszik ez neked vagy a nyest.hu-nak. Ezért szeretik finnugor származástannak nevezni, sőt, ha valaki „elméletet” mond, akkor már egyből „laikus”. Lárifári.

„Meghát csak egy önjelölt táltos tudós megbízhatatlan laikus kontárkodó (ám felettébb naiv magabiztos) véleménye.” Mint mondottam, bármelyiket megvitathatjuk. Akár az összeset is, de az elég sokáig fog tartani. De tegyél hozzá valamit te is már a vitához, mert ebben a hozzászólásodban egyetlen észérv sem hangzik el az „ez nem így van”-on, az „önjelölt táltos-tudós”-okon és a „nem értesz hozzá”-n kívül. Azok meg nem észérvek. Bár nyest.hu-n is kb. hasonló súlyúak a „nyelvész tudós” úr legerősebb érvei.

„Hát igen, akit ilyen hatalmas fantáziával áldott meg az ÚR, annak számára semmi sem nehéz.” Az ÚR?

„A honfoglalók, Árpád (ó-török nagy eséllyel Kazár) népe genetikailag antropológiailag és talán nyelvileg is különbözött a magyaroktól, és nem beszélte a magyar nyelv ősét. Ez esetben Árpádék elitjéről mint egy teljesen különálló (idegen) apró létszámú ó-török kazár elit etnikumról beszélhetünk. Emlékeztetem a modern történelemtudomány tézisére, mely szerint kettős nyelv volt.” És ez ugyebár szintén feltételezés.

„Nem butaság, mivel mongoloid gének nincsenek a magyar populációban, ellenben a magyar és európai szemmel is igencsak fura kinézetű közép-ázsiai kamu-”tézsvírekben” nagyon is jelen vannak.” Mivel a populációk keverednek, így nyilván logikus, hogy ez ma így van. De egyáltalán nem azt a követzkeztetést lehet belőle levonni, amit te szeretnél.

„Ja ugyanúgy szakember ahogy egy nőgyógyász az agysebészetben. („Hisz mindkettő orvos” nemde?)” Erre mintha már kétszer válaszoltam volna.

„Ezt eldöntötték már rég helyetted a történészek, és hidd el nem tőled fognak segítséget kérni ehhez kedves önjelölt táltos-tudós polihisztor professzor.” Megint csak személyeskedés, észérvek nélkül. A történészek véleménye meg csak addig számít neked, amíg látszólag azt mondják, amit te gondolsz. Aki történész ugyan, de mást mond, az „nem szakember”, vagy „már elavult”. Te nem érzed, hogy mennyire logikátlan ez az „érvelés”? A tudomány nem így működik, mivel az egyik alapvető kritérium az elfogulatlanság. Ha már annyira szeretsz az orvostudománnyal jönni, tudod mi az a „kettős vak” vizsgálat, és hogy miért fontos? Illetve mi a veszélye annak, hogy a nyelvészetben és történelemtudományban ez érthető okokból nem lehetséges?

„nem vizsgázott finnugor, nincsen ilyen jellegű képesítése, nem is oktat ilyen nyelveket sem. (Ismét: Ugye a nőgyógyász professzor az nyilván automatikusan agysebész is, „hiszen orvos”.)” A nőgyógyász is vizsgázott idegsebészetből, az idegsebész is vizsgázott nőgyógyászatból. És bár nem végez olyan műtéteket, a módszertanhoz ért. Értenie kell, különben diplomát sem kapott volna. Ugyanígy: minden nyelvésznek értenie kell az összehasonlító nyelvészet alapjaihoz, annak is, aki nem finnugor. Viszont az orvosos példa már igen unalmas (ez most a 4. vagy 5. alkalom, hogy leírod, bár a nőgyógyászt 1x szívsebésszel helyettesítetted, ha jól tévedek).

„Önjelölt polihisztor táltos tudós cáfolat, de erről már az előző hozzászólásban írtam.”

Akkor itt a lehetőség tételesen megcáfolni.

„Ebből nem következik hogy az Uralit és a hipotetikus Altájit egy részhalmazba gyömöszöld erőltessed.” Az eurázsiai pontosan ezt teszi (+ hozzáteszi még az indo-európait is). Korábban leírtam, hogy az indo-európai mikben tér el a másik kettőtől.

„Igen, ha kinyilatkoztatta a szakmunkás táltos tudós akkor el kell fogadni, mert az nyomban ténnyé nemesül.” Ez akkor is tény, ha nem nyilatkoztatja ki senki.

„Blognak blog, de nyelvész tudósok írnak rajta, akik önmaguk nem laikusok. Igen laikusoknak szól, mert az is a célja hogy megszólítsa a szélesebb értelmben vett nagyközönséget, nyilvánosságot, de a műveltebb rétegeknek.”

A „nyelvész tudósok” véleménye szerinted nem mérvadó, hiszen Szilágyi és Marácz is az. Fejes pedig nem szakember, így nem mondhat véleményt az altaji rokonságról, hiszen nem ért az altaji nyelvekhez (ugye, milyen jó érvelés?).

„Igen, ha te kinyilatkoztatod tudós barátom , akkor az már tény.” Nem tény, mivel a nyelvészetben ilyen nincs. Csak nagy valószínűséggel feltételezhető. És nem azért, mert én mondom, hanem azért, mert az adatok azt mutatják.

„Mert nem fordul elő több marker európai populációkban.” Marker bármi lehet. Ha nálam történik egy pontmutáció, és az utódaimba átöröklődik, onnantól az már markernek számít.

„Igen, ha valami természettudományos kutatás nem támogatja fantáziámat, akkor az jelentéktelen színben kell feltüntetni.” Te pontosan ezt csinálod. Én érvelek.

„Nyilván, a koporsókban fekvő Habsburg uralkodók tradicionális turán-ellenes fenyegetései is visszatartják a kutatókat és a teszt alanyokat.” Erre én soha nem hivatkoztam, feljebb még azt is leírtam, hogy mi a legenda alapja.

„Igazhívő barátom, Önt vakon a mesés legendás táltos-turáni igazság érdekli.”

Nem én tehetek róla, hogy az adatok azt támasztják alá.

„A szakemberek tudósok mind hülyék (genetikusok történészek nyelvészek), de maga majd bebizonyítja „kikutatja” nagy hősként az egyetlen és IGAZI valóságot.”

Nem is tudom, ki is mondta korábban nyelvészprofesszorokra, hogy „nem szakemberek”?

„Nem mítosz ez sajnos.” Nyilván akkor bizonyítani is tudod.

„Egyszerűen az ugor-török háborúk utáni években a magyar egyetemek és az akadémia lassan de biztosan a finnugor elmélet mellé álltak.” Ez így igaz, de nem azért, amiért te gondolod.

„Nem tudták érvekkel megvédeni elméletüket, tehát szép lassan kikoptak a türk-magyar elmélet képviselői az egyetemi oktatásból és a Magyar tudós Társaságból (MTA).”

De tudták, csak a másik tábor hangosabb volt (de az érveik semmivel sem voltak erősebbek). És aki hangos, azt jobban meghallják.

„Ön is hisz a csak 1970-es években kitalált Habsburg mítoszban, és a nem létező Trefort idézetben?” Nem, de ezt írtam korábban is. De megint nem az a léyneg, hogy én mit hiszek. Attól függetlenül mondhatta volna ezt Trefort, de jelenleg nincs rá bizonyíték, hogy ezt mondta volna, mint ahogy arra sincs, hogy nem mondta. Viszont az tény, hogy az a kutatási terület fejlődik, amire pénzt adnak. De ezt is írtam korábban. Ennyi valóságalapja van a dolognak.

„Hanem mitől is halkult el? Miért álltak vesztésre a Magyar királyság egyetemein és az MTA-ban?” Miért álltak volna vesztésre? Hogy miért halkult el, arra egy közhellyel tudok a leginkább válaszolni: „Ne vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintükre, és legyőznek a rutinjukkal.” A turanisták belátták, hogy akármilyen érvet is hoznak fel, a másik oldal úgyis negálni fogja (nem észérvekkel, hanem tekintélyelven, mint addig is). Inkább szép csendben dolgoztak tovább. Aztán, ahogy a finnugor kutatásokra egyre több pénz jutott, az a vonal fejlődött (még nem valós etimológiákat is sikerült gyártani szép számmal, a valós altaji etimológiákat meg sikerült szépen lassan háttérbe szorítani: jelentéktelen színben feltüntetni, valószínűtlennek minősíteni, vagy egy finnugorral helyettesíteni (mint ahogy pl. a „sok” szavunk esetében is történt)). Így a finnugor vonal egyre hangosabb lett, és azt hallják meg, aki hangos. Sajnos ez az MTA-ban is így megy.

„Persze nem kopaszodik mert még fiatal munkás.” Láttam én már fiatal munkást is, aki kopaszodott.

„Szinte sejtettem, ha a kinézetére rákérdezek hogy nem -e cigány forma, akkor maga azonnal automatikusan átváltozik svábbá szőke kék szeművé. Ezért írtam az SS hasonlatot is.”

Akkor miért kérdezte?

„Ahhoz hogy egyetemen tanítson bármit is, érettségivel kell rendelkeznie.

Ez így van. Nyilván akkor nem nehéz kitalálni, hogy nekem is van érettségim. De ha még a jövőben lenne időm vagy kedvem egy újabb diplomához, előfordulhat, hogy újra kéne érettségiznem, mivel a 2 szintű érettségi előtti alapszintűnek számít, akkor is, ha valaki központit írt anno. Így ha olyan szakra szeretnék menni, ahol elő van írva az emelt szintű érettségi, bizony újra kéne írnom. Velem egykorú orvos ismerősöm pl. elment másoddiplomás képzésre, és újra kellett érettségizie biológiából, mert a régi típusú érettségi nem felelt meg a mostani követelmények alapján. Hiába, ilyen a rendszer. Hogy ez jó, vagy rossz, azt mindenki maga döntse el.

„Szerintem fiatalamber jobban tenné ha gimit végezne leérettségizne és egy diplomát szerezne.„ Minek annyi diploma?

„Talán (de csak talán!) akkor megkomolyodna.”

A komolyság nem diploma függvénye. Ismerek olyan egyetemi tanárt, aki nem mondható komoly embernek, mindig viccelődik órán, de a hallgatók szeretik, és ettől még kiváló oktató.

De láttam már 8 általánost sem végzett embert is, aki annyira komolyan nézett, hogy már szinte ijesztő volt.

Még mindig várom a választ a 36. hozzászólás végén feltett kérdéseimre (az 5-ös és 6-os kivételével, arra úgy rémlik, hogy írtál már valamit).

„A pártisolában vagy manapság létrehozott turanista népsfőikolákban?”

Az egyetemen.

„Akiknek nem szakterülete ez a kérdés (Emlékezz a nőgyógyász agysebész hasonlatra, mindkettő orvos)”

Már háromszor leírtam, hogy ez az érvelés miért nem állja meg a helyét.

„Na akkor hajrá!” Nem fogok kisregényt írni ebből, mert nem tartozik szorosan a vitához, de ha konkrét kérdésed van, szívesen válaszolok. Néha te is megtehetnéd ugyanezt.

„Én mégsem látom az általad vélt hasonlóságot, se a türk alapszókincset.”

Pedig elég nyilvánvaló. Bár ha nem értesz a módszertanhoz, úgy nem könnyű meglátni. De szintén kérdezz bátran.

„Tudomány helyett közvélemény-kutatás? Érvek helyett szavazzuk meg?”

Ha értelmezted volna, hogy miről írtam ezt, akkor nem írtál volna ekkora butaságot megint. Nem hinném, hogy tudományos kérdés lenne, hogy áttekinthetlenül másoltál-e be egy táblázatot, vagy nem (ugyanis azt mondtam, hogy erről kérdezz meg 100 embert, ne pedig a tartalmukról). És mivel nem fogadtad el a véleményem, ezért erre a közvélemény-kutatás a megfelelő tudományos módszer (mivel véleményről van szó).

„Bizony-bizony fájdalmas lehet neked a finnugor Swadesh lista.”

Nem fájdalmas, mivel a kb. 30%-nyi valós uráli etiomológiát én is mindig elismertem (még le is írtam a felsorolásban). De altaji is van ennyi.

„Ki vitatta ezt? Az obi-ugor nyelvek a finnugor nyelvek alcsoportja, a magyar nyelv legközelebbi rokonai.” Te vitattad, mivel én írtam le. de szokás szerint nem olvastad el, hogy mnit írok, csak írtad reflexből, hogy nem.

„Én is megtekintettem, teljesen butaságnak tűnik.” Akkor írd le tételesen (vagy legalább 4-5 konkrét példával, kezdetnek az is megteszi), hogy miért butaság. Vagy kérdezz.

„Bizony lehetetlen, mivel az összehasonlító nyelvészet logikára épül, a tied meg politikailag motivált fantáziára és érzelmekre.” Nem magadból kell kiindulni.

„Ismét csak azt mondom: Hajrá!” A megvitatás nem arról szól, hogy én az összeset le fogom neked írni ide. Úgysem olvasnád el, csak reflexből leírnád, hogy „ez hülyeség”. Nekem meg erre nincs időm. Ha látnám azt, hogy te is energiát fektetsz az érvelésbe, akkor már érdemesnek tartanálak arra, hogy megosszak veled információkat. De egyelőre nem vagy partner. Játsszuk azt, hogy kérdezz párat az általam nosztratikusnak, urál-altajinak vagy altajinak írt szavak közül (mondjuk először maximum 5 db-ot), amit nem értesz. Urálit is kérdezhetsz, de gondolom, azt nem vitatod. Aztán én is kérdezek tőled ugyanennyit, amiről neked kell bemutatnod, hogy uráliak (akkor is, ha esetleg nem felel meg az igéyneidnek az, amit az 5 szóról írni fogok). Én mind a 207-et kérdezhetem, hacsak nem sorolod fel, hogy melyeket tartod urálinak, és melyeket nem. Mert a hiánytalanul idedobált 207 szó alapján úgy veszem, hogy mind a 207-et urálinak tartod. Ha mégsem, most még jelezheted.

„Akkora a műveletlenséged, hogy azt csak tankönyvek tömkelege tudná helyretenni, amihez egy blog elégtelen. Iratkozz be nyelvész szakra egyszer.” Bagoly mondja verébnek...

„Olvassad el a kazár elitről szóló írást: [link]

Remélem tudsz angolul, vagy jól fog működni a google fordítód.”

Most nincs időm, talán majd hétvégén. Addig válaszolj a kérdéseimre.

„Eddig minden genetikus (nem laikus mint te) azt a következtetést vonta le hogy a mongoloid specifikus gének aránya és szerepe jelentéktelen volt mindig a Kárpátmedencében, ergo nincs néprokonság és nem is volt a félmongoloid közép-ázsiai türkökkel.”

Hányszor kell még elmondanom, hogy ez a MAI populácuóra vonatkozik, és amit én sem vitattam soha?

„A nőgyógyász is vizsgázott idegsebészetből, az idegsebész is vizsgázott nőgyógyászatból. „

egy tankönyv erejéig, talán egy szemeszteres tantárgy volt.” Nyilván orvosit is végeztél, hogy így tudod. Az idegsebészet valóban 1 félév, mivel van még mellette 3 félév neurológia + hatodévben 4 hét neurológiai klinikai gyakorlat. A szülészet-nőgyógyásazt szintén minimum 2 félév + hatodévben 4 hét klinikai gyakrolat.

„Hiszen eddig nem bizonyított semmit sem szakmunkás barátom.”

„Ja önjelölt táltos-tudós tény.”

„Megint miféle adatokról hadobál?”

Elég nehéz olyannak bizonyítani valamit, aki el sem olvassa az érveket. És amúgy sem lehet a nyelvészetben semmit sem bizonyítani, mivel módszertanilag ez nem lehetséges. Csak nagy valószínűséggel lehet feltételezni.

„Nem teljesen, mivel haplocsoport markerekkel kutatják a populáció genetikát. A legfiatalabb mutáció 10,000 év körüli.” Ez ebben a formában igaz, de az ilyen markerek pontos számát sem ismerjük (és nem pont 12 Európában sem), ráadásul a mutáció korát is csak feltételezni lehet. És innentől megint konszenzus.

„Nem, te pont megpróbálod letagadni amit a genetikusok mondanak.”

Én nem tagadtam le, amit a genetikusok mondanak. Csak azt, ahogyan te értelmezed, amit mondanak (mivel a genetikusok a mai populáció kapcsán nem szoktak nyilatkozni az 1000 évvel ezelőtti populációról). Olvass vissza.

„Te mondtad” Akkor már ketten vagyunk.

„meghogy a nyelvészet nem tudomány.” Ezt pedig mondta más is, olyan is, aki nyelvészprofesszor. És amikor a nyest.hu-t olvasom (vagy a te érveidet), akkor sajnos egyre inkább kiderül, hogy igazam van.

„JA akkor most jössz a megcáfolt Habsburg összeesküvés elmélettel mint turáni cimboráid szokták?” Pont azt írtam, hogy abban sem hiszek. Tudsz egyáltalán olvasni?

„Maga nem felnőtt ember, nem tudja hogy működik egy bizonyítási eljárás. Aki állít az bizonyít.” Érdekes, mikor azt kellett volna bizonyítani, hogy a turanistákat zavarta a „halszagú” rokonság, akkor ez az érv valahogy nem jutott eszedbe.

„Ráadásul idézett valakit. Hol olvasta ezt az idézetben, mert a jegyzőkönyv nem tartalmazta.MElyik könyvből vagy újságcikkből vette? De mondhatta: Ja vagy egy időgéppel visszament és ott hallotta élőben?” Olyanról még nem hallottál, hogy források megsemmisülhetnek, esetleg eltűnhetnek? Pl. ha valakinek kényesek. Nem állítom, hogy ebben az esetben ez történt, de látott már ilyet a világ.

„Nálatok szakmunkásoknál a kocsma világában ez így is működik, de ne vetítsed ki saját szociokulturális környezeted mechanikáját a tudományos életre.” Látszik, hogy nem láttál még tudományos kutatókat közelről.

„Ja és a buta tudósokat az egyetemen a nagy hanggal ügyeskedéssel sorra meggyőzték a nagy gonosz finugoristák. Mer há' ez így műxik, ugye?” Te mondtad, nem én.

„Tipikus válasz a neten cigány-forma kinézet felvetésére: szőke kékszemű sváb vagyok.”

„Maga szakmunkásba járt kedves barátom.”

„Ebből a szélsőséges egalitárius felfogásból is süt hogy maga egy proletár.”

Találj már ki valami újat, mert magadat égeted ezzel.

Nos, innentől kezdve nem sok értelmét látom a beszélgetésünk folytatásának. Az elmúlt 2-3 hoszzászólásodban semmilyen érv nem hangzott el (korábban legalább próbáltál érvelni, még ha nem is sikerült mindig, de értékeltem attól függetlenül), ami egy érdemi vitához elengedhetetlen. Amit tudnod érdemes, már elmondtam. Többet is mondhatnék, de majd akkor, ha úgy látom, hogy érdemes veled tovább foglalkozni. Ha válaszolsz a kérdéseimre, ileltve konkrét, intelligens kérdéseket teszel fel (a hajrá nem számít annak), akkor hajlandó vagyok folytatni. De nincs időm arra, hogy a személyeskedéseiddel foglakozzak. Ráadásul eddig nem sok jelét mutattad annak, hogy egyáltalán képes vagy felfogni, amit írok. Az ellenkezőjének annál inkább. Művelődj, tanulmányozd a nyelvet, a kultúrát, a genetikát. Ha bármi jelét adod, hogy kész vagy folytatni az érdemi vitát, én itt leszek. De a személyeskedő, érv nélküli gondolataidra nem válaszolok többet, van nekem jobb dolgom is.

Áldás, békesség.

Ahogy ígértem: ahol legalább megpróbáltál érvelni, arra válaszolok. A többivel egyszerűen nem foglalkozom, mert semmitmondó lárifáriskodás.

„Ami pedig a beszélgetést illeti, te mentél át off-topicba.”

Én eredetileg csak annyit írtam (2. hozzászólás), hogy a turanizmus alapja a 20. század elején (amelyre knkrétan a kérdésed voatkozik) nyelvészetileg az urál-altaji nyelvcsalád volt, amely AKKOR széles körben elfogadott volt. Ma pedig a helyébe lépett a nosztratikus és az eurázsiai elmélet, amely szintén nyelvrokonságot feltételez az Ázsiából származó nyelvcsaládok között. Másik tudományos alapja a kulturális hasonlóságok (lovas nomád kultúra). Ezért sem lehet a turanizmust áltudományosnak nevezni, ez jól mutatja, hogy már a témaindító hozzászólásban is tévedsz, amikor "meséknek" nevezed őket. Továbbá bátorkodtam megjegyezni, hogy vannak diszkriminatív gondolataid.

Utána te ezzel kapcsolatban kérdéseket tetél fel és megállapításokat tettél, amelyekre én módszeresen válaszoltam, így alakult ki a beszélgetésünk. És ebbe az irányba ment el, de ebben a te válaszaid is ugyanúgy benne voltak, mint az enyémek, így nem momndható, hogy én mentem át "off-topicba". De ha zavart (vagy nem érdekelt a téma), nem kellett volna semmit sem válaszolnod rájuk. De látszólag eddig nem zavart, hogy erről folyik a vita. Viszont te általában nem válaszoltál semmire, bármit is kérdeztem tőled. Amikor meg kifogytál az érvekből (elég hamar), onnantól a hozzászólásaid döntő részét az üres személyeskedés teszi ki.

Szintén leírtam a legelején, hogy ennek szerintem Trianonhoz semmi köze nem volt, mivel az egy adott emberi tulajdonság (az ember önző) miatt akkor is bekövetkezett volna, ha a turáni elmélet nem is létezik. Ez pedig egy szimpla vélemény, mivel a történelemben nincs értelme a „mi lett volna ha” típusú érvelésnek.

Tehát kezdetben kizárólag a kérdésedre válaszoltam. Amúgy sem hiszem, hogy bárkit zavartunk ezzel, mivel a mieinken kívül kb. összesen 2 másik hozzászólás van.

„De pontosan erre utaltál, hogy a tudományos eredmények szavazás és népszerűség kérdése.”

Nem. Ezt arra írtam, hogy azt aVÉLEMÉNYT, hogy szerintem a 37-es hozzászólásban kuszán másoltad be a táblázatot, csupán közvéleménykutatással lehet vizsgálni, mivel véleményről van szó. És a véleményeket így vizsgálják tudományosan. A közvéleménykutatásos javaslatom kizárólag erre vonatkozott, semmi másra. De olvass vissza, teljesen egyértelmű, hogy erre értettem (43. hozzászólás). Vagy erről is kérdezz meg 100 embert, hogy véleményük szerint érthető-e, amit leírtam. Akkor talán rájönnél, hogy nem a többiek jönnek rossz sávban veled szembe az autópályán. A társadalomtudományokban (pl. szociológia, politológia) gyakran élnek a kérdőív, illetve a közvéleménykutatások adta lehetőségekkel. Amikor azt bátorkodtam jelezni, hogy emiatt talán nem is lehet őket tudománynak tekinteni (amely szintén egy vélemény), fel voltál háborodva. Most meg te magad írod, hogy tudománytalanok. De egyébként elfogadottak, mivel PhD-t is lehet szerezni kérdőívek kiértékeléséből. Ezt is említettem már rég, (a 14-esben), de akkor nem válaszoltál rá.

„De igaz, ha csak az Európaiakat veszed a kutatásba, és nem mondjuk a modern 20 és 21.századi harmadik világbeli bevándorló migránsok leszármazottait.”

Pedig a mai populációban ők is fontosak. Ezért is muszáj figyelembe venni, különban az eredmény nem lesz teljes körű.

Az „európaiak” szónál nem kell nagy kezdőbetű a magyar helyesírás szerint (mint minden népnév, de eddig is szinte mindig hibásan írtad őket, csak nem akartam mindig szólni). Ez általános iskolai anyag, de úgy látszik, hogy már odáig sem jutottál el. És te vonod kétségbe az én iskolai végzettségemet... (most én is személyeskedtem 2 sornyit, ugye örülsz?)

„Mert vártam a te érveidet önjelölt nyelvész professzor (amiben lerántod a leplet a mindmáig buta globálisan összeesküdött magyar és külföldi nyelvész tudósok véleményéről), de úgy látszik feleslegesen.” Olvasd el az eddigi hozzászólásaimat, és rengeteg érvet fogsz találni. Ennyit kívántam elmondani most, nem többet. Illetve felajánlottam neked valamit, de úgy látom, hogy nem kívánsz élni a lehetőséggel. De ha válaszoltál volna a kérdéseimre, akkor sok dologra magadtól is rájöhettél volna (de ismétlem: még most sem késő).

„Majd ha kortárs tudományos művekkel tudsz érvelni akkor komolyan lehet vitatkozni.”

Érveltem kortárs tudományos művekkel (elismert magyar és külföldi professzorok cikkeivel), arról nem tehetek, hogy neked semmi nem volt megfelelő.

“Amit mindig szeretsz elfelejteni, hogy nem feltételez közelebbi rokonságot az uráli és altáji között mint a másik nyelvcsaládokkal” A nosztratikus nem, az eurázsiai igen (ez csak az indo-európait veszi mellé). Sztarosztyin ágrajzán szintén igen közel esik egymáshoz az uráli, az altaji és a dravida ( [link] ). Ami a kettőben közös, hogy mindkettő az urálit és az altajit teszi egymáshoz közel, a 3. viszonylag közel álló nyelvcsaládban már nem egyezik a véleményük. És ez csak a szókincs. A nyelvtani jellemzők alapján viszont az uráli és az altaji egymáshoz jóval közelebb áll, mint a többihez.

“Ez sosem volt kizárólagosan türk specifikum, hanem a teljes Eurázsiai sztyeppén (É- Koreától a Bécsi medencéig tart) megtalálható harcmodor.”

Sosem állítottam, hogy türk specifikum lett volna. Viszont érdekes, hogy a többi uráli népre mégsem volt jellemző, a magyar e téren is “kilóg” az uráli népek közül.

“Igen rám nem hatottak elég meggyőzően a multi-kulti és „minden kultúra egyenlő csak más” 60-as évek neo-marxizmusából kivirágzó tanok. “

Rám sem. De a gyűlölködés, amit csinálsz, akkor sem támogatandó.

“Pont te mondod. Értelmes érvek kellettek volna a vitában részedről. “

Az én részemről csak azok voltak.

“Miért kellene elfogadnom, mert te mondod a vélt „IGAZADAT”?”

Nem kell elfogadnod (te talán úgy mondanád: “jogodban áll hülyének lenni”). De amíg nem tudod észérvekkel megcáfolni az érvelésem, addig nekem sem kell a tiédet.

„Hidd el nem lehet közvélemény-kutatással vizsgálni a finnugor Swadesh listát, sem bármilyen nyelvészeti kérdést.“ “A nyelvészet nem az emberek véleményének vizsgálatán alapszik.”

Tudom, de én sosem állítottam ennek ellenkezőjét (akármennyire is szeretnéd a számba adni). Továbbra sem hiszem, hogy nyelvészeti kérdés lenne az, hogy te áttekinthetően másoltál-e be egy táblázatot ide vagy nem (ugyanis a közvélemény-kutatási javaslatom egyértelműen arra vonatkozott). Komoly problémáid vannak a szövegértelmezéssel. És ezt ellensúlyozandó, minden butaságodat háromszor ís leírod, de attól még nem válnak igazzá.

“Ja demokrácia szólásszabadság van, azaz „jogod van hülyének lenni”. “

Neked is. De kettőnk közül nem én vagyok az, aki gyakorolja is.

“ugyanúgy ahogy vércsoportok kiértékeléséből is. “

Ha a vércsoport-meghaátorzásra gondolsz, abból nem (mivel az egy rutin klinikai feladat). Ha vércsoportokkal kapcsolatos kutatási eredmények értékeléséről, akkor arról igen. Bár nem értem, miért probléma ez.

“Nem szabad, mert félrevezet ha az aboriginális populációra vagy kíváncsi és nem a bevándorlókra. Nyilván számukra is vannak genetikai tesztek programok az EU-ban, és más szemszögből (de csak ha nem etnikumokat vizsgálnak!) bele is lehet akár venni.”

Attól függ, hogy mi a kérdés. De ezt már korábban elmondtam. Az aboriginális populáció viszont szintén tartalmazza a korábbi évszázadokban bevándoroltakat, így pl. az 1000 évvel korábbi populáció etnikai összetételéről semmilyen információt nem ad. Éppen ezért a népek (mint kulturális és nyelvi kategória) eredetének vizsgálatára nem is alkalmas, csak egy adott populáció genetikai összetételének vizsgálatára (egy adott időpontban).

“Jajj, ki nem tudja.“

Te. Nem tudsz sem helyesen írni, sem szöveget értelemzni. Ráadásul a tárgyi tudásod sem megfelelő a témáról. A vitakészséged szintén nem. Eddig azt hittem, hogy van valami mininális esély arra, hogy tanulj valamit ebből a vitából, de már látom, hogy nem sok. És ez már a sokadik alkalom, amikor rámutatok egy nyilvánvaló tévedésedre, és akkor rögtön az a válasz, hogy “ki nem tudja”, “mindenki tudja”. Pedig te nem tudtad addig. De lehet, hogy holnap már megint nem fogod tudni. De azért reménykedem abban, hogy nem hiába tanítgatlak.

Prolikám, be van helyesírás ellenőrzöd kapcsolva a böngészőben, és word-ben szerkeszted a szöveget?”

Word-ben szerkesztem, mert a böngészőben túl kicsi a hely, ráadásul menteni sem lehet. De az ellenőrzés nincs bekapcsolva, mivel idegesít (ráadásul sokszor téved is). Viszont neked nem ártana, ha használnál valami ilyesmit. És mivel így visszaolvasva voltak elgépeléseim, így nyilvánvaló, hogy nekem nincs bekapcsolva (hiszen a helyesírás-ellenőrző azokat is javította volna ám). De nyilván direkt gépeltem el, hogy most hivatkozhassak rá, mert tudtam előre, hogy ezzel fogsz érvelni. Abszolút hihető. :)

“Ja ex katedra típusú kijelentéseket fogok csak látni”

Forrásokkal és hivatkozásokkal alátámasztott érveket. Amit most hiányolsz, azt nem óhajtottam leírni eddig, és most sem óhajtom. Korában már mondtam, hogy mivel tudnád kiérdemelni, hogy leírjam.

“Nem is hazánkban született, nem magyar nyelvész (max. magyar származású), nem végezte el magyar nyelvészeti tanulmányait sem.“

A nyelvész attól még nyelvész. És jobb is, hogy nem itt tanult, mivel nálunk a nyelvészeti képzés részeként a finnugor dogma butaságait is meg kell tanulni (pedig a finnugor rokonság akkor is valószínű lenne, ha nem akarnák többnek láttatni, mint ami). A világon minden országban vannak nyelvészek, és a nyelvészet módszerei a nyelvészel szerint univerzálisak (hiszen ugyanazokat a módszereket alkalmazzák pl. az indo-európai, illetve az uráli nyelvek rokonságának vizsgálatára is). Szilágyi magyar nyelvész (tudom, szerinted ő nem szakember, ráadásul erdélyi). De természetesen te csak akkor vagy hajlandó elfogadni a szakemberek véleményét, ha a tiéddel egyezik. Nem az a baj, hogy nem fogadod el, mivel a szakemberek is tévedhetnek. De akkor érvelned kell amellett, hogy miért nem (a “nem ért hozzá”, “nem szakember”, “nem magyar nyelvész” nem számítanak tudományos érvnek).

“távoli rokonainkat nem tartjuk számon, és a nyelvek körében is előfordulhat, hogy a közös ős már olyan távoli, hogy a rokonság nem állapítható meg”

De a nosztratikus esetében ez nem így van. Az eurázsiai esetében főleg nem.

Egyébként nem lenne baj ezzel az érveléssel, ha lenne objektív nyelvészeti kritérium arra, hogy mi az, ami még “elég közeli”, és mi az, ami már "olyan távoli". A magyar nyelv egyébként távolabb áll a "többi" finnugor nyelvtől, mint azok egymástól, de ott még ez szerinted elég közeli ahhoz, hogy rokonok legyenek. Az altaji nyelveknél, amelyekkel a magyar nyelv nyelvtana és alapszókincse is hasonló mértékű párhuzamokat mutat, mint az urálival, viszont neked már túl távoli.