Vannak olyan vegyületek, amiknek a halmazállapotát még úgy sem tudom kitalálni hogy ismerem a kölcsönhatásokat/tendenciákat?
Pl van a NaCl, sima halogenid só
Ugye minél több az aktív reakciókban résztvevő vegyétékelektron, annál több kötést tud kialakítani, annál nagyobb/kisebb töltéssel tud rendelkezni. Minnél több kötést alakít ki, annál nagyobb az o.p és f.p annál szilárdabb
Na most a NaCl az egy kovalens poláris vegyület, ahol 1db kötést létesít mindket atom 1-1 elektronnal
Kérdezem én, miért lesz ez szilárd ha tudom hogy ilyen alacsony a kötésszáma (játszó vegyértékelektronjai)?
válasza:"Minnél több kötést alakít ki, annál nagyobb az o.p és f.p annál szilárdabb"
Mi?
Hö?
Kétatomos nitrogénmolekula 3 kötést alakít ki és légnemű. Annyira, hogy -196 Celsius a forráspontja.
válasza:"Na most a NaCl az egy kovalens poláris vegyület, ahol 1db kötést létesít mindket atom 1-1 elektronnal"
Nekem erősen ionrács rémlik, a környéken kovalens kötés nincs szerintem.
Köszi!
Igen, tényleg ionos elnéztem
Igen, tudom hogy a nitrogénnél ott 3as kötés van a 2 N atom között,
De van az a szabaly, hogy ha az alsó vízszintes sort (periódust nézed) akkor a 2 vége fele csökken a sűrűség (o.p + f.p) mert egyre kevesebb aktív vegyértékkel tud résztvenni az atomok a reakciókban
Szóval ez nem egy általános szabály, hogy minél több kötést létesít 1 molekulán belül, annál szilárdabb?
válasza:"Szóval ez nem egy általános szabály, hogy minél több kötést létesít 1 molekulán belül, annál szilárdabb?"
Gyémánt: minden egyes szénatom-pár közt egyetlen vegyértékelektron alkot kötést.
És bizony nem éppen puhány, plusz 3600 fok felett szublimál.
Szóval ugyan nem vagyok kémikus, de a felvetett kérdésre a válasz biztosan sokkal több paraméterből állapítható meg, mint mondjuk csak a vegyértékelektron-kötésszám vagy kötéstípus.
De akkor milyen paraméterek vannak még ami alapján a halmazállapotot el lehet dönteni?
Vagy teljesen biztosra soha nem lehet?
Mert ugye minnél nagyobb a vegyértékszám annál több kötést hoz létre, annál erősebbek a másodlagos kötések (H-híd, dipol dipol, indukált dipol, diszperios, Van der Waals)
Az atomméret is egy paraméter
válasza:Talán ez ad némi kiinduló támpontot:
Köszi, végigfutottam
Nagyon újat nem mondott, inkább csak ismétlésnek volt jó
Szóval a kérdésem még mindig él, hogy akkor hiába tudom az általános szabályokat és paramétereket, mégsem tudom megàllapitani mindig 1 vegyület halmazállapotát?
válasza:#2
"Nekem erősen ionrács rémlik, a környéken kovalens kötés nincs szerintem."
Valóban, az NaCl szilárd fázisban nagyrészt ionos karakterű, de gáz fázisban Na-Cl kovalens molekulák léteznek.
válasza:"de gáz fázisban Na-Cl kovalens molekulák léteznek."
Jogos.
Csak a jelen, szilárd kötéserősségi és fázisváltási tulajdonságokba nem tud beleszólni.
válasza:Egy túrót jogos.
A NaCl klasszikus ionvegyület. Szó nincs arról hogy kovalens lenne. Az a HCl, amiről beszéltek, hogy gázfázisban kovalens, vízben feloldódva meg ionos.
A NaCl egy ionvegyület. Szilárd fázisban is, olvadékban is. Ha kovalens lenne, nem menne a NaCl elektrolízis!
És gázfázisban is ionok vannak kettesével vagy klaszterben, úgy hogy a töltés kifelé semleges legyen. De ionok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!