Milyen könyveket (középiskolai és egyetemi tankönyv, illetve bármi más egyéb) kéne elolvasnom ahhoz, hogy a fizika tudásom szinte a nulláról, néhány év alatt, megközelítően egy BSc szintet?
Nem akarok fizikával foglalkozni, de borzasztóan érdekel...
Viszont más szakon vagyok és én nem tudnék természettudományból megélni...
De nagyon szeretném érteni a világ és az univerzum működését, amennyire csak lehet.
Tudom, hogy ez több év tanulás, de szabadidőmben ezzel szeretnék hobbi szinten foglalkozni, illetve filozófiával, naponta több órában...
Tehát a fizikát és matematikát milyen szinten kéne kezdenem?
Milyen könyveket olvassak el és próbáljak meg értelmezni?
Fizika érettségim az nincs, matematikából alapfokú van, ami egész jó lett, de őszintén szólva már nem igazán emlékszem semmire az általános iskolai anyagból sem...
És légyszíves ne gondoljátok, hogy nem vagyok elég elkötelezett és kitartó, így ismeretlenül!
válasza: válasza: válasza:Konkrét könyv: Sokszínű Matematika - Az analízis elemei MOZAIK Kiadó
(végtelen számosság, határérték, folytonosság, deriválás, határozatlan és határozott integrál)
Gimiben ebből tanultunk emelt matekot, majd ebből lett emelet érettségi is. Azt, hogy egyes részeit mennyire lehet tanár nélkül feldolgozni az más kérdés. Én, aki egyetemi matekot is 5-ösre tanulta, szerintem bevezetésnek jó/ éppen elég nehéz is önállóan. Műszaki szak matek első félév 80% része benne van.
válasza:Kevés matekot igénylő, kezdő, érdeklődőknek szóló kozmológiai könyvek például
Stephen Hawking 'Az idő rövid története' valamint
Simon Singh 'A Nagy Bumm'
voltak azok a könyvek, amik engem komolyabban elindítottak a kozmológia és a modern fizika irányába, ha nem sok mindenre emlékszel középiskolából sem kéne, hogy nagyon nehezedre essen a megértésük, ha eléggé érdekel.
(Ha meggyűlik a bajod az idő rövid történetével, Hawking később kiadott egy még érthetőbb könyvet 'Az idő még rövidebb története' címmel).
És persze majd ha a matekos háttértudást beszerzed, akkor átmehetsz olyan könyvekre, amikben több a számítás.
válasza:A "szinte nulla" azt jelenti, hogy valahol az általánosiskola 5. osztályától érdemes kezdeni. De csodaszer nincs, néhány év kizárt.
Akárhogy is, bár rengeteg népszerűsítő könyv van, de tanulni tankönyvből lehet. A népszerűsítő könyvek kiegészítők. Vegyük észre, a tankönyv célirányos építkezést jelent, a népszerűsítő viszont feltételez egy szintet és részletezi, magyarázza a tanultakat. Az nem tankönyv. Akik ezt itt ajánlották, elfelejtik, hogy önmaguk a megfelelő iskola elvégzése MELLETT olvasták.
Tehát javaslom, vegyél elő egy ötödikes fizika és matematika könyvet. Ami megy, azon gyorsan túl lehet lenni. Ha tényleg szorgalmas és tanulni akaró vagy, két év alatt (de akár egy alatt is) túljutsz az általánoson. Utána hasonló gyorsítással lehet megtanulni a gimnáziumi anyagot. Vegyük észre, a BSC elérése jó érettségi után öt év. Zseniknek három és fél. Úgy, hogy tanárok célirányosan segítik őket. És sokaknak így se megy. Ne tűzzünk ki irreális célt, mert az eredménytelenség elriaszt, és még a töredékét sem érjük el.
válasza:A fizikához kedvcsinálónak ajánlani tudom Hartlein Károly mesteroktató kísérleteit! Pl: Brutális fizika, Kísérletek, amiket látni kell, Atomcsillag stb...
Szórakoztató és tanulságos is! Bárkinek ajánlom!
Azért szerintem az túlzás, hogy a BSc elérése 5 év, és aki 3 év alatt elvégzi, az zseni. Talán már törvényileg nem is lehet Magyarországon 5 év alatt elvégezni 6 féléves szakot, ha jól emlékszem...
2017 óta elvileg csak a szak teljes hosszának a felét lehet csúszni, legyen szó akár bukásról, akár passzív félévekeről...
Tehát 6 féléves szakot maximum 3 féléves csúszással lehet elvégezni... Gyakorlatban maximum 4 év alatt. Utána nem simán áttesznek fizetősre, hanem kirúgnak.
A 6.5 féléves szakoknál 2 év csúszás a megengedett, tehát azokat valóban el lehet 5 év alatt is végezni.
De nem hinném, hogy egy matematika BSc szakról olyan sokan kibuknának.
Már nem azért, de köztudott, hogy a természettudományos alapszakok nem valami nehezek.
Az MSc viszont annál inkább...
De mondjuk egy tanár 5 év alatt tanul 2 BSc szaknak megfelelő tárgyat, amiből akár mindkettő lehet természettudomány.
+ egy kevés pedagógiát is.
Matematika alapszakon és a tanárin lévő matek pedig 99%-ban megegyezik, megnéztem a tanterveket.
Szóval akkor a felvetésed szerint egy matematika + fizika osztatlan tanárit, kb. 11 év alatt lehetne megtanulni... A valóságban pedig rengetegen végeznek “időben”.
És az általános iskolai matematikára sem hiszem, hogy éveket kéne szánni felnőttként.
Sajnos egy egész osztály sokkal lassabban képes haladni, főleg manapság amikor 1 tanárra akár 40 gyerek jut.
Én érettségire konkrétan 3 napot tanultam és úgy lett néhány pont híján négyes...
Persze ez az oka annak, hogy most nem emlékszem semmire.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!