Mi a különbség Isten létének cáfolása, ill. a nemlétének bizonyítása között?

"egy veletlen soran hogy alakulhatna ki egy olyan bonyolult rendszer mint pl az emberi szervezet? "

Továbbra sem véletlenül alakult ki, hanem véletlen mutációkból kiszelektálódott az adott környezetben előnyös. Maga az ember evlúciója nem véletlen, csak gyakorlatileg visszakövethetetlen adathiány miatt.

Egyébként ilyen alapon ló 64 kromoszóma, szamár 62, Gravy zebra 46, síkföldi zebra 44, hegyi zebra 32. Rohadtul nem látom benne az értelmes tervezést... De ott a C-érték paradoxon is a vicc kedvéért.

Egy állítás cáfolása és az ellenkezőjének a bizonyítása egyenértékű olyan szempontból, hogy ugyanazt az eredményt fogják hozni, egyik implikálja a másikat. A cáfolat egy kijelentés hamisságának a bizonyítása.

Ha pl. cáfolom, hogy van 100 forintom, akkor tuképpen bizonyítom, hogy nincs.

-Két levél

-Ali

DBE94lkg

"aki a nagy bummban hisz"

Ez nem igazán hit kérdése, a legtöbben elfogadják, ez a legkonzisztensebb kozmológiai modell perpill. Ja, és egy pap találta ki, tehát nem igazán zárja ki a vallásosságot.

".. egy veletlen soran hogy alakulhatna ki egy olyan bonyolult rendszer mint pl az emberi szervezet? kell valaki aki megtervezi mint pl egy hazat.."

Ez ugye a kreacionizmus egy különleges válfaja, az ID. Ennek sincs sokkal több értelme mint a kreacionizmusnak, mert sehol nem tudtak olyan rendszert mutatni, ami igazolhatóan nem jöhetett létre evolúcióval.

Isten léte ugyanúgy cáfolhatatlan, mint bizonyíthatatlan.

A tudományos szemlélet az olyan dolgokat, amelyek nem bizonyíthatók, nem cáfolhatóak.

Bocs, félbemaradt. szóval a tudományos szemlélet az olyan dolgokat, amelyek nem bizonyíthatók, nem cáfolhatóak, plusz a jelen világmodellhez nem szükségesek, nem is vizsgálja.

Isten léte egy ilyen téma.

Szóval a tudomány sem cáfolja Isten létét.

Viszont vitathatatlanul tudja cáfolni a vallásosok által felhozott állítólagos bizonyítékokat Isten léte mellett (mert valódi bizonyíték arra sincs, plusz a nem tudományos szemléletű embereknek téves fogalmaik vannak a bizonyíték definíciójáról).

Wadmalac:

Azért én itt már vitatkoznék. A tudományban nincsenek bizonyítékok, csak igazolások. A bizonyíték, bizonyítás csak analitikus rendszerben lehetséges, mivel ott definíciók/axiómák különböző kibontásaiból jönnek az újabb állítások. Átláthatóbbak lesznek, de technikailag ezek nem új állítások, mert a definíciók alapból magukba foglalták ezeket, még ha nem is nyilvánvaló.

A tudományban szintetikus állításokról beszélhetünk, és azokat nem lehet bizonyítani, mert bármiféle univerzális állítást teszünk, indukcióval kell eljárnunk, viszont itt empirikus megfigyelésekről beszélünk egy szintetikus rendszerben, és mint olyan, semmi sem szükségszerű, hanem kontingens. (Lehet így is, meg úgy is.) Éppen ezért, csak bizonyos konfirmációs fokú igazolásról lehet beszélni, mivel csak azt tudjuk mondani, hogy valami eddig így volt, de ez nem zárja ki elméleti szinten, hogy holnap máshogy lesz. Gyakorlatilag persze ezt nem így nézik a tudósok, de ennek ellenére a precíz definíció az ez.