Az élet ritka véletlen vagy lehetséges más bolygókon is?

A marxisták szerint “véletlen”. De ha körülnézel akkor egy intelligens Tervezőre utal a teremtett világ, valakik szerint Isten, valakik idegen lények teremtettek mindent..

Tedd fel magadnak a kérdést...

Mennyi az esélye, hogy a Nap tudja melegíteni a Földet, ezáltal van élet mert nem fagyunk meg, vagy nem égünk meg...hoppá tehát nemhogy van Nap, de az még a kellő távolságra is van tőlünk, se nem túl közel, se nem túl messze...

Víz nélkül nem tudsz létezni, márpedig van víz IS.

Vannak különböző növények, állatok...

2 szem=térlátás

száj=beszéd

fül=hangok

Soroljam még? :)

HOGY VAN-e élet a Földön kívül? Persze, hogy van, Isten vagyis a Teremtő is egy másik “dimenzió” vagy máshogy mondom ember számára elérhetetlen távolságban van...Hogy a Földön kívül léteznek-e más bolygókon emberek vagy más civilizált fajok, nem tudom.

Szerintem a második feltételezés nem korrekt, hiszen ha valami egyszer sikerült, akkor nincs olyan, hogy többször ne lehetne, viszont az, hogy valamire nagyon kicsi az esély, már más tészta.

(Ide csak érdekességként teszem, hogy nagy koponya fizikusok kiszámolták, hogy annak az esélye, hogy teljesen véletlen egy előttünk lévő teli pohár konkrétan megfordul is nagyobb mint 0, tehát lehetséges (mindez az ilyen-olyan bonyolult kvantum dolgok miatt))

Szóval lehetségesnek lehetséges, sőt az univerzum mérete miatt sokan szinte biztosnak tartják, de annak, hogy ugyan azon a helyen kétszer véletlenszerűen alakuljon ki, az már az eredeti esélyek négyzete, tehét sokkal kevesebb.

Amiket írtál, azoknak egy-egy része igaz, ugyanis valóban kellenek a megfelelő körülmények, és rengeteg idő, na meg a molekulák, és persze mindezt a véletlen majd eldönti, hogy azok a molekulák úgy ütköznek-e, hogy majd egyszer élet is legyen belőle.

Igazából maga az egész élet a "véletlenekről" szól. Ez az evolúció lényege is. Mindig egy kis véletlen újítás történik, aztán ha túléli a világot, akkor tovább tudja adni a tulajdonságait, ha nem, akkor nem.

Szóval ahhoz, hogy egy viszonylag stabil, önfentartó biokémiai rendszer fenn tudjon maradni, már eleve rengeteg véletlen kellett, hát még, hogy ez sokáig fenn maradjon, majd fejlődjön.

Persze ez egy borzasztó bonyolult téma, és mindegyik mondat mögé egy egész oldal tudományos értekezést lehetne állítani (ha nem többet), de az én látószögeből ez a lényege a dolognak.

"A Földön évmilliárdok óta megvannak a (jelenlegi ismereteink szerint) megfelelő körülmények az élet kilakulásához."

Ez a következtetés valószínűleg több ok miatt sem igaz:

1. Jelenleg a földi környezet egyáltalán nem olyan, mint az élet kialakulásakor volt. Például jelenleg a Föld légköre (és a felszíni vizek is) jelentős mennyiségű oxigént tartalmaztak. Ez jó eséllyel elreagált volna azoknak a kezdetleges rendszereknek a molekuáival, amelyekeből az első élőlények kifejlődtek. Ma is vannak olyan (obligát anaerob élőlények) amelyek nem tudják elviselni az oxigént, és az oxigént elviselő (esetleg igénylő) élőlényeknek komoly védekezőrendszerük van az oxigén ellen (peroxidás, szuperoxid dizmutáz, stb. enzimek).

2. Részebn valószínűleg pont a ma élő élőlények teszik lehetlenné az élet újabb kialakulását. Az élőlények "ősei" kezdetleges, szerves anyagokból álló önmásoló rendszrek lehettek. Ezek az anyagok az élőlényeknek viszont tápanyagokként szolgálnak. Illetve emellett az éle kialakulására vonatkozó modellek általában feltételezik a makromolekulák építőelemeinek valamilyen feldúsulását. Manapság ezt az élőlények nagyon gyorsan hasznosítják.

Tehát valószínűleg nem igaz, hogy az élet kialakulásához szükséges feltételek évmilliárdokig fenn áltak.

Mindenemellett egyáltalán biztos, hogy csak egyszer jelent meg az élet a Földön. Lehetséges, hogy többször is kifejlődött egymástól függetlenül, csak a mai élőlények ősei bizonyultak a leghatékonyabbnak, és kiszorították a többit. (Persze erre semmilyen bizonyíték nincs, csak elvi lehetőség, de ki sem zárható.)

"Ez a pánspermia elmélet, ami megmagyarázná miért az életnek csak egyféle változatát látjuk mindenhol a Földön és reményt adna, hogy találhatunk életet máshol is az Univerzumban."

Nem mondom, hogy a pánspermia elméletnek nem lehet igaza, de egyrészt tudtommal semmi nem utal erre, mársézt nem oldja meg a problémákat (legfeljebb a lehetőségek tárházát bővíti). Például az általad említett esetben: ha a pánspermia elmélet igaz, miért csak egyféle élővilág népesítette be a földet? Miért ninicsenek itt több, különböző helyről származó élővilág tagjai? (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az általad felvetett lehetőség ne lehetne igaz, de én részemről kevéssé tartom valószínűnek.)

"Igen, valóban sok a "véletlen", valamiért úgy tűnik, hogy olyan mintha a Világegyetemben minden úgy lenne "beállítva", hogy az élet létrejöhessen. A finomra hangolt Univerzum."

Szerintem ez kicsit körkörös okoskodás. Azt állítja, hogy a körülmények pont olyanok, hogy az élővilág létrejöhessen, na de éppen azért jött létre (pont ilyen) élővilág, mert pont ilyenek a körülmények. Egyrészt nem lehet így elkülöníteni a véletlentől. Ez egy kicsit olyan, mintha vennék egy lottószelvényt, megnyerném a főnyereményt, és arra következtetnék ebből, hogy ha veszek egy szelvényt, automatikusan megnyerem a lottót. Természetesen, ha nem tudom hogyan működik a lottó, nem tudom eldönteni, hogy az állítás igaz-e enniy tapasztalatból, de semmiképp sem kizárólagos lehetőség.

Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy csak a földihez hasonló élet jöhet létre. Például van olyan elképzelés is, hogy lehetséges, hogy a Titan holdon uralkodó körülmények között (kb. -200 °C, szénhidrogén tavak) kialakulhatot élet. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy kialakulhat, és pláne nem biztos, hogy létezik, de kizárni sem lehet. Nyilván egy ilyen élővilág jellemzői a földitől erősen eltérnének, de ez még egyáltalán nem kizáró ok. Másként fogalmazva, ha csak a földi élővilág jellemzőiből indulunk ki, az hibás következtetéshez vezethet. (Persze érthető, hogy ebből indulunk ki, mert csak ezt ismerjük. De épp ezért nem igazán megválaszolhatóak jelenleg az ilyen kérdések.)

Ha arra gondolsz, hogy az élet egy ritka véletlen, azért azt se felejtsd el, hogy a világegyetem irdatlanul nagy.

Csak a mi galaxisunkban 100 milliárd csillag van, a megfigyelhető (!) univerzumban pedig ~10 milliárd galaxis.

Ha úgy becsüljük hogy 10^21 csillag van a világon és mondjuk csak minden egymilliárdodik körül alakul ki élet (ami egy igen pesszimista becslés), még akkor is 1.000.000.000.000 helyen várható hogy kialakul az élet (ezer milliárd). Ez galaxisonként 100.

Persze ha így is lenne, ez még mindig olyan ritkás, hogy szinte esélytelen lenne egy civilizáció pár ezer éves élettartama alatt belefutni másokba.. ¶

Galaxisokban a csillagok száma 10 000 000 - 1 000 000 000 000 ig változik, legyen átlagban 1 milliárd.

1 galxis = 1 000 000 000 csillag

200 000 000 000 galaxis van (forrás:nasa)

Egyszerű szorzás:

1 000 000 000 csillag x 200 000 000 000 galaxis

= 200 000 000 000 000 000 000 csillag

Most nagyjából minden csillagra saccolnak legalább egy bolygót.

Vagy másik elemzés - nyilván ez még változhat. A Tejútrendszerben legalább 100 milliárd csillag van (100 000 000 000), aminek 75%-a vörös törpe és kb mind körül tippelnek bolygót. Akkor az 75 000 000 000 bolygó a Tejútrendszerben. Ebből akad lehetőség.

75 000 000 000 bolygó x 200 000 000 000 galaxis

= 15 000 000 000 000 000 000 000 az összes galaxisban összesen.

Elégnek tűnik. :D

-A legújabb eredmények szerint a Tejútrendszerben gyakorlatilag az összes vörös törpének van bolygója, és a Nap saját szomszédságában lévő csillagok legalább 25 százaléka lakható zónájú szuperföldekkel rendelkezik.- (forrás:space.com)

A két számítás elég jó mennyiségeket ad ki az összes galaxisban eddig becsült bolygók számára:

1. 200 000 000 000 000 000 000 bolygó

2. 15 000 000 000 000 000 000 000 bolygó

Azért ha kevés szólj :)

Még azt hozzáfűzném a bioszos tartalomhoz, hogy igen, itt arról van szó, hogy az élet alkalmazkodott a környezethez. Az egész lényege, hogy az marad fenn, ami fent is tudja magát tartani hosszabb távon.

Sok olyan dolog van, ami kulcsfontosságú, mint akár a szén, ami a szerves vegyületek alapja. Vannak gondolatok szilícium alapú élettel kapcsolatban is, de a szilícium bár ügyesen tud vegyületeket alkotni, közel nincs a szénhez képest. Aztán ki tudja...

Lehet hogy más helyeken tök más vegyületek tudtak előre haladni az "elő" kategóriáig. Az is lehet, hogy a szén teljesen más fajta vegyületei jelentek meg.

De ez se olyan, hogy ha valahol élet van, akkor az űrben röpködnek. Elképzelhető, hogy olyan mikroszkópikus élet van valahol, amit közelről se találnánk egy könnyen.