A tudománnyal szembeni szkepticizmus miért alakult ki?

Nem kialakult, hanem mindig is jelen volt. Sőt! A középkori vagy a felvilágosodás előtt időszakokhoz képest a mai szkepticizmus igazán elhanyagolhatónak számít. A történelmet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy sose voltunk még ennyire jó ismerői és elfogadói a tudománynak:

Az ember buta, de amikor látja felszállni a repülőgépet, akkor felfogja, hogy ez a tudománynak köszönhető és nem a falu végében élő boszorkány műve volt. A tudományos és technológiai fejlődés még egy félkegyelmű ember számára is nyilvánvaló, ezért a tudománnyal szembeni szkepticizmus napjainkban a legkisebb. Régen még a legalapvetőbb természettudományos ismeretekbe is babonás, vallásos, misztikus dolgokat láttak bele. Az volt aztán az igazi tudomány-szkeptikus emberkekel teli világ... A brit tudósokos cinizmus sokkal lightosabb, mint pl. a népharag Kopernikusz heliocentrikus elméletének megjelenése után. - Brit tudósok szerint nem is a Föld van a középpontban, hanem a Nap! Na perszeee... Nem változtunk semmit ilyen téren, maximum pozitív irányba. Mert nőtt az alapműveltség. (ahogy mindig)

Maximum az internet miatt gondolhatjuk (tévesen) azt, hogy az emberek egyre szkeptikusabbak és butábbak, De ez érzéki csalódás: Az internet nem csak azt teszi lehetővé, hogy okos emberek társalogjanak! Ugyan úgy megengedi, hogy alul-iskolázott, együgyű emberállatok is kommunikáljanak bármikor, bárkivel, bárhol. Törvényszerű tehát, hogy az internet miatt kiderül hány ilyen ember is létezik a világban. Ki is derült hogy sok! Mivel ez a net miatt történt természetes, hogy sokan magát a netet okolják a hülyülésért. Holott az internet egyáltalán nem hülyíti el az embert, csak megmutatja hány hülye van a világon. Pont azért, mert bárki kommunikálhat bárkivel, bármikor...

Én a vallásosság terjedése miatt gondolom, hogy kezd egyfajta szkepticizmus kialakulni a tudományokkal szemben.

A kommunista ideológiák háttérbe szorulásával egy ideológiai vákuum alakult ki, amit ki kell tölteni valamivel és sok országban, mint nálunk is a vallást erőltetik.

A vallás azon kívül, hogy ad egyfajta egyszerű - természettudományos tévedésekben hemzsegő - világképet, a érdektelenségével is hat, hiszen minek a nagy nyomakodás, hogy mit, miért, mikor Isten úgyis tudja hogyan teremtette a világot és rá lehet bízni annak kormányzását.

Maga a hit, mint módszer, mint eljárás komolyan ellensége a tudományoknak, mert felhígul a szigorú elvárás, hogy a kijelentéseket, elméleteket igazolni, bizonyítani illik, velük csökken ez az igény, hiszen a hittételeket sem kell bizonyítani, mégis teljes mértékben el kell őket fogadni.

Mindez befolyásolja a nem vallásos embereket is, mert egy vallási indíttatású degradációba később már nem keverik bele a vallást, például az oltásellenesség, vagy a vérkészítmények használata elleni szekták propagandájukban már praktikus okokat hoznak fel, mint hogy káros hatásai lehetnek az utódokra, outista lesz a gyermek, stb..., olyan érveket, amiknek esetleg nincs semmi, vagy minimális valóságalapjuk, ám mégis bizonytalanságot okozhatnak, továbbá már-már elfelejtett súlyos betegségek, járványok újra megjelenését.

Aztán valóban a szenzációhajhászás, a túlzottan liberális Média, vagy az internet, ahol a fals információk nagy mértékben és gyorsan terjeszthetők, szintén közrejátszhatnak, különösen azoknál, akik nem igénylik az alapos alátámasztását a közleményeknek, hogy összességében tévtanok ne terjedhessenek.

#10-es összefoglalásával értenék egyet a leginkább, bár minden egyéb említett aspektus valamennyire benne van.

De a 10-eshez hozzádobnék még egy pontot.

Ha valamire van két magyarázat, egyik egy viszonylag száraz, a megértéshez és elfogadáshoz kisebb-nagyobb mértékű alap- vagy magasabb tudást igénylő tudományos válasz, a másik meg egy közérthetően megfogalmazott, szaktudás nélkül is felfogható, sőt, szórakoztatóbb, vadregényesebb, misztikusabb, kalandosabb, de hiteltelen forrású hamis, szándékoltan vagy butaságból, vallási, konteós stb. fanatizmusból eredő hazug verzió, az átlagember az utóbbit fogja elfogadni.

Csak mert könnyebben emészthető és jobban foglalkoztatja.

És még a NEM konteós, nem buzgó vallásos stb. emberek jelentős többségéről is elmondható, hogy képtelenek egy forrás hitelességét felmérni, megbecsülni és meg sem próbálják.

Sőt, a szkepticizmusuk sem ez alapján válogat kételkedési célt, hanem totál szubjektív, szelektív módon.

"Hogyan kellene értelmezni az átlagembert?"

Hmm.

Tízmillió magyarból az adott szempontból azonosan viselkedő többség, mint definíció megfelel?

:)

Azért ne tegyetek úgy mint ha minden ember buta volna és csak ti villogtatnátok csodálatos elmétek fényes csillagát a sötét éjszakában tudományos kutatások eredményeit lobogtatva.

Igen, az átlagember alapvetően szkeptikus. Szkeptikus azért mert egyes tudományos (vagy annak mondott) körök szépen aprópénzre váltották a tudomány eredményeit a marketing oltárán. Az emberek nem hisznek el mindent azonnal mert sok esetben tapasztalják, hogy egy tanulmány eredményét két másik tanulmány cáfolja amikre szintén jön a cáfolat. A statisztikai adatokat kozmetikázzák a mintavételezésnél mukucsolnak mert hát az XY corp. megrendelte a tanulmányt és az előre megkapott eredményeket alá kell támasztani. A tudósnak is kell élnie valamiből.

Másrészt aki kicsit is képben van a tudománytörténetben az tudja, hogy a tudomány mindig akkor lépte a legnagyobbat amikor voltak olyan tudósok akik nem fogadták el a koruk dogmaként tisztelt alapvetéseit és mertek kételkedni, mertek kutatni. Az ember sajátja a kíváncsiság és a kételkedés. Ez természetes. Ez viszi előre a világot. Azért mert valamit leírnak attól még nem biztos, hogy igaz is. Ezért nem mondja soha egy valódi tudós, hogy mi az igazság. Csak azt, hogy az jelenlegi tudásunk szerint, a tudomány jelenlegi állása szerint az adott dolog igaznak tűnik.