Az aranymetszésnek mi köze az élethez?

Ha tudsz angolul, írt elmagyarázzák pl növényeknél miért gyakori ez a számsor:

[link]

Ez egy érdekes kérdés.

Természetesen úgy nem igaz, hogy a természet tudja, mi az az aranymetszés és ezért használja is.

Annyi viszont van benne, hogy vannak bizonyos geometria formák, arányok, amik egy adott területen optimálisak, az evolúció meg sokszor mutat az adott tulajdonság optimuma felé.

Magát az aranymetszés fogalmat is jórészt természeti arányok, formák vizsgálata alapján ismertük fel, foglaltuk "szabályba", szóval ha úgy vesszük, magát a fogalmat tettük csak hozzá egy létező geometriai természetes optimumhoz.

Magának a természeti geometriának sokszor erős köze van a kémiai, molekuláris szintű geometriákhoz, lásd hópelyhek stb.

Szóval bizonyos formák tényleg fizikai törvényszerűségek mentén keletkeznek.

Konkrétan az aranymetszés szerintem nem tartozik ide.

De a Fibonacci-féle számok megjelenése már igen.

Amikor valaminek a működéséről beszélünk, akkor lesz az belekódolva a valamibe, ha azt szeretnénk, úgy működjön, ahogy akarjuk. És teszünk arról is, hogy az a valami e kódból vegye az információt.

De például nincs belekódolva a DNS-ünkbe, se máshová, ha kiugrunk a 10. emeletről, akkor csapódjunk a földbe. Pedig kivétel nélkül ez fog történni, senki sem fog előtte egy kecses kört leírni. Ennek az az egyszerű oka, hogy a termésszettörvény szimplán hat. Mindenre, amihez köze van. Ezért természettörvény, és nem emberi törvény.

Az aranymetszés egy speciális egyensúlyi helyzetet eredményez, amit a természet "kedvel", így gyakran alkalmaz. Az egyensúlyi helyzettel az a jó, hogy stabil, ezért sokáig érvényes. És egyes ilyen tulajdonságoknak van geometriai megjelenési formájuk is, amit a geométer ember felismer, és elnevez aranymetszésnek.

Nem minden választ olvastam végig a magamé előtt, pedig kellett volna.

Fontos, hogy ha tudományról beszélünk, pontosan fogalmazzunk. Ez azt jelenti, fogalmakra, megnevezésre, leírásra lehetőleg olyan szavakat használjunk, amelyeket a hallgató célközönség is ugyanannak ismer. Ha nem így teszünk, akkor a sok hallgató rendkívül sokféle módon érti a mondandót, amiből fölösleges vita (a fölöslegesség a félreértések miatt következik be), sőt veszekedés keletkezhet.

"kicsit beszélni az életről..." hát a definíciójára nem vállalkoznék, csak szakértő körökben, különben lesz mit magyarázkodni. Mi is különbözik mitől? A tudomány állása és a hétköznapi felfogás? E tekintetben nem a különbségről, inkább a létrejöttének okáról érdemes beszélni. Hogy ne legyen különbség!

"Az ember ésa természet kapcsolatáról..." Az ember számára van "fejlettebb", a termésszet számára nincs. Az ember e szót rendszerezésre használja, a természet nem rendszerez (maximuma a kíváncsi ember felismer benne ilyent), a természet egyszerűen hat. A természetet nem érdemes megszemélyesíteni. Az ember a természet része és nem fordítva.

"...nem hagyhatom ki..." érdekelne, mi a populáció genetika. Külön érteni vélem, de egyben... És az evolúció - még egyszer - hat, lezajlik. Nem ember, hogy legyen hátránya, sötét oldala. Amit ez alatt szoktak érteni, az mindössze az evolúció emberre esetleg hátrányos tulajdonsága. Gyanítom, ez is inkább félreértésből. Nem evolúció, de mint a természet egy speciális működési formája, ugyanígy a gravitációnak is van hátránya. Mikor leesik az ember egy magas szikláról. Azonban a gravitáció kifejezetten előnyös, mikor járunk, mikor geodéziai űrhajót lövünk fel, sőt, kifejezetten előnyös a tekintetben, hogy egyáltalán van élet.

Rendkívül dicséretes dolog tudományos igénnyel egy középiskolában előadást tartani a diáktársaknak (meg másoknak). Ezt tiszta szívemből mondom. De tiszteljük meg azzal a tudományt, hogy pontosan beszélünk róla, a nevében. Megérdemli ebben a zivataros, félreértéseket kedvelő világban. Sok sikert!