Vannak olyan vegyületek, amiknek a halmazállapotát még úgy sem tudom kitalálni hogy ismerem a kölcsönhatásokat/tendenciákat?

Egyrészt nem, nem egyformán polárisak a molekulák. Az oxigénnek más az elektronegativitása mint a klórnak. Másrészt de, a hidrogén klorid éppen amiatt az egyenlet miatt lesz ionos vízben, amit leírtál. Bár a hidrogén-klorid molekulák gáz fázisban poláris kovalens kötéssel molekulaként vannak jelen, addig a víz, mint poláris oldószer szétszedi a molekulákat ionokra. És oldat fázisban vízzel felöltözködött hidrogén ionok [csupasz proton mégsem legyen] és klorid ionok vannak.

[Sajnos a kémia nem hasonlít a matematikához. Ott megtanulod a számfogalmat és a műveleteket és aztán otthonosan mozogsz az egészben, ha egy kis gyakorlatot szerzel. A kémiában minden szám egy másik elem, más tulajdonságokkal. Más a tömege, az elektron szerkezete, a kémiai affinitása, a sűrűsége, a színe, etc. Itt minimum egy nagyságrenddel több alapot kell megtanulni ahhoz, hogy ugyanannyi gyakorlással eligazodj. De az, hogy kétmondatnyi tanulás után te jóslatokat tegyél egy vegyület halmazállapotára, és tudd, hogy mennyi az olvadáspontja meg a forráspontja légköri nyomáson - az néhány sor bebiflázása után nem fog menni :-) ]

"Egy túrót jogos.

A NaCl klasszikus ionvegyület. Szó nincs arról hogy kovalens lenne."

Én csak a szilárd fázissal foglalkoztam, gázfázison nem is gondolkodtam.

Van egyáltalán gázfázis?

Vagy ott külön kirándulnak az ionok és kész?

"Ez így jó?"

Röviden: nem nagyon.

Bővebben:

A fizikai oldódás esetében viszonylag egyszerű a helyzet. A hasonló a hasonlóban oldódik elvet kell követni: poláris anyagok poláris oldószerben oldódnak fizikailag, az apolárisak pedig apolárisban. A halmazállapottól ez telje (Két kiegészítés. Egyrészt az elv háttere valójában kicsit bonyolultabb, de ebbe most nem mennék bele, ha nem muszáj. Másrészt, ahogy fentebb írták, gyakorlatilag mindegyik anyag tud bármilyen oldószerben oldódni, legfeljebb nagyon csekély mértékben. Tehát úgy precízebb a megfogalmazás, hogy pl. poláris anyagok apoláris oldószerben csak nagyon kis mértékben oldódnak.)

A kémiai oldódás bonyolultabb, általános szabályok nem állíthatók fel. Maximum olyan szinten beszélhetünk szabályokról, hogy például ha egy anyagról tudjuk, hogy (többé-kevésbé erősen) savas vagy bázikus hatású, akkor az a vízzel reakcióba fog lépni, így kémiailag (is) oldódni fog.

Emellett szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy egy anyag nem csak egyféleképp oldódhat. A szén-dioxid például fizikailag és kémiailag is tud oldódni a vízben (az utóbbi a jelentősebb). Tehát amellett, hogy valamennyi szén-dioxid molekula változatlan formába jelen lesz a vízben, sok molekula reakcióba fog lépni a vízzel (ebben az esetben egyesül vele), és így szénsavat képez.

CO2 + H2O <-> H2CO3

(A hab a tortán, a szénsav szintén reagálhat a vízzel, protont adhat át neki.)